Legfrissebb hírek
- 2025.02.12 soros PÜB
- 2025.02.12 soros testületi
- 2024.12.12. rendkívüli PÜB jk.
- 2024.12.06. rendkívüli PÜB jk.
- 2024.11.25 soros PÜB jk.
- Áramszünet értesítés 2025.02.17., 2025.02.25.
- 2024.11.27 soros testületi jk.
- Lomtalanítás 2025
- 2022.12.12. közmeghallgatás jk.
- Felhívás jégen tartózkodás szabályaira 2025
Warning: "continue" targeting switch is equivalent to "break". Did you mean to use "continue 2"? in /home/pan10000/honlapok/badacsonytomaj.hu/templates/untitled/functions.php on line 188
A település látnivalói
Badacsonytomaj emlékhelyei a múlt szellemiségét sugározzák. Megőrzésük a ma élő emberek, az utódok kötelessége. A bazaltsziklák alatt található a Kisfaludy ház, mely Kisfaludy Sándor szőlőbirtokán egyszerű bazaltkőből rakott nádfedeles parasztpince volt. Ezt alakította át a költő. Az épületen emléktábla található, maga az épület ma színvonalas étterem. Mellette van a fehérségével messzire kitűnő Szegedy Róza ház, a gyönyörű parasztbarokk épület, mely 1790-ben épült.
A két épület Kisfaludy Sándor és Szegedy Róza szerelméhez kapcsolódik, az egész környék két leghíresebb épülete. A Szegedy Róza ház múzeum, itt áll a nevezetes kandalló is, amelynek melegénél irogatta regéit a költő.
A hegy oldalában láthatunk népi építészetű pincéket gyönyörű vakolatdíszekkel. A szőlők között Ranolder veszprémi püspök háza a legfeltűnőbb és fent a hegy tetején a Ranolder kereszt vigyáz a tájra, melyet 1857-ben szenteltek fel.
A kikötőhöz közel Egry József egykori háza felújítva múzeumként látogatható.
A badacsonytomaji kéttornyú Római Katolikus Szent Imre plébániatemplom 1931-32-ben épült Fábián Gáspár tervei alapján. Közép-Európa egyetlen bazaltból épült temploma.
A Szent Donát kápolnát a XIX. század végén építették neogótikus stílusban. Kriptájában neves badacsonyi személyek nyugszanak.
A Szent Anna kápolna 1789-ben épült, a Szent Antalról elnevezett kápolna pedig 1816-ban készült el Badacsonyörs településrészünkön.
A badacsonyörsi településrészen látogatható a Folly Arborétum, amely 3.6 hektáron mutatja be főleg örökzöldekből álló gyűjteményét.
A felsoroltak mellett számtalan emlékhely van, melyet hely hiányában csak felsorolunk: Ibos-ház, Keresztúry ház, Anyos pince, Egry síremlék, Egry szobor, Útmenti keresztek, népi építészetű pincék, présházak stb., amelyekre büszkék vagyunk.
Kisfaludy ház
Szegedy Róza ház
Képgaléria a Szegedy Róza házról>>
Ranolder kereszt
Egry József múzeum
Képgaléria Egry József műveiből>>
Szent Imre plébániatemplom
Szent Imre Római Katolikus templomEurópában mindössze két bazaltból épült templomról van tudomásunk. Az egyik városunkban található. A badacsonytomaji Szent Imre plébániatemplom 1931-32-ben épült Fábián Gáspár tervei alapján. Az építkezés költségeit a hívek, a község, a bazaltbánya és a Vallásalap vállalta. A templomépítés megszervezésében kiemelkedő szerepe volt Varga Sándor plébánosnak és Csala Gergely községi bírónak. A falu szorgalmas kőművesei, lakatosai, asztalosai, ácsmunkásai végezték az építkezést. A bánya 24 ezer pengő értékű faragott bazaltkő és nemes zúzalék ajándékozásával, az Esterházy hercegi uradalom pedig ingyen fuvarokkal segítette a munkálatokat. Az új templomot 1932. október 9-én szentelték fel.
A templom 37 méter hosszú, 19 méter széles, a tornyok magassága 33 méter. A szentélyben levő oltár vörös márványból és fehér műkőből készült. A szentségház fölötti örökmécses – Szécsi István ötvösművész munkája – mellett két XVIII. századi barokk angyalszobor a régi templomból való. A templom kupolájában lévő sgraffitot Leszkovszky György tervezte. A megfeszített Krisztus alakja körül a négy evangélista szimbolikus ábrázolása látható. A latin nyelvű körfelirat magyar fordítása: „Krisztus engedelmes lett értünk a halálig, mégpedig a kereszthalálig.” A színes üvegablakok Bátky György tervei szerint készültek, a Szent Imre-szobrot és a mellékoltárok Piéta és Szent Család szobrait Krasznay György mintázta. A tardosi vörösmárvány felolvasó állvány és a húsvéti gyertyatartó Dominek György munkája.Néhány sor a harangokról: a régi templomnak 2 db harangja volt, amelyek közül a nagyobbikat az első világháború idején elvitték katonai célokra. A megmaradt kisebbiket az örsiek vásárolták meg az ottani kápolnának 1921-ben, miután a tomaji hívek ugyancsak 1921-ben beszereztek két új harangot. Ez a két harang a régi templomban szolgált az új templom elkészültéig, amikoris – még két haranggal együtt – ennek tornyába került.A II. világháború újból áldozatot követelt a templomtól: ezúttal a két középső harangot vitték el. Megmaradt tehát a ma is használt nagy harang és a kis harang. A nagy harang súlya 10 mázsa. Felirata:
„Magyarország Védasszonya könyörögj! Érettünk.
Öntetett a Badacsonytomaji Plébánia Buzgó
Híveinek közadakozásából. Szlezák László harangöntő
Budapesten 1921.
A kis harang vagy lélekharang súlya 1,5 mázsa. Felirata:
„Szent József Haldoklók Pártfogója könyörögj
Érettünk. Öntettették a Badacsonytomaji Róm.
Kath. Plébánia Hívei Szlezák László által.
Budapest 1921.”A harangok az 1960-as évek közepe óta villannyal működnek, 1984-ben pedig automatikus vezérlést kaptak a Bécsi Karitász Alapítvány támogatásával.
A templom orgonáját 1943-ban rendelték meg Angster József pécsi orgonakészítő cégétől, amely azt 1946-47-ben állította fel az eredetileg megrendelt 2 regiszteres 21 fokozatú helyett, 2 regiszteres 12 fokozatú változatban.
1981-ben, a félévszázados jubileumra a templomot felújították. Ebből az alkalomból készültek Udvardi Erzsébet nagyméretű táblaképei: Az utolsó vacsora, a Getszemáni éjszaka és Feltámadás. A felújított templomot és az új oltárképet 1981. november 1-én áldotta meg Lékai László bíboros, esztergomi érsek, aki 1969 és 1974 között a Szent Imre templom plébánosa volt.
(Részlet:Kalmár László: Badacsonytomaj története 1998.)
Folly Arborétum
Az Arborétum Története
Hazánkban szinte egyedüálló, ahogy egy család évszázadon át ezen élő "fenyőmúzeum" megteremtésén fáradozott, és napjainkban is fenntartásáért, fejlesztéséért tevékenykedik.Dr. Folly Gyula (1867-1915) pécsi orvos volt az, aki elsőként az 1900-as évek elején a hegyoldalba, az egykori cseres-kocsánytalan tölgyes állomány helyére egzótákat ültetett. A terület, amelyen a telepítést megkezdte, mindegy 0.4 hektár, amely ma is a gyűjtemény magját képezi (XI.a. parcella - Öreg-arborétum). Olyan fajokat igyekezett összegyűjteni, amelyek jól hasznosítják a Balaton helyi mérséklő klímáját, és jó tűrik a szárazságot is. Elsősorban a mediterrán származású és más világrészek hasonló adottságú területeinek növényeit ültette. Felvette a kapcsolatot külföldi, főleg nyugat-európai faiskolákkal (Barbier et Co, Hesse, Orleans, Rovelli, Pallanza, Weaner, Veitch and Son, London-Chelsea), amelyek a kiválasztott anyagot több éven át előnevelve, kosarakban szállították. Mintegy 100 növény telepítése során 60 m3 követ termeltek ki a kézzel ásott ültetőgödrökből. A növény ültetéshez szükséges vizet a Balatonból faedényekben szállították fel szamárháton. A telepítéseket kerttervezési elképzelés nem előzte meg. Mivel hazánkban ismeretlen fajokat telepített, nem ismerte azok nálunk várható méreteit, így az Öreg-arborétum jelenleg helyenként sűrű, s tisztás foltok pedig ott találhatók, ahol a növények az elmúlt aszályos időszakban kipusztultak.
Az alapító haláló és az első világháború megakasztotta a telepítés lendületét. A két világháború közötti időszakban gyakorlatilag teljesen szünetelt az arborétum fejlesztése. Ezalatt a család - az édesapa iránti tiszteletből - igyekezett a kis arborétumot fenntartani. Szerencsére a második világháború alatt nem érte nagyobb károsodás a kertet.
Részlet az öreg arborétumból.
A szőlő helyén ma arborétum van (XII. parcella), háttérben az Öreg-arborétum.
1950-ben a családi birtok egy része állami tulajdonba és a Badacsonyi Állami Gazdaság kezelésébe került. Majd 1953-ban újra megkezdte az egzóták telepítését az alapító fia, dr. Folly Gyula (1911-1979) közgazdász. Először az arborétumban található lakóház előkertjét, környékét ültette be. Majd fokozatosan észak felé haladva, a többi teraszra is került növényanyag. A növények életfeltételei közül a megfelelő mennyiségű csapadék hiányzott a legjobban. Nem sokkal ezután történt az Öreg-arborétum mellett 1964-ben az atlasz cédrus állományszerű telepítése (XI.b parcella) és 1970-ben a valódi európai ciprusok ültetése (VI., IX. parcella, díszfaiskola).
A Badacsonyi Állami Gazdaság több parcellát adott át a gyűjteményes kert bővítésére, amelyeken a szőlőt már régebben kivágták. Az átvett szőlőterületeken a telepítő munkát már az unoka, Folly Gyula agrármérnök végezte és végzi jelenleg is. 1977-ben díszfaiskolát létesített a lakóház bejáratával szemben, amelynek bevételéből biztosítja az arborétum egyre növekvő fenntartási költségeit. Természetesen a gyűjteményes kert idősebb részén is végeztek további ültetéseket. 1981-ben Folly Gyula nyugat-európai gyűjtőútjáról mintegy száz "új" növényfajt, illetve fajtát hozott, amelynek jelentős része a felső teraszra (X. parcella) került. Munkásságát dicséri az Öreg-arborétum alatti volt parlag (XII. parcella) beültetése is. Az 1980-as évek közepe táján az arborétum területét állami támogatással bekerítették, ezzel megakadályozva a vadkárosítást és a lopásokat. A kárpótlást követően az államosított területeket Folly Gyula visszavásárolta, így az egész terület az eredeti birtokos, a Folly család tulajdonába került.
Az arborétum az 1997. évtől a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett területéhez tartozik.
Az arborétum fenntartási munkája, tervszerű, összehangolt fejlesztése az Állam Érdészeti Szolgálat Veszprémi Igazgatósága támogatásával folyik. A természetvédelmi felügyeletet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága látja el.
Térkép:
Megközelíthető a Balaton északi partján végignyúló 71-es út felől.
Az arborétum és borászat címe:
Folly Arborétum 8257 Badacsonyörs, Kápolnavölgyi út 25.
Az arborétum max. 20 fős autóbusszal közelíthető meg!
EGÉSZ ÉVBEN NYITVA; nyitvatartási idő évszakonként változik, pontos információk: www.follyarboretum.hu weboldalon
Szakmai idegenvezetés kérhető.
Információ: Folly Réka
Tel.: 06-70/3387-377
Ibos-ház
A Ramasetter – Ibos ház
„Pro captu lectoris habent sua fata libelli”, vagyis szabad fordításban, a befogadó közönség, az olvasók határozzák meg a könyvek sorsát. Nincs ez másképp az épületek esetében sem, hiszen valahány tulajdonos, lakó, mind igyekszik a saját képére, kényelmére, szükségletei szerint alakítani az otthont jelentő falakat. Vannak szerencsésebbek, amelyek az átalakítások során szépülnek, gazdagodnak, némelyik viszonyt megsínyli a változó gazdák ténykedését, olykor egészen meg is semmisül. A badacsonyi Ramasetter – Ibos ház az előbbiek közül való, hisz így vagy úgy immár több mint 150 éve a szőlő-, bortermelés ügyét szolgálja.
A Badacsony látképe az Ibos házzal 1908-ból
Az épület a vagyonos kékfestő gyáros Ramasetter család kereskedő sarja, Vince – aki később Sümeg város polgármesteri tisztét is betöltötte – 50 éves születésnapjára készült el 1858-ban. A család akkor már virágzó szőlőbirtokkal, tekintélyes borgazdasággal rendelkezett Badacsonyban, mely a kitűnő kereskedő Vince révén Európa számos országába szállított borokat. A ház maga azonban mégis elsősorban a szeretett húg, Örzsébet kedvére épült, akit megfogott a táj szépsége, s az év jelentős részét Badacsonyban töltötte, jó ismeretségben, barátságban az idősödő Szegedy Rózával. Ramasetter Vince végrendeletében a birtokot unokahúgára, Ferenczy Aloisára hagyta, azzal a feltétellel, hogy folytassa a szőlő- és bortermelést. Majd a sors Szilber Aloisa személyében ismét egy női leszármazott kezére juttatta a házat, akinek a házassága révén újabb meghatározó név, az ősi magyar Ibos család neve került a birtoklapra. Ettől kezdve egészen az 1953-ban bekövetkezett államosításig az Ibosok családi vállalkozása tartotta fönn és fejlesztette tovább a gazdaságot. Az épület az 1910-es években két oldalsó szárnnyal kiegészülve nyerte el mai alaprajzi formáját.
Az 1920-as években Ibos Ferenc irányítása mellett tovább gazdagodott, bővült a birtok, s a Kéknyelű termesztésében, badacsonyi elterjesztésében szakmai hírnevet is szerzett a család. A budapesti Központi Szőlészeti és Borászati Állomáson dolgozó Dr. Ibos József révén a kutatások eredményeit felhasználva a legkorszerűbb technológiával folyt a termelés a szőlészetben és a pincészetben egyaránt. A gazdasági tanár Ibos István irányította a pénzügyeket, a leánytestvér Vilma pedig a francia nyelvterülettel való szakmai kapcsolattartásban tette hasznossá magát. A birtok borainak versenyeken elért eredményei és az egész országra kiterjedő reklámok jelentősen megnövelték a forgalmat, még újabb szőlőterületek megvásárlása is szükségessé vált. A II. világháború az Ibosokat sem kímélte: Ferenc és István hősi halált haltak, a ház a megszálló oroszok kezére került.
A Ramasetter - Ibos ház a századfordulón
Az Ibos ház ma: a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet központi épülete
A szőlő, a bor ügye azonban továbbra sem tágított az épülettől: 1953-ban a két évvel korábban alakult Badacsonyi Szőlészeti és Borászati Kísérleti Állomás kapott helyet benne, mely 1972-ig Kutatóállomássá fejlődött és jelentős szakmai sikerekkel büszkélkedhetett. A több átszervezést is megélt intézmény ma a Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum Szőlészeti és Borászati Kutatóintézeteként működik és kutatási, szaktanácsadási tevékenysége révén továbbra is a balatoni borvidékek, s szűkebb környezete a Badacsonyi borvidék szőlő- és bortermelőit szolgálja. A Badacsonyi Borút Egyesület tagjaként borúti állomás, ahol előzetes bejelentés alapján szívesen fogadják a látogatót, szőlő- és pincelátogatásra, borkóstolóra. Vinotékájában a bemutatott borok megvásárolhatók.
Vinotéka nyitva tartás: hétfőtől csütörtökig 10.00 – 14.00, pénteken 10.00-12.00
Cím: 8261 Badacsonytomaj, Római út 181.
Tel.: (87) 532 200 Fax: (87) 532-202
E-mail: vitihill@mail.iif.hu
Ranolder kereszt
A jubiláló keresztet - mint az köztudott - Ranoldcr János veszprémi püspök állíttatta a Badacsony 400 méter magas déli peremére, a Harangozó Börc sziklája fölé. A hatalmas alkotás nemcsak a környék, de az ország egyik legismertebb keresztje is; regék, mondák és versek ihletője, idegenforgalmi látványosság.
A Badacsony hegyének nevezetes pontja ez már a kereszt fölállítása előtt is, hiszen a gyönyörű panoráma mindig idevonzotta az embereket. És itt született meg a badacsonyi népköltészet egyik gyöngyszeme, a Harangozó Börc mondája is.
De mi is az a Harangozó Börc? A Ranolder-kereszt alatt fekvő sziklapad egy része szabadon nyúlik ki a levegőbe. S ha a kinyúló sziklát kalapáccsal, vagy egy kődarabbal megütik - amit a kirándulók gyakran meg is tesznek - a harang kondulásához hasonló hangol ad, amely messze elhallatszik a magasból. Ilyenkor mondják, hogy szól a Harangozó Börc. (A börc kifejezés a régi balatonmelléki zalaiak száméira bércet, vagyis sziklaszirtet jelenléti).
Ez a szárnyaló hang szerepel a Harangozó Börc mondájában is, amelyet érdemes megismerni úgy is, mint a hely szellemének egyik fontos eleméi:
„Volt két testvér Badacsonytomajon. Az idősebb: Ferkó, erős, egészséges, gonosz szívű. A fiatalabb Jóska, fonnyadt, beteges, gyönge és ártatlan. Ferkó megkérte egy lánynak a kezét. A lány nagyravágyó volt, és azt mondta: mással egy fedél alatt nem lakik. Akkor megy csak esküvőre, ha az a másik nyavalyás legény búcsút vesz a háztól.
Ferkó halász volt, másnap halászatra hívta az öccsét. Amikor a csónakba szálltak, a gonosz testvér egy nehéz követ dobott a csónakba. A Jóska gyerek mindjárt arra gondolt, hogy a bátyja a nyakába fogja kötni a követ, de nem mert szólni. Beeveztek a vízre. Akkor azt mondja a gonosz testvér: - Most meg kell halnod. Ketten nem maradhatunk a házban és a szőlőben.
Tudta ezt a beteg gyerek, nem is ellenkezett, hanem imádkozni kezdett. Közben a gonosz testvér elővett a tarisznyából egy zsineget, rákötöltc a kőre, a másik végéből pedig hurkot csinált. Már odalépett öccséhez, de akkor mély, tiszta, fönséges hang búgott fel Badacsony ormáról. Megszólalt a Harangozó Börc. Amint a gonosz testvér meghallotta.
Megbillent alatta a csónak, s ő a vízbe zuhant. A nagy kő zsinege a keze fejére hurkolódott, s a kő is vízbe esett vele együtt. Sose találták meg."
Ezek után lássuk, hogyan került a Ranolder-kereszt a Badacsonynak erre a nehezen megközelíthető, vad szépségű, ódon hangulatú helyére?
..Ranoldci János egyszer bérmakörútján Badacsony vidékére is ellátogatott. Fölment a hegy tetejére, és körülment a hegy vállán is. Egy helyen a bazalttornyok alatt, az omlástól nem messzire megállott és körülnézett... Lelkét magasztos érzelem töltötte cl, s nagy gondolat fogamzott meg agyában. Magához intette uradalmának kormányzóját:
- A mi országunk a legszebb ország, s ez a hely ahol állunk, a világ leggyönyörűbb vidéke. Ide építsetek nekem lakóházat, s fölöttem a bazalttorony tetejére állítsatok egy óriási keresztet a mi Üdvözítőnk emlékezetére" - írja Eötvös Károly az Utazás a Balaton körül című könyvében.
II. János Pál pápa emlékhely
2008. március 30-án, az Isteni irgalmasság vasárnapján, a Badacsony keleti oldalában, a volt pálos kolostor közelében, II. János Pál pápa-emlékhely megáldására került sor. Az emlékhely festménye Udvardi Erzsébet Kossuth-díjas festőművész alkotása. Az ünnepélyes megáldást Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius végezte.
Mivel az emlékhely turistaút mellett található gépkocsival nem lehet megközelíteni.