Tájékoztató polgári védelmi szervezetbe beosztott személyek részére

Tájékoztató a polgári védelmi szervezetbe beosztott személy részére

 

Tájékoztatom, hogy az Ön településén katasztrófavédelmi feladatok ellátására polgári védelmi szervezet került megalakításra.

Magyarország valamennyi településén található polgári védelmi szervezet, amelyek létszámát, valamint a szervezet tagjaira vonatkozó követelményeket jogszabályok állapítanak meg. A szervezetek tagjait hatósági határozattal jelölik ki.

A települési polgári védelmi szervezet működőképessége érdekében Önt a település polgármestere, hatósági jogkörében eljárva beoszthatja.

A polgári védelmi feladat az emberi élet védelmét szolgálja, és az Alaptörvény katasztrófa esetén kötelezheti az állampolgárokat az ez irányú katasztrófavédelmi tevékenységben való részvételre. A polgári védelmi kötelezettség a magánszemélyek számára személyes kötelezettséget jelent, amelynek célja az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme. A kötelezettség több elemből áll, magában foglalja az adatszolgáltatási, a bejelentési, a megjelenési kötelezettséget, valamint a polgári védelmi szolgálatot. A polgári védelmi szervezetbe a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyt a lakóhelye szerint illetékes polgármester osztja be. A polgári védelmi kötelezettség általánosságban a 18. életévtől a mindenkori nyugdíjkorhatár betöltéséig szól. Vannak azonban olyan esetek, amikor valaki nem tud részt venni a polgári védelmi feladatokban, mentességet élvez vagy a kötelezett más, a társadalom érdekében kifejtett tevékenységgel helyettesíti polgári védelmi feladatát.

A polgári védelmi kötelezettség azonban nem csupán személyes kötelezettség, hanem magában foglalja a gazdasági szolgáltatási kötelezettséget is. A védekezési feladatok sok esetben olyan speciális eszközöket, gépeket igényelnek, melyek egyedi készenlétben tartása és ritka esetekben történő alkalmazása nagy gazdasági megterhelést jelentene az állam számára. Vannak azonban olyan vállalkozások, melyek a tevékenységükhöz olyan speciális eszközöket használnak, melyek egy adott katasztrófa esetén alkalmazhatók.

Az alábbi tájékoztató a települési polgári védelmi szervezetbe beosztott személy részére szolgál, melynek áttanulmányozásával a megismerheti a polgári védelmi kötelezettséget, a polgári védelem és a polgári védelmi szervezet fogalmát, a polgári védelmi szervezetbe beosztott személy jogait és kötelezettségeit, valamint a polgári védelmi szervezetek elméleti és gyakorlati felkészítéseiről szóló szabályozást, továbbá a polgári védelmi szervezet alkalmazhatóságának feltételeit.

A következő oldalakon összeállításra kerültek azok a jogszabályi hivatkozások, melyek a fentiekről részleteiben rendelkeznek és vélhetően a polgári védelmi szervezetbe történt beosztásával kapcsolatban felmerült kérdéseire választ adhatnak.

Amennyiben a tájékoztatóban foglaltakon túl további kérdése lenne, akkor a helyi polgármesteri hivatal illetékes ügyintézőjét keresse bizalommal!

Témakörök

(a dokumentum hivatkozással készült, a tárgykört megnyitva a hivatkozott jogszabályi helyre ugrik)

(A hivatkozott jogszabályok hatályos állapota: 2024. március 25.)

A polgári védelmi kötelezettségről Magyarország Alaptörvénye rendelkezik:

XXXI. cikk

  • Magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - polgári védelmi kötelezettség írható elő.

A polgári védelem és a polgári védelmi szervezet fogalmát a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 2011. évi CXXVIII. törvény írja le:

Polgári védelem: olyan össztársadalmi feladat-, eszköz- és intézkedési rendszer, amelynek célja katasztrófa, illetve fegyveres összeütközés esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint a lakosság felkészítése azok hatásainak leküzdése és a túlélés feltételeinek megteremtése érdekében.

Polgári védelmi szervezet: az a szervezet, amely önkéntes és köteles személyi állománya útján az e törvényben meghatározott, valamint fegyveres összeütközés idején végrehajtandó polgári védelmi feladatokat lát el.

A polgári védelmi kötelezettség szabályait a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény határozza meg:

A polgári védelmi kötelezettség alapvető szabályai

  1. (1) A polgári védelmi kötelezettség fegyveres összeütközések és katasztrófa időszakában
  2. az emberi élet védelme,
  3. az emberi létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme,
  4. a vagyonbiztonság megóvásának jogszabályban meghatározottak szerinti előmozdítása, továbbá
  5. humanitárius feladatok ellátása érdekében elrendelt személyes kötelezettség.
  • A polgári védelmi kötelezettséggel kapcsolatos ügyekben első fokon a kötelezett lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye szerint illetékes helyi önkormányzat polgármestere jár el.
  1. (1) A polgári védelmi kötelezettség
  2. az adatszolgáltatási,
  3. a bejelentési,
  4. a megjelenési, valamint
  5. a polgári védelmi szolgálat teljesítésére irányuló (a továbbiakban: szolgálatadási kötelezettség)

kötelezettséget foglalja magában.

  • A polgári védelmi megjelenési és szolgálatadási kötelezettség teljesítését, valamint a település azonnali beavatkozást igénylő mentési munkálataira történő beosztást a kötelezett lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye szerint illetékes polgármester rendeli el.
  1. (1) Mentes a polgári védelmi kötelezettség alól, aki
  2. életévét még nem töltötte be,
  3. annak végrehajtására fizikai vagy egészségi okból alkalmatlan,
  4. a háztartásában legalább egy fő állandó ápolásra, gondozásra szoruló egyenes ági rokona, illetve házastársa vagy testvére ellátására állandó vagy átmeneti j elleggel egyedül kötelezett, és azt a védelmi és biztonsági kötelezettség teljesítése miatt nem tudná teljesíteni,
  5. saját háztartásában
  6. da) egyedül kötelezett legalább egy fő kiskorú, vér szerinti, örökbefogadott vagy nevelt gyermek eltartásáról gondoskodni, ideértve azt a nevelt gyermeket is, akit a kötelezett legalább egy éve tart el saját háztartásában, vagy akit a gyámhatóság döntése alapján családba fogadó gyámként vagy gyermekvédelmi nevelőszülőként nevel és nevelési feladatait a védelmi és biztonsági kötelezettség teljesítése miatt nem tudná teljesíteni,
  7. db) három vagy ennél több kiskorú vér szerinti, örökbefogadott, mostoha vagy nevelt gyermek eltartásáról gondoskodik, ideértve azt a nevelt gyermeket is, akit a kötelezett legalább egy éve tart el saját háztartásában, vagy akit a gyámhatóság döntése alapján családba fogadó gyámként vagy gyermekvédelmi nevelőszülőként nevel,
  8. várandós, a várandósságának megállapításától kezdve,
  9. a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte,
  10. cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alatt áll.
  • A polgári védelmi kötelezettségét munkaköre ellátásával, közmegbízatása gyakorlásával teljesíti:
  1. az országgyűlési képviselő és a nemzetiségi szószóló,
  2. az európai parlamenti képviselő,
  3. a szakmai felsővezető, a vezetői megbízású, valamint feladatköre szerint katasztrófavédelmi feladatot ellátó kormánytisztviselő, köztisztviselő és közalkalmazott,
  4. a jegyző,
  5. az alkotmánybíró és az Alkotmánybíróság Hivatalának foglalkoztatottja, a bíró, az ügyész, a közjegyző, a bírósági végrehajtó,
  6. a Honvédség tényleges állományú, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagja, e szervek alkalmazottja,
  7. az egészségügyi államigazgatási szerv kormánytisztviselője,
  8. a fekvőbeteg, a járóbeteg- és alapellátást végző orvos és szakképzett szakdolgozó,
  9. az állami mentőszolgálat dolgozója, betegszállító szervezet dolgozója,
  10. a készenléti szolgálatot ellátó önkéntes, létesítményi és önkormányzati tűzoltó, az önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenységet végző tagja,
  11. a közfeladatot ellátó ágazati védekezési szervezet tagja,
  12. a közüzemi feladatot ellátó létesítmények üzemeltető személyzete,
  13. a szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező, hivatását gyakorló pap, lelkész, rabbi,
  14. a léginavigációs szolgáltatást ellátó szervezet személyzete,
  15. a létfontosságú rendszerelem kritikus munkakörben foglalkoztatottja.
  • A polgármester - kérelmére - a polgári védelmi kötelezettség alól legfeljebb egy év időtartamra mentesítheti azt a kötelezettet, aki
  1. egyéni helyzete,
  2. munkahelyi, családi vagy társadalmi kötelezettsége

miatt nem, vagy a polgári védelmi szolgálat teljesítésével elérhető előnyhöz képest aránytalanul nagy személyes áldozatok mellett tudná csak teljesíteni a polgári védelmi szolgálatot.

  • Az (1) vagy (2) bekezdés hatálya alá tartozó, valamint a (3) bekezdés alapján mentesített természetes személyek megjelenésre és szolgálatadásra nem kötelezhetőek, polgári védelmi szervezetbe nem oszthatóak be, vagy ilyen beosztásukat meg kell szüntetni.

A polgári védelmi szervezetbe beosztott személy felkészítése és a polgári védelmi szolgálat a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény szerint:

  1. (1) A polgári védelmi szervezet tagja kiképzésre és gyakorlatra osztható be (a továbbiakban: felhívás), amelynek időtartama évente nem haladhatja meg kiképzés céljából a 40, gyakorlat esetében a 72 órát. A megjelenésre kötelezett a felhívásban megjelölt helyen és időpontban köteles megjelenni.
  • A polgármester a kiképzésen és gyakorlaton való részvétel alól indokolt esetben kérelemre halasztást, illetve felmentést adhat.
  • A (2) bekezdés szerinti felmentés alapjául szolgáló indokot kormányrendeletben meghatározottak szerint kell bejelenteni, igazolni és mérlegelni.
  1. (1) A polgári védelmi szervezet tagját polgári védelmi szolgálatra lehet kötelezni.
  • A kötelezett jogszabályban meghatározottak szerint a polgári védelmi szolgálat folyamatos ellátására időbeli korlátozás nélkül áll rendelkezésre különleges jogrend idején.
  • A polgári védelmi szervezetbe beosztott kötelezett részére ideiglenes polgári védelmi szolgálat rendelhető el, amelynek időtartama alkalmanként a 15 napot nem haladhatja meg.
  • Akit szolgálatadásra köteleznek, köteles az abban megjelölt helyen és időpontban megjelenni, a rábízott polgári védelmi feladatot ellátni, és a kapott utasításokat végrehajtani, kivéve, ha azzal bűncselekményt követne el.
  • A (4) bekezdés szerinti utasítások nem eredményezhetik a beosztottak indokolatlan foglalkoztatását, emberi méltóságának megsértését, életük és testi épségük közvetlen veszélyeztetését.
  • A polgármester a szolgálatadási kötelezettség alól indokolt esetben kérelemre felmentést adhat. A felmentés alapjául szolgáló okot a szolgálat elrendelt időpontját megelőző három napon belül kell bejelenteni és igazolni.
  • Aki polgári védelmi kötelezettség alatt áll, köteles a polgármester határozata alapján részt venni annak a településnek az azonnali beavatkozást igénylő mentési munkálataiban, amelynek területén tartózkodik.
  • A (7) bekezdésben foglalt mentési munkák alól mentesíteni kell, aki igazolja, hogy hivatásbeli vagy szolgálati feladatának ellátása, illetőleg katonai kötelezettségének teljesítése céljából a helyszínt haladéktalanul el kell hagynia, illetőleg a munkavégzésre egészségi állapota miatt alkalmatlan.
  1. (1) Az ideiglenes polgári védelmi szolgálat azonnali teljesítésének elrendelésére a Kormány rendeletben, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, a területi vagy helyi védelmi bizottság elnöke, valamint a főpolgármester vagy a polgármester határozatban jogosult.
  • A polgári védelmi szervezetbe beosztott foglalkoztatási jogviszonyban álló állampolgárt a polgári védelmi feladatok ellátására történő kiképzés, gyakorlat és ideiglenes polgári védelmi szolgálat ideje alatt az eredeti munkakörben nem terheli rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség. A felmentés időtartamára távolléti díj, vagy ha az adott jogviszonyban ilyen nincs, az annak megfelelő díjazás (a továbbiakban együtt: távolléti díj) jár.
  • Ha a megjelenési vagy az ideiglenes szolgálatadási kötelezettségét teljesítő állampolgár nem áll foglalkoztatási jogviszonyban, a kötelezettség teljesítésének idejére a kötelező legkisebb munkabér egy órára járó mértékének alapulvételével megállapított térítésre jogosult, amelyet az elrendelő köteles részére a munkabér folyósítására vonatkozó szabályoknak megfelelően megfizetni.
  • A polgári védelmi beosztott a (3) bekezdésben foglaltakon túl jogosult:
  1. a szolgálat teljesítéséhez szükséges ellátásra,
  2. norma szerinti ruházattal és felszereléssel való ellátásra,
  3. egyenruha viselésére,
  4. feladatának ellátásához szükséges felkészítésre,
  5. feladatának ellátásához szükséges védőfelszereléssel, munkaeszközökkel történő ellátásra,
  6. a munka-, tűz- és balesetvédelmi szabályok megismerésére,
  7. távolléti díjra, utazási költségtérítésre, az ellátása igazolt költségeinek megtérítésére.
  • A polgári védelmi szervezetbe beosztott mentesíthető részben vagy teljesen a helyi adó megfizetése alól.
  • A távolléti díj és az ellátás igazolt költségei az elrendelőt terhelik, aki azt a munkáltató részére téríti meg.
  • A polgári védelmi kötelezettséget teljesítő vagy a védelmi és biztonsági események kezelésében e törvény alapján közreműködő részére a honvédelmi vagy katasztrófavédelmi és honvédelmi feladatok teljesítésével összefüggésben bekövetkezett balesete vagy betegsége esetén a társadalombiztosítási rendelkezések szerinti baleseti ellátás jár. A polgári védelmi kötelezettséggel összefüggő balesetnek minősül az is, ha a baleset a kötelezettséget teljesítőt a kötelezettség teljesítésének helyére vagy onnan vissza, menetközben éri.
  • A polgári védelmi szervezetbe beosztott jogszabályban meghatározott esküt vagy fogadalmat tesz.

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény rendelkezik továbbá a polgári védelem katasztrófa­védelemmel kapcsolatos feladatairól, a köteles polgári védelmi szervezetekről:

A polgári védelem katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatai

  1. Polgári védelmi feladat:
  2. a lakosság felkészítése a védekezés során irányadó magatartási szabályokra,
  3. a polgári védelmi szervezetek létrehozása és felkészítése, valamint a működéshez szükséges anyagi készletek biztosítása,
  4. a tájékoztatás, figyelmeztetés, riasztás,
  5. az egyéni védőeszközökkel történő ellátás,
  6. védelmi célú építmények fenntartása,
  7. a lakosság kimenekítése, kitelepítése és befogadása,
  8. gondoskodás a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak (különösen víz-, élelmiszer-, takarmány- és gyógyszerkészletek, állatállomány) és a kritikus infrastruktúrák védelméről,
  9. a kárterület felderítése, a mentés, az elsősegélynyújtás, a mentesítés és a fertőtlenítés, és az ezekkel összefüggő ideiglenes helyreállítás, továbbá a halálos áldozatokkal kapcsolatos halaszthatatlan intézkedések,
  10. a települések kockázatértékelésen alapuló veszélyeztetettségének felmérése,
  11. a veszélyelhárítási tervezés, szervezés,
  12. közreműködés a kulturális örökség védett elemeinek védelmében, a vizek kártételei elleni védekezés külön jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásában, a menedékjogról szóló törvény hatálya alá tartozó személy elhelyezésében és ellátásában, továbbá a tűzoltásban, és a nemzetközi szerződésekből adódó tájékoztatás és kölcsönös segítségnyújtás feladatainak ellátásában,
  13. közszolgáltatás ellátásának kiesésekor az emberi életben, egészségben és az anyagi javakban esett kár megelőzése céljából a közszolgáltatás ideiglenes ellátásáról történő gondoskodás. 52/A. § A polgári védelmi szolgálatot teljesítő személy ruházatát, továbbá a polgári védelmi célra használt járművet és egyéb technikai eszközt, valamint létesítményt a polgári védelem nemzetközi megkülönböztető jelével kell ellátni.

A köteles polgári védelmi szervezetek

  1. § (1) A polgári védelmi szervezetek a központi, területi, települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetek, melyek állományát a polgári védelmi feladatok ellátása érdekében az önként jelentkezett személyekkel a 65. § (2) bekezdése szerint lehet kiegészíteni.

A települési polgári védelmi szervezet

  1. § (1) Községben, városban, megyei jogú városban, fővárosi kerületben - ha a település katasztrófavédelmi besorolása azt indokolja - polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési polgári védelmi szervezetet kell létrehozni.

(2) A települési polgári védelmi szervezet létszámát a település katasztrófavédelmi besorolásának megfelelően a katasztrófavédelmi kirendeltség vezetőjének javaslata alapján a polgármester állapítja meg.

A polgári védelmi szervezetbe történő önkéntes jelentkezés

  1. § (1) Polgári védelmi feladat ellátására önkéntesen jelentkező személy külön jogszabály szerinti nyilatkozatot tesz, melyben kinyilvánítja a rendelkezésre állás tartalmát és az alkalmazás feltételeit.
  • Az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozat alapján az önkéntesen jelentkező személyt a polgármester polgári védelmi szervezetbe osztja be.
  • A polgári védelmi feladatot önkéntes jelentkezés alapján teljesítő személy jogai és kötelezettségei a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személy jogaival és kötelezettségeivel azonosak.

A települési polgári védelmi szervezetek megalakításáról, a szervezet létszámáról, a szervezet egységeiről és szervezet felkészítéséről a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet rendelkezik:

A polgári védelmi szervezetek létrehozásának alapelve

  1. (1) A polgári védelmi szervezetek létrehozásának szempontjai:
  2. az ország településeire lefolytatott kockázatbecslés eredményeként kimutatott veszélyeztető hatások,
  3. a települések katasztrófavédelmi osztályba sorolása,
  4. a veszélyelhárítási tervekben szereplő feladatok.

(2) A települési polgári védelmi szervezeteket úgy kell létrehozni, hogy azok alkalmasak legyenek a helyi veszélyeztető tényezők hatásainak csökkentésére és az elsődleges mentési tevékenységgel összefüggő védelmi feladatok elvégzésére.

A települési polgári védelmi szervezetek megalakítási terve

  1. A veszélyeztetettség mértékének      és jellegének      megfelelő    lakosságvédelmi és

mentésszervezési feladatok irányítására alkalmas települési polgári védelmi parancsnokság szakmai                 összetételét és        létszámát a       kirendeltség     vezetőjének (a továbbiakban:

kirendeltségvezető) javaslata alapján a polgármester állapítja meg, és a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyt hatósági határozattal osztja be.

  1. (1) Az I. és II. katasztrófavédelmi osztályba sorolt településeken a település

lakosságszámának függvényében a polgári védelmi szervezetek létszáma

  1. 100 000 lakos felett legalább 750 fő,
  2. 50 000-100 000 lakos esetén legalább 500 fő,
  3. 10 000-50 000 lakos esetén legalább 300 fő,
  4. 5000-10 000 lakos esetén legalább 150 fő,
  5. 1000-5000 lakos esetén legalább 50 fő,
  6. 300-1000 lakos esetén legalább 20 fő,
  7. 300 lakos alatt legalább 6 fő.

(2) A III. katasztrófavédelmi osztályba sorolt településeken a polgári védelmi szervezetek létszáma az (1) bekezdésben meghatározott létszám fele.

A polgári védelmi szervezetek egységeinek megalakítása

  1. (1) A polgári védelmi egységek megalakítása során a 16. § szerinti alapelveken túl a terület, település lakosságának számát és népsűrűségét kell figyelembe venni.

(2) A 2000 lakos alatti településeken nem szükséges a létrehozott települési polgári védelmi szervezetet egységekre bontani.

  1. (1) A polgári védelmi feladatok ellátására létrehozott egységek típusai különösen:
  2. infokommunikációs egység,
  3. lakosságvédelmi egység,
  4. egészségügyi egység,
  5. logisztikai egység,
  6. műszaki és kárfelszámoló egység.

A polgári védelmi szervezetek alkalmazása

  1. A polgári védelmi szervezetek veszélyhelyzeten kívüli alkalmazására a polgári védelmi szolgálat elrendelésére jogosult személy döntése alapján akkor kerülhet sor, ha az arra rendelt szervek erőforrásai nem elegendőek a veszély kezeléséhez, illetve a lakosság, a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme indokolttá teszi.
  2. (1) A veszélyeztetett település polgármestere a területi védelmi bizottság elnökénél - amennyiben erőforrásai nem elegendőek - kezdeményezheti a területi vagy más települések megerősítő vagy támogató polgári védelmi szervezeteinek alkalmazását.

(2) A területi védelmi bizottság elnökének döntése alapján a területi polgári védelmi szervezet a védekezés időszakára települési polgári védelmi szervezetekkel kiegészíthető.

  1. A polgári védelmi szolgálatra kötelezett és a védekezésben részt vevő erők váltásáról, pihentetéséről és ellátásáról annak a településnek a polgármestere gondoskodik, amely településen a védekezés folyik.

Az ideiglenes polgári védelmi szolgálat

  1. (1) Az ideiglenes polgári védelmi szolgálat elrendelése írásban, vagy - halasztást nem tűrő esetben - szóbeli közléssel (hangosbemondó, kiértesítő, telefon, rádió- vagy televízió­közlemény útján) történhet.
  • Ha a polgári védelmi szolgálatra kötelezés szóbeli közléssel történik, az érintettnek a határozatot az elrendeléstől számított 72 órán belül át kell adni.
  • A polgári védelmi szervezetek alkalmazása és gyakoroltatása során a feladat ellátására csak az arra felkészített, megfelelő egyéni védőeszközökkel és munkaeszközökkel ellátott személy kötelezhető.
  • A polgári védelmi kötelezettség alapján létrehozott polgári védelmi szervezet tagja csak beleegyezésével vehető igénybe a nemzetközi szerződésen alapuló, az országhatáron túli mentési feladatok ellátására.
  1. (1) A polgári védelmi egység vezetője az egység állománya tekintetében, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv vezetéssel megbízott tagja, a polgári védelmi szervezet teljes állománya tekintetében gyakorolja az utasításadás jogát.

(2) Az utasításadás jogát az egység vezetője a beosztó határozattal, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv vezetéssel megbízott tagja, megbízólevéllel igazolja.

(3) A polgári védelmi szervezet tagját a beosztás helye szerinti igazgatóság a kirendeltség útján látja el a 2. melléklet szerinti igazolvánnyal.

A polgári védelmi szervezetek felkészítése

  1. (1) A polgári védelmi szervezet tagjának kiképzése elméleti és gyakorlati formában történik.
  • A polgári védelmi elméleti kiképzés típusai és időtartama:
  1. alapképzés, amely 6 óra,
  2. szakkiképzés, amely 8 óra, ebből ugyanazon a napon legfeljebb 6 óra tartható meg,
  3. továbbképzés, valamint
  4. vezetői képzés.
  • Az elméleti kiképzésre a BM OKF évenként, a kockázatbecsléseknek és a veszélyelhárítási tervekben meghatározott feladatoknak megfelelően képzési programot készít, melyet a főigazgató hagy jóvá.

A polgári védelmi szervezetek elméleti felkészítése

  1. (1) Polgári védelmi alapképzésben részesül valamennyi, a polgári védelmi szervezetbe beosztott személy.

(2) Az alapképzés tartalma különösen:

  1. a katasztrófavédelmi és a polgári védelmi rendszer alapelemei,
  2. a polgári védelmi kötelezettség, a polgári védelmi szervezet,
  3. a polgári védelmi kötelezettséggel összefüggő jogok és kötelezettségek,
  4. a veszélyeztető hatások, a kockázatbecslés és a veszélyelhárítási tervek,
  5. a lakosságvédelmi feladatok,
  6. a védekezésben együttműködő szervek és szervezetek,
  7. a riasztás és értesítés, valamint az irányítási rendszer és az utasítások,
  8. a védekezéshez alkalmazott munkaeszközök, az egyéni védőeszközök, valamint
  9. munka- és balesetvédelem.
  10. (1) Polgári védelmi szakkiképzésben részesül a polgári védelmi szervezet egységébe beosztott személy az egység tevékenységének és az egységben elvégzendő feladatának megfelelően.

(2) A szakkiképzés tartalma különösen:

  1. az adott polgári védelmi egység és szervezet feladata,
  2. a beosztásában ellátandó feladatok, azok végrehajtása és eljárási rendje,
  3. az egység és a szervezet függelmi viszonyai, az irányítás, a jelentés és az utasításadás rendje az egységben és a szervezetben,
  4. a szakfeladat ellátásához alkalmazott munkaeszközök és egyéni védőeszközök,
  5. a szakfeladat ellátásában közreműködő szervek és szervezetek, valamint
  6. munka- és balesetvédelem.
  7. A polgári védelmi szakkiképzésben részesült személyek továbbképzésének
  8. tartalma különösen: a polgári védelmi szervezet megalakítási helye szerinti település veszélyeztetettségi jellemzőinek megfelelően az alapképzés és a szakkiképzés ismeretanyagának ismétlése, naprakésszé tétele, a változások követése és a tapasztalatok feldolgozása,
  9. gyakorisága
  10. ba) a központi, területi és munkahelyi polgári védelmi szervezetbe, valamint az I. és II. veszélyeztetettségi besorolású településen létrehozott települési polgári védelmi szervezetbe beosztott személyek számára legalább háromévente, bb) a III. veszélyeztetettségi besorolású településen létrehozott szervezetbe beosztott személyek számára legalább ötévente.
  11. (1) A polgári védelmi szervezet kijelölt vezetői állománya vezetői képzésben részesül.

(2) A vezetői képzés tartalma:

  1. alapképzési ismeretek,
  2. a beosztásuknak megfelelő egység ellátásához szükséges ismeretek,
  3. vezetéselméleti ismeretek,
  4. a polgári védelmi szervezetek alkalmazási szabályai, valamint
  5. a polgári védelmi szervezetek és a polgári védelmi feladatok végrehajtásában közreműködő más szervek együttes tevékenysége.
  6. (1) A polgári védelmi szervezetek állományának kiképzését a megalakítási helyén, vagy a katasztrófavédelem oktatási intézményeiben a hivatásos katasztrófavédelmi szervek végzik.
  • A beosztott állomány kiképzését a vezetői képzésben részesült személyek közreműködésével a hivatásos katasztrófavédelmi szervek végzik.
  • A kiképzésekről a hivatásos katasztrófavédelmi szervek kiképzési naplót vezetnek.
  • A munkahelyi polgári védelmi szervezetbe beosztott személyek alap- és szakkiképzéséről a gazdálkodó szerv vezetője gondoskodik.
  • A speciális szakmai ismeretek oktatásához, amelyekkel a hivatásos katasztrófavédelmi szervek szakemberrel nem rendelkeznek, szakmai jártassággal rendelkező személyeket kell felkérni.

A polgári védelmi szervezetek gyakorlati felkészítése

  1. (1) A polgári védelmi gyakorlati kiképzés célja:
  2. a felkészítés során elsajátított ismeretek elmélyítése és a gyakorlatban történő alkalmazás begyakorlása,
  3. a polgári védelmi szervezetek egymás közötti, valamint a mentésben részt vevő más szervekkel való együttműködésének gyakorlása,
  4. a mozgósítás időben történő elérése, valamint
  5. az a)-c) pontban foglaltak ellenőrzése.

(2) A polgári védelmi gyakorlati kiképzésre a BM OKF évenként, az elméleti kiképzéshez igazodó gyakorlati kiképzési programot készít, melyet a főigazgató hagy jóvá.

  1. A polgári védelmi gyakorlat elrendelésére jogosult:
  2. központi szinten a főigazgató,
  3. területi szinten a területi védelmi bizottság elnöke, illetve az igazgató,
  4. helyi szinten a polgármester, illetve a kirendeltségvezető.

 

 

 

EFOP-1.5.2-16-2017-00032

Humán szolgáltatások

fejlesztése


Erre a képre kattintva érheti el a Városi Művelődési Központ honlapját!

Szőlő és Bor éve 2017.

Régiós Kártya

Borbarangolás és Régiós Buszjárat

Önkorm. szolgálat

Vigyázunk Rád a Balatonon!