Vadkárral kapcsolatos tájékoztató

Mi lesz a vadkárokkal Badacsonytomajon?

Egyre több vad jelenik meg a lakott területek közelében Badacsonytomajon is, és ezzel párhuzamosan nő a vadak által okozott károk száma is. A probléma különösen érzékenyen érinti azokat a városrészeket és településrészeket, amelyek közvetlenül erdős, mezőgazdasági vagy vadgazdálkodási területek mellett helyezkednek el. Az önkormányzat a lakosság bevonásával tervez lépéseket.

A közelmúltban jelentős jogszabályi változás lépett életbe: 2025 végén módosult a vad védelméről és a vadgazdálkodásról szóló törvény. Az új szabályozás értelmében a lakott területeken kárt okozó vad befogása vagy szükség esetén elejtése már közvetlenül a települések polgármestereinek feladata lett. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az önkormányzatoknak kell gondoskodniuk a befogóeszközök beszerzéséről, működtetéséről, valamint az esetleges kilövés megszervezéséről.

A feladat azonban korántsem egyszerű. A törvény ugyan kijelölte a felelőst, de a végrehajtás komoly szakmai és pénzügyi kihívásokkal jár. A vad elejtését csak megfelelő képesítéssel és legalább tízéves érvényes vadászjeggyel rendelkező szakember végezheti, ráadásul az elejtett állat megsemmisítése is kötelező. Mindez jelentős költségeket jelent az önkormányzatok számára.

A tapasztalatok szerint a problémát nem lehet kizárólag kilövéssel kezelni. Erre jó példa Gyulafirátót, ahol az év elején a lakosok jelezték, hogy a szarvasok rendszeresen károkat okoznak a kertekben. Az önkormányzat, a vadásztársaságok, a rendőrség és a helyi lakosság közös helyszíni bejárást tartott május közepén, hogy feltárják a problémák okait és a lehetséges megoldásokat.

Sokan a vadkilövést szorgalmazzák, ám az több szempontból is nehezített kérdéskör.

A vadkilövésre kizárólag vadászidényben van lehetőség, a feltételeknek megfelelő vadász megbízásával, sokrétű lakossági tájékoztatás mellett.

A szakemberek szerint ezért inkább a megelőzés a kulcsfontosságú. A kerítések állapotának javítása, a vadriasztó eszközök használata, valamint a különböző védekezési módszerek kombinálása sok esetben hatékonyabb lehet, mint az állatok eltávolítása. A vadásztársaságok vállalták, hogy szakmai segítséget nyújtanak a lakosságnak, például segítenek meghatározni, hogy hova érdemes vadriasztó eszközöket kihelyezni, és bizonyos esetekben anyagi eszközökkel, például szögesdrót biztosításával is hozzájárulnak a szükséges védelmi intézkedésekhez. A következő időszak egyik legfontosabb feladata a lakossági tájékoztatás lesz.

Badacsonytomaj önkormányzata egy új online információs felület létrehozását tervezi a város honlapján, ahol a vadakkal kapcsolatos tudnivalók, a megelőzés lehetőségei és az aktuális intézkedések is elérhetők lesznek.

A cél, hogy a lakók pontos információkhoz jussanak arról, miként csökkenthető a vadak megjelenésének és a vadgázolásoknak a kockázata.

A kérdés ugyanakkor túlmutat az önkormányzatok lehetőségein. A polgármester válasza szerint 2026-ban egyelőre nem érkezett külön kormányzati forrás a feladat ellátására, miközben a szükséges intézkedések jelentős költségvetési terhet jelentenek. Ez azt jelenti, hogy a helyi szereplőknek – önkormányzatoknak, vadásztársaságoknak és lakosoknak – közösen kell megoldást találniuk a problémára. Jó hír, hogy Badacsonytomaj Város Képviselő-testülete egy jelentős összeget elkülönítette erre a célra.

A pontos jogszabályi rendelkezés a következőképpen szól:

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény

KÁRT OKOZÓ VAGY KOCKÁZATOT JELENTŐ VAD ELTÁVOLÍTÁSA

74/C. § ^*  (1) A köz- és állategészségügyi, illetve közbiztonsági okból, valamint a köz- és magántulajdon súlyos károsodástól való megóvása érdekében a 8. § (2) bekezdés a)–e) pontja szerinti valamely területen kárt okozó vagy kockázatot jelentő vadászható állatfajok (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: kárt okozó vad) ezen területen történő befogása és szükség szerinti elejtése az érintett település polgármesterének feladata. A kárt okozó vad elejtéséhez az elejtés helye szerint illetékes rendőrkapitányság előzetes tájékoztatása szükséges.

(2) A kárt okozó vad elejtése esetén az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak tartalmaznia kell

1. a) az elejtést végző és a résztvevő személy természetes személyazonosító adatait, a fegyvertartási engedély adatait, vadászjegyszámát,
2. b) az elejtés tervezett helyét és időszakát,
3. c) a biztonsági intézkedéseket, valamint
4. d) a lakosság tájékoztatásának módját.

(3) A település polgármestere az (1) bekezdés szerinti tevékenység megkezdését megelőzően tájékoztatja a területileg illetékes vadászatra jogosultat és a vadászati hatóságot.

(4) A kárt okozó vad eltávolítása során az e törvénynek kizárólag a vadászati tevékenység folytatásához való jogosultság tekintetében előírt személyi feltételekre, valamint a tiltott vadászati eszközökre és módszerekre kell figyelemmel lenni, az e fejezetben foglalt eltérésekkel.

(5) Az elejtést végző személynek legalább 10 éve érvényes vadászjeggyel kell rendelkeznie.

(6) A kárt okozó vad elejtése – golyós vadászlőfegyver esetén – csak a lőfegyverre szerelt hangtompító eszköz használatával végezhető, az elejtéshez továbbá az elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló célzóeszköz is használható.

(7) A kárt okozó vad elejtése esetén lövést leadni csak akkor szabad, ha a lövés mások életét, testi épségét, illetve a vagyonbiztonságot nem veszélyezteti. A lövés előtt mérlegelni kell a lövedék várható útját és a becsapódás helyét.

74/D. § ^*  (1) A kárt okozó vad elejtése esetén a vadat meg kell semmisíteni.

(2) A kárt okozó vad befogását követő, vadászterületre történő kihelyezéshez a kihelyezés helye szerinti vadászatra jogosult előzetes hozzájárulása és a vadászati hatóság engedélye szükséges.

(3) A település polgármesteri hivatalának az elejtésről és a befogásról nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza

1. a) a 74/C. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatokat,
2. b) az elejtés, befogás helyét és idejét,
3. c) az elejtett, befogott vad faját és a vadféleséget, valamint
4. d) befogás esetén a befogott vad vadászterületre történő kihelyezése esetén a kihelyezés helyét és idejét.

(4) A település polgármestere minden év január 31. napjáig az előző naptári évben végrehajtott elejtésekről és befogásokról a (3) bekezdésben foglalt adattartalommal jelentést tesz a vadászati hatóságnak.