Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Címlap
Hungarian (formal)English (United Kingdom)Deutsch (DE-CH-AT)

Friss hírek

Módosult tartalom

Egry József

Egry József"A látottakat ismerté, az ismerteket tudottá,
a tudottakat élménnyé, az élményeket
magasztossá kell tennünk, hogy művészetet
hozhassunk létre."

Egry József

festőművész - a "Balaton festője"


Egry József ( 1883-1951 ) a modern magyar festészet egyik legkiválóbb mestere, a huszadik századi művészetünk egyik legeredetibb hangú, drámai erejű képviselője. Az egyetemes festészet történetéből Turner szellemi rokona, a magyar tájképfestészetben expresszív látványfestészete Szőnyi István, Bernáth Aurél és más posztnagybányai művész szemléletével, látásmódjával rokonítható.

A Dunántúlról (Zalaújlak), szegény családból származó festő családjával Budapestre költözve a Nemzeti Múzeumban Munkácsy Mihály festményeit tanulmányozva igyekezett elsajátítani a festészet alapelemeit. Művészképző iskolába nem járt. Tanulmányúton rövid ideig tartózkodott Münchenben, majd Párizsban tanult a Julian akadémián és erősen hatott rá a Belgiumban töltött időszak (Meunier).

Az első világháború végétől, 1918-tól a Balaton mellett telepedett le, előbb Keszthelyen, majd Badacsonyban, s itt élt családjával több, mint harminc esztendőn át. Egyéni stílusát itt találta meg, ahogy ő mondta, "szülőföldje levegőjében". Ez a táj kimeríthetetlen témát adott műveihez. A Balatonhoz kötődik alkotóművészetének leghosszabb időszaka. Képeinek kedvelt motívumait a festő újra meg újra megfestette, a tó végtelen víztükrét és fénnyel átitatott atmoszféráját, Badacsonyt és a kilátást Fonyód felé, a balatoni párás fényeket és a szőlőhegyeket, a hegyet és a vizet, a hegyből és vízből élő embereket, a természetet és az embert, a kettő hol küzdelmes, hol békés kapcsolatát.

Számtalan nézőpontból, sokféle napszakban festette a Balatont, de soha nem pusztán a táj hatott rá, hanem annak a kozmikus egésszel való viszonya. Ez a panteista természetlátás hatja át műveit, s a konkrét tájképi motívum ettől lesz többjelentésű, átszellemített: a végtelen kifejezője.

Egry a tó megszállottja volt. Felfokozott intenzitással festette a napkorongot övező koncentrikus vagy fényzuhatagos sávokat, a fényben feloldódó fákat és épületeket. Jellemző rá az impresszionizmus fényszeretete, a konstruktív irányzatok belső szerkesztettségű rendszere, a plein air frissessége és az expresszív drámaiság.

Élete egy volt a festészettel. "Én mindig azt festem, amit élek" - vallotta. Egyszerű szavakkal megfogalmazott ars poeticája is mutatja, művészete mennyire kortárs, mennyire huszadik századi, mennyire egyetemes.

Az emlékmúzeum épülete előtt áll a festő arcvonásait felidéző portrészobor. A szobrász: Borsos Miklós, aki a badacsonytomaji temető ,Vizrenéző" síremlék-domborművét is alkotta.

Gopcsa Katalin