Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Címlap Ügyintéző Műszaki Osztály Műszaki Osztály Építmények fennmaradási engedélye
Hungarian (formal)English (United Kingdom)Deutsch (DE-CH-AT)

Friss hírek

Módosult tartalom

Építmények fennmaradási engedélye

Amennyiben az építtető nem a jogszabályoknak megfelelő módon építkezett, az építmény fennmaradása, illetve továbbépítése érdekében fennmaradási engedély iránti kérelmet kell benyújtania az építésügyi hatósághoz. A fennmaradási engedély megszerzése a bírság megfizetése alól a legtöbb esetben nem mentesít, de ezzel elkerülhető, hogy az építésügyi hatóság elrendelje az építmény lebontását. 

Mikor kötelező fennmaradási engedélyt kérni?  

Fennmaradási engedélyt kell kérni a befejezett vagy befejezetlen építményre, építési tevékenységre, ha 

1. az építési engedély nélkül végezhető építési, illetőleg a bontási engedély nélkül végezhető bontási munkát nem a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat, továbbá az általános érvényű kötelező építésügyi és más hatósági (védőterületi, biztonsági, közegészségügyi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemléki és természetvédelmi, az egészséges és biztonságos munkavégzésre történő stb.) előírások megtartásával végezték;
2. az építési engedély alapján végezhető építési tevékenységet építési engedély nélkül végezték;
3. az építési engedélyköteles munkát az engedélytől eltérően végeztek.

Az építésügyi hatóság az építtetőt a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására felhívhatja. Amennyiben az építtető az értesítés szerinti határidőig nem nyújtja be a fennmaradási engedély iránti kérelmét, illetőleg az azzal kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőben nem tesz eleget vagy a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését a kötelezett nem vállalja, úgy az építésügyi hatóság az építmény bontását elrendeli. Az építésügyi hatóság a szabálytalanság tudomásra jutásától számított egy éven belül, legkésőbb azonban az építés befejezésétől - ha nem állapítható meg - az építmény használatbavételétől számított tíz éven belül intézkedhet. 

A fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtása  

Az építtető vagy jogutódja és az ingatlannal rendelkezni jogosult (illetve törvényes képviselője vagy meghatalmazottja) kérheti a fennmaradási engedély kiadását az építésügyi hatóságnál beszerezhető - és a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 1. számú melléklete szerinti - nyomtatványon terjesztheti elő. 
Az engedélyt az építmény fekvése szerint illetékes kiemelt építésügyi hatósági ügyeket intéző önkormányzat jegyzője fogja kiadni, ezért az engedély iránti kérelmet is itt kell benyújtani. A polgármesteri hivatal épületében általában az építési irodát, vagy az építési ügyekkel foglalkozó ügyintézőt kell keresni. A kiemelt építésügyi hatósági ügyekben első fokon - a 220/1997. (XII. 5.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározott illetékességi területtel - a városi (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője jár el (a 2004-ben városi címet szerző települések jegyzőinek nincs kiemelt építésügyi hatósági jogköre, kivéve, ha korábban már kijelölt hatóságok voltak). Van néhány olyan jegyző és körjegyző is, amely kizárólag a saját - vagy a körjegyzőséghez tartozó - településén látja el a kiemelt építésügyi hatósági feladatokat (ezek felsorolását a 2. számú mellékletben találhatjuk meg). 

Mennyibe kerül az engedély iránti kérelem?  

A kérelemhez illetéket kell leróni, amit illetékbélyeg formájában kell a beadványra ragasztani. A fennmaradási engedély iránti kérelem illetéke a szabálytalanul kialakított építmény jellegétől, illetve nagyságától függ, így például 

1. új lakóépület, valamint a rendeltetésszerű használatával összefüggő rendeltetésű új építmény, meglévő ilyen építmény bővítés esetében, önálló rendeltetési egységenként: 10 000 forint,
2. egyéb rendeltetésű építmény esetében:- önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 20 000 forint,- a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű rendeltetési egységenként 100 000 forint,
3. műtárgy, valamint egyéb építési tevékenység esetében: 10 000 forint,
4. meglévő építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, elmozdítása, továbbá - az a) pontban foglaltak kivételével - bővítése esetében: 10.000 forint.

A fennmaradási engedély iránti kérelem mellékletei  

A fennmaradási engedély iránti kérelemhez csatolni kell: 

1. mindazokat a mellékleteket, amelyek az építési engedély iránti kérelemhez szükségesek lettek volna (lásd: az Építési engedély című ismertetőt), továbbá,
2. ha az építkezésnek volt felelős műszaki vezetője - annak hiányában építésügyi műszaki szakértő - szakvéleményét arról, hogy az építményt a vonatkozó szakmai, minőségi előírások megtartásával, szakszerűen építették meg és az a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas.

Az építésügyi hatóság eljárása  

Az építésügyi hatóság a fennmaradási engedélyt megadja, ha 

1. az építkezés az építésjogi, valamint az építményekkel szemben támasztott általános követelményeknek megfelel vagy e követelmények feltételei megteremthetők, továbbá
2. az építtető az építési jogosultságát igazolta.

A kérelmező akkor is megkaphatja az engedélyt, ha az építmény átalakítással szabályossá tehető, illetve a szabálytalansággal okozott érdeksérelem jelentéktelen, közérdeket nem sért, vagy az a hatóság által meghatározott időn belül elhárítható. 
Fontos tudni, hogy amennyiben az építtető az építési jogosultságát nem igazolja az építésügyi hatóság köteles a fennmaradási engedélykérelmet elutasítani és elrendelni az építmény bontását. Ha egyébként a fennmaradási engedély megadható lenne, és az építtető az építésügyi hatóságnál igazolja, hogy a tulajdonjog rendezése iránt, vagy a jognyilatkozat pótlása iránt pert indított, úgy az építésügyi hatósági eljárás kérelemre - a polgári per jogerős lezárultáig - felfüggeszthető. 
A fennmaradási engedély lehet határozott időre szóló, visszavonásig érvényes vagy végleges jellegű. Az engedély tartalmazza az építésügyi bírság kiszabását (mivel engedély nélküli építkezést követően kerül sor a kérelem benyújtására), illetve szükség esetén az átalakítási kötelezettség előírását. 
A fennmaradási engedély egyben az építményre vonatkozó használatbavételi engedély is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. Az építményrészre vonatkozó fennmaradási engedély megadásával egy időben az építésügyi hatóságnak rendelkeznie kell az építmény befejezésére vonatkozó továbbépítésről is. Az építmény építési munkáinak teljes befejezése után használatbavételi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. 
Ha a szabálytalanul elkészült építményre nem lehet fennmaradási engedélyt adni, az építésügyi hatóságnak el kell rendelnie a szükséges átalakítási munkálatokat. Ha a kötelezett a munkálatok elvégzését nem vállalja, le kell bontania az építményt. 

Jogorvoslati lehetőségek  

Az építésügyi hatóság határozatával szemben - annak kézbesítésétől számított 15 napon belül - a sérelmezett határozatot hozó építésügyi hatóságnál lehet fellebbezni. Ha az építési hatóság a fellebbezésben foglaltakat nem fogadja el, vagy nem intézkedik a fellebbezésben kérteknek megfelelően, a fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltét követő 8 napon belül felterjeszti a területileg illetékes regionális közigazgatási hivatalhoz, amely a másodfokú határozatot hozza. 
A fellebbezésen illetékbélyeg formájában le kell róni 30 000 forint illetéket. 
Amennyiben az arra jogosult személy fellebbezéssel élt, a határozatot annak elbírálásáig nem lehet végrehajtani, kivéve, ha a határozatot hozó szerv azonnali végrehajtást rendelt el. A határozat jogereje és végrehajthatósága tehát bizonyos esetekben különválhat. A határozat akkor nyilvánítható fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak, ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése miatt, a közbiztonság fenntartása érdekében vagy fontos közrendvédelmi okból szükséges, a végrehajtás késedelme jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral járna, a határozat valakinek a tartásáról vagy gondozásáról rendelkezik, illetve azt törvény honvédelmi, nemzetbiztonsági, közegészségügyi, járványügyi, munkaügyi, munkabiztonsági, kulturális örökségvédelmi, környezet- vagy természetvédelmi okból, továbbá a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítása, illetve az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében lehetővé teszi. 
Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróságtól a határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával. A keresetindítás határidejét törvény eltérően is meghatározhatja. Ha törvény alapján a végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye, az ügyfél, továbbá a kifejezetten rá vonatkozó végzés esetében az eljárás egyéb résztvevője jogszabálysértésre hivatkozással kezdeményezheti a jogerős végzés bírósági felülvizsgálatát. Az elsőfokú végzés közvetlenül a bíróság előtt támadható meg, ha a végzést olyan hatóság hozta, amelynek - a kormányt ide nem értve - nincs felügyeleti szerve, továbbá akkor, ha törvény az ügyben az elsőfokú határozattal szemben is kizárja a fellebbezést, és a határozat bírósági felülvizsgálatát teszi lehetővé. A bíróság a végzést nem peres eljárásban vizsgálja felül. 

A fennmaradási engedélyhez fűződő jogkövetkezmények  

Ha az építésügyi hatóság a fennmaradási engedélyt megadja, illetőleg a lebontást tudomásul veszi, egyidejűleg az építésügyi bírságot is kiszabja. A bírság összegét az építmény értékének és készültségi fokának megfelelően határozza meg. Az építtető csak akkor mentesül a bírság megfizetése alól, ha a szabálytalanul megépített építményt, épületrészt a bírság teljesítésére előírt határidőn belül lebontja, vagy a szabálytalanságot más módon megszünteti. 
Nem szabhat ki bírságot az építésügyi hatóság, ha az építmény lebontását vagy az engedélyeknek megfelelő átalakítását rendelte el, illetve ha az építési munka befejezésétől - vagy ha az nem állapítható meg, a használatbavételtől - számítva már 10 év eltelt, vagy a szabálytalan állapot már több mint egy éve az építésügyi hatóság tudomására jutott. 

Milyen esetekben kell lebontani az épületet?  

Az engedélyesnek le kell bontania az építményt kártalanítási igény nélkül, ha 

1. meghatározott időre szóló, vagy visszavonásig érvényes fennmaradási engedélyt kapott, és a meghatározott idő eltelt, vagy az építésügyi hatóság az engedélyt visszavonta,
2. az építésügyi hatóság a fennmaradási engedélyt átalakítási kötelezettség előírásával adta meg, azt azonban az engedélyes nem teljesítette a határidő lejártáig,
3. az építtető az értesítés szerinti határidőig nem nyújtja be a fennmaradási engedély iránti kérelmét, illetőleg az azzal kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőben nem tesz eleget vagy a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését a kötelezett nem vállalja.

A határidő lejárta előtt kérelmezni lehet az engedély érvényének meghosszabbítását. Ezért az eljárásért 10 000 forint illetéket kell fizetni. 

Ügyintéző:

Ügyintéző: Horváth Béla
Cím: 8258 Badacsonytomaj, Fő u. 2.
Telefon: 87/571-278
E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Kapcsolódó jogszabályok:

* 1990. évi XCIII. törvény
* 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet
* 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet
* 1997. évi LXXVIII. törvény
* 2004. évi CXL. törvény

 


Badacsonyi programok

Erre a képre kattintva érheti el a Városi Művelődési Központ honlapját!




Ma 2017. június 23., péntek, Zoltán napja van. Holnap Iván napja lesz.
Sablonválasztó
badacsonytomaj3
Szőlő és Bor éve 2017.

Régiós Kártya

Badacsonyi Régiós Kártya

2015. évi Borbarangolás
2015. évi Régiós Buszjárat

Napló


Önkorm. szolgálat

Önkormányzati szolgálat