Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Címlap Ügyintéző Műszaki Osztály Műszaki Osztály Építési engedély
Hungarian (formal)English (United Kingdom)Deutsch (DE-CH-AT)

Friss hírek

Módosult tartalom

Építési engedély

Ha bárki építkezni szeretne - lakóépületet, üzletet, műhelyt, garázst, kerítést, stb. - az építmény helye szerint illetékes kiemelt építési hatóság engedélyezési eljárását kell kezdeményeznie. A kiemelt építésügyi hatóságok lényegében a külön jogszabályban felsorolt jegyzők, körjegyzők. 

Építési engedély szükségessége  

Azoknak a munkálatoknak a felsorolását, amelyhez szükséges építési engedélyt kérnünk, megtalálhatjuk: 

1. a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendeletben, valamint
2. egyes települések esetében az önkormányzati rendeletben (számos település képviselő-testülete ugyanis a rendeletében - a helyi építési szabályzatban - építési engedélyhez kötött olyan munkákat, amelyeket a KTM rendelet nem tartalmaz).

A KTM rendelet szerint egyebek mellett építési engedélyhez kötött: 

1. építmény építése, bővítése, elmozdítása, kivéve például:
2. 
1. aa) a háztartási szilárd hulladékgyűjtőt, -tárolót,
2. ab) a kerti építményt (pl. hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, kerti napkollektor, épített tűzrakóhely, lugas stb.),
3. ac) a 10,0 m3-nél kisebb víz- és fürdőmedencét,
4. ad) a háztartási célú kemencét, húsfüstölőt, zöldségvermet,
5. ae) az állatkifutót, komposztálót, 3,0 m2 nettó alapterületnél nem nagyobb állattartási épületet és árnyékszéket,
6. af) az 1,0 m-nél alacsonyabb támfalat,
7. ag) a telek oldal és hátsó telekhatárain a kerítést,
8. ah) a zárt, állandó jellegű kiállítási célú területen belül a nettó 20 m2 össz-szintterületet nem meghaladó, legfeljebb 30 napig fennálló kiállítási építményt,
3. az a) pont szerint építési engedélyhez kötött építmény olyan felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy korszerűsítése, amely a teherhordó szerkezetét érinti, a homlokzat jellegét (megjelenését) - annak szerkezetével együtt - megváltoztatja, illetőleg az építményben lévő önálló rendeltetési egységek számának, rendeltetésének megváltoztatásával jár;
4. építményen portál (üzlethomlokzat), 1,0 m2 felületet meghaladó kirakatszekrény, illetve 1,0 m-t meghaladó kiugrású védőtető, előtető és kinyitott állapotban e méretet elérő üzleti ernyőszerkezet építése, elhelyezése, átalakítása és bővítése;
5. közterületen az a) pontban foglaltakon túlmenően park, sportpálya, játszótér létesítése, szobor elhelyezése, vagy bármilyen kerítés létesítése;
6. a telek természetes terepszintjének tartós, végleges jellegű megváltoztatása a telekhatárok melletti 3,0 m széles sávon belül, valamint a telek egyéb részein 1,0 m-t meghaladóan;
7. építmény homlokzatán a mesterséges szellőztetés és az égéstermék kivezetés berendezéseinek, szerelvényeinek elhelyezése;
8. jogszabállyal védetté nyilvánított építmény felületképzésének átalakítása, felújítása, színezése, a homlokzatára szerelt vezetékek, illetve a homlokzatán, födémén, tetőzetén antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy létesítése.

Az elvégezni kívánt munka egészére kell építési engedélyt kérni, az tehát nem lehetséges, hogy például felépítjük az engedély alapján a ház nagyobb részét, aztán hozzátoldunk még egy szobát. Ebben az esetben új engedélyt kell kérni vagy az eredeti kérelemnek tartalmaznia kell ezt a megoldást is. Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az egyes szakaszokban megépítendő építményekre, illetőleg a rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban is alkalmas építményrészekre szakaszonként külön-külön is lehet építési engedélyt kérni. 
Bizonyos esetekben célszerű az építési engedély beszerzése előtt elvi építési engedélyt beszerezni. 

Hogyan és hol kell benyújtani az engedély iránti kérelmet?  

Az engedélyt az építmény fekvése szerint illetékes kiemelt építésügyi hatósági ügyeket intéző önkormányzat jegyzője fogja kiadni, ezért az engedély iránti kérelmet is itt kell benyújtani. A polgármesteri hivatal épületében általában az építési irodát, vagy az építési ügyekkel foglalkozó ügyintézőt kell keresni. A kiemelt építésügyi hatósági ügyekben első fokon - a 220/1997. (XII. 5.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározott illetékességi területtel - a városi (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője jár el (a 2004-ben városi címet szerző települések jegyzőinek nincs kiemelt építésügyi hatósági jogköre, kivéve, ha korábban már kijelölt hatóságok voltak). Van néhány olyan jegyző és körjegyző is, amely kizárólag a saját - vagy a körjegyzőséghez tartozó - településén látja el a kiemelt építésügyi hatósági feladatokat (ezek felsorolását a 2. számú mellékletben találhatjuk meg). 
A kérelmet az ügyfél, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja az építésügyi hatóságnál beszerezhető - és a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 1. számú melléklete szerinti - nyomtatványon terjesztheti elő. 
Az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldást csak akkor lehet alkalmazni, ha ezt külön engedélyezték. Az építészeti-műszaki követelményektől való eltérés iránti kérelem az építési engedélykérelemmel együtt is benyújtható, és arról az érdemi határozatban dönt az építésügyi hatóság. 

Mennyibe kerül az engedély iránti kérelem?  

A kérelemhez illetéket kell leróni, amit illetékbélyeg formájában kell a beadványra ragasztani. A gyakrabban előforduló illetékek összege a következő: 

1. új lakóépület, valamint a rendeltetésszerű használatával összefüggő rendeltetésű új építmény építése, illetőleg meglévő ilyen építmény bővítés, önálló rendeltetési egységenként: 10 000 forint,
2. egyéb rendeltetésű építmény építése:- önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 20 000 forint,- a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű rendeltetési egységenként 100 000 forint,
3. műtárgy építése, valamint egyéb építési tevékenység: 10 000 forint,
4. meglévő építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, elmozdítása, továbbá - az a) pontban foglaltak kivételével - bővítése: 10.000 forint
5. a módosított építési engedély, illetőleg az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldás engedélye illetéke az alap építési engedéllyel megegyező illeték.

Az építési engedély iránti kérelem mellékletei  

A kérelemhez mellékelni kell: 

1. az építtető építési jogosultságát igazoló okiratot 1 példányban
2. építészeti-műszaki tervdokumentációt 4 példányban (egyéb érdekelt szakhatóság esetén további egy-egy példányban);
3. a tervező 1 példányban csatolt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy tervezete megfelel a jogszabályi rendelkezéseknek, továbbá arról, hogy a tervezésre jogosultsággal rendelkezik;
4. az érdekelt közművek és a kéményseprő nyilatkozatát 1-1 példányban;
5. környezetvédelmi hatásvizsgálathoz kötött építmény esetén a környezetvédelmi engedélyt 1 példányban;
6. mezőgazdasági művelés alatt álló területnél a földhivatalnak a más célú hasznosításhoz adott engedélyét 1 példányban;
7. a külön jogszabályban (általában helyi önkormányzati rendeletben) előírt tervtanácsi állásfoglalást
8. a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezetnek, eljárásnak vagy számítási módszernek a szabványossal való legalább egyenértékűségét igazoló építésügyi szakértői véleményt egy példányban arról, hogy az építmény tervezésekor alkalmazott műszaki megoldás a 45/1997. (XII. 29.) KTM rendeletben rögzített követelményeknek megfelel, illetőleg EUROCODE alkalmazása esetén arról, hogy az az adott tervezési feladatra teljes körű, és a tervező kizárólag azt alkalmazta.

Mivel igazolhatjuk az építési jogosultságot?  

Az építési jogosultság igazolható: 

1. saját tulajdonú és az ingatlan-nyilvántartásba már bejegyezett tulajdonjog esetében három hónapnál nem régebbi tulajdoni lap hiteles másolatával;
2. saját tulajdonú, de még be nem jegyzett tulajdonjog esetén - vagyis ha a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem az ingatlan széljegyén már fel van tüntetve - a benyújtott tulajdonjog bejegyzése iránti kérelemmel és annak mellékleteivel (pl. ügyvéd által ellenjegyzett adásvételi szerződés, hagyatékátadó végzés, stb.);
3. idegen tulajdonú ingatlannál a tulajdonos hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel, illetve kisajátítási eljárásnál a kisajátítási határozattal;
4. közös tulajdonú ingatlannál a tulajdonostársak hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel;
5. társasházi tulajdonnál az egyik tulajdonos által tervezett, a közös tulajdont érintő építkezésnél a tulajdoni hányad 4/5-ével rendelkező tulajdonosok hozzájáruló nyilatkozatával, a közgyűlés által elhatározott munka esetében pedig a közgyűlés - a törvényben előírt többséggel hozott - határozatával ;
6. haszonélvezettel terhelt ingatlan esetében a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel.

Az építési hulladékra vonatkozó előírások  

A 2004. augusztus 25-ét követően megkezdett engedélyköteles építési tevékenység esetében az építési, illetve bontási tevékenység megkezdése előtt az építtető köteles elkészíteni az építési tevékenység során keletkező hulladékról a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 2. számú melléklet szerinti építési hulladék tervlapot, és azt az építési engedély iránti kérelemmel együtt az építésügyi hatóságnak kell benyújtani. Ennek hiányában az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során az építési engedélyhez a külön jogszabályban meghatározott környezetvédelmi szakhatósági hozzájárulást nem fogjuk megkapni. 
Az építkezés befejezését követően az építtető köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 4. számú melléklet szerinti építési hulladék nyilvántartó lapot. Az építési hulladék nyilvántartó lapot, valamint a hulladékot kezelő átvételi igazolását az építtető köteles a használatbavételi engedély iránti kérelemmel együtt kell benyújtani az építésügyi hatóságnak. Ezek hiányában a használatbavételi engedélyhez nem szerezhetünk környezetvédelmi szakhatósági hozzájárulást. 

Jogorvoslati lehetőségek  

Az építésügyi hatóság határozatával szemben - annak kézbesítésétől számított 15 napon belül - a sérelmezett határozatot hozó építésügyi hatóságnál lehet fellebbezni. Ha az építési hatóság a fellebbezésben foglaltakat nem fogadja el, vagy nem intézkedik a fellebbezésben kérteknek megfelelően, a fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltét követő 8 napon belül felterjeszti a területileg illetékes regionális közigazgatási hivatalhoz, amely a másodfokú határozatot hozza. 

A fellebbezésen illetékbélyeg formájában le kell róni 30 000 forint illetéket. 
Amennyiben az arra jogosult személy fellebbezéssel élt, a határozatot annak elbírálásáig nem lehet végrehajtani, kivéve, ha a határozatot hozó szerv azonnali végrehajtást rendelt el. A határozat jogereje és végrehajthatósága tehát bizonyos esetekben különválhat. A határozat akkor nyilvánítható fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak, ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése miatt, a közbiztonság fenntartása érdekében vagy fontos közrendvédelmi okból szükséges, a végrehajtás késedelme jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral járna, a határozat valakinek a tartásáról vagy gondozásáról rendelkezik, illetve azt törvény honvédelmi, nemzetbiztonsági, közegészségügyi, járványügyi, munkaügyi, munkabiztonsági, kulturális örökségvédelmi, környezet- vagy természetvédelmi okból, továbbá a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítása, illetve az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében lehetővé teszi. 
Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróságtól a határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával. A keresetindítás határidejét törvény eltérően is meghatározhatja. Ha törvény alapján a végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye, az ügyfél, továbbá a kifejezetten rá vonatkozó végzés esetében az eljárás egyéb résztvevője jogszabálysértésre hivatkozással kezdeményezheti a jogerős végzés bírósági felülvizsgálatát. Az elsőfokú végzés közvetlenül a bíróság előtt támadható meg, ha a végzést olyan hatóság hozta, amelynek - a kormányt ide nem értve - nincs felügyeleti szerve, továbbá akkor, ha törvény az ügyben az elsőfokú határozattal szemben is kizárja a fellebbezést, és a határozat bírósági felülvizsgálatát teszi lehetővé. A bíróság a végzést nem peres eljárásban vizsgálja felül. 

Az építkezés megkezdése és az engedély érvényessége  

Az építtető csak a jogerős és végrehajtható építési engedély és az ahhoz tartozó - engedélyezési záradékkal ellátott - építészeti-műszaki tervdokumentáció alapján, az engedély érvényességének időtartama alatt, továbbá a saját felelősségére és veszélyére építkezhet. 
Az építési engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított két év elteltével - ha az építésügyi hatóság nem állapít meg rövidebb határidőt - érvényét veszti. Ha tehát a két év letelt, a régi engedéllyel már nem lehet elkezdeni a munkákat. Ha viszont az építkezést két éven belül elkezdték, akkor öt éven belül az építményre még eredményesen lehet használatbavételi engedélyt kérni. 
A határidő (tehát az öt év) lejárta előtt kérelmezni lehet az engedély érvényességének meghosszabbítását, ám ezért az eljárásért 10 000 forint illetéket kell fizetni. 
Az építési engedélytől és az ahhoz tartozó tervdokumentációtól csak újabb jogerős és végrehajtható építési engedély alapján szabad eltérni, kivéve az olyan eseteket, amelyek nem minősülnek építési engedélyhez kötött munkának. Fontos tudni, hogy az építési engedélytől és az ahhoz tartozó építészeti-műszaki tervdokumentációtól csak újabb jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági határozat (módosított építési engedély) kiadása után lehet eltérni. Az eltérés engedélyezése iránti kérelemhez az eltérés jellegétől függően külön jogszabályban meghatározott és részletezett építészeti-műszaki tervdokumentációt kell csatolni annyi példányban, amennyit az építési engedély iránti kérelemhez is csatolni kellett. Az eltérés engedélyezése során - az eltérés jellegétől függően - az építési engedély módosítható, illetőleg visszavonható, és egyidejűleg új építési engedély adható ki. 

A jogosulatlan építkezés következménye  

Az építésügyi hatóság bírságot szabhat ki arra az építtetőre, aki építési engedélyhez kötött munkát engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon végez, illetve végeztet. A bírság mértékét az építésügyi bírságról szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet mellékletei határozzák meg a jogszabályban megállapított különféle értékek segítségével. A bírság összege függ a szabálytalan épület rendeltetésétől, a település típusától és az épület készültségi fokától. A bírság az így meghatározott építményérték: 

1. 50%-a engedély nélküli építés esetében,
2. 40%-a engedélytől eltérő építés esetében,
3. 70%-a helyi védelem alatt álló épület átalakítása esetén.

Ügyintéző:

Ügyintéző: Horváth Béla
Cím: 8258 Badacsonytomaj, Fő u. 2.
Telefon: 87/571-278
E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Kapcsolódó jogszabályok:

* 1990. évi XCIII. törvény

* 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet
* 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet
* 1997. évi LXXVIII. törvény
* 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet
* 2004.évi CXL. törvény

 


Badacsonyi programok

Erre a képre kattintva érheti el a Városi Művelődési Központ honlapját!




Ma 2017. augusztus 18., péntek, Ilona napja van. Holnap Huba napja lesz.
Sablonválasztó
badacsonytomaj3
Szőlő és Bor éve 2017.

Régiós Kártya

Badacsonyi Régiós Kártya

2015. évi Borbarangolás
2015. évi Régiós Buszjárat

Napló


Önkorm. szolgálat

Önkormányzati szolgálat