Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Címlap Ügyintéző Műszaki Osztály Műszaki Osztály Elvi építési engedély
Hungarian (formal)English (United Kingdom)Deutsch (DE-CH-AT)

Friss hírek

Módosult tartalom

Elvi építési engedély

Az elvi engedélyezés lényege  

Az ügyfél az építésügyi hatóság engedélyének megkérése előtt - a beépítési, építészeti, műemléki, régészeti, településképi, természet- és környezetvédelmi, életvédelmi, valamint a műszaki követelmények előzetes tisztázása céljából - elvi engedélyt kérhet. Jogszabály az elvi engedély kérését kötelezővé teheti. 
Az elvi engedély építési munka elvégzésére nem jogosít, jogi hatása abban áll, hogy az eljárásban közreműködő szakhatóságot és az építésügyi hatóságot - a jogerőssé és végrehajthatóvá válástól számított egy éven belül kezdeményezett építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során - köti azokban a kérdésekben, amelyekről rendelkezett benne. 
Az elvi engedély érvényét veszti, ha jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított egy év alatt nem kér az építtető építésügyi hatósági engedélyt. Az engedély érvénye egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha az általános érvényű és a helyi jogszabályok, valamint a kötelező hatósági előírások időközben nem változtak meg. 
Az építési törvény (1997. évi LXXVIII. tv.) lehetővé teszi az alábbi engedélyek kiadását: 

1. elvi építési engedély (az esetek döntő többségében erre irányul a kérelem),
2. elvi bontási engedély,
3. elvi fennmaradási engedély,
4. elvi rendeltetés megváltoztatására irányuló (rendeltetésmódosítási) engedély,
5. elvi telekalakítási engedély.

Milyen esetekben lehet indokolt elvi engedélyt kérni?  

Akkor célszerű az elvi engedély beszerzése, ha az építési engedély vagy a rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély megkérése előtt - a beépítési, építészeti, műemléki, régészeti, településképi, természet- és környezetvédelmi, életvédelmi, valamint műszaki követelményeknek -, de különösen 

1. a településrendezési előírások (pl. a telek rendeltetése, beépíthetősége, az építmény elhelyezhetősége),
2. az építmény kialakításának, illetőleg megvalósíthatóságának, továbbá
3. az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelményeknek jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldásnak

előzetes tisztázása szükséges. 

Mikor kötelező elvi építési engedélyt beszerezni?  

Az építtető köteles elvi építési engedélyt kérni: 

1. ha a távközlő hálózat felszíni építményeit védetté nyilvánított természeti vagy épített környezetben kívánják elhelyezni,
2. ha mezőgazdasági birtokközpontot vagy kiegészítő központot kíván kialakítani.

Mit kell tartalmaznia az elvi építési engedélyezési tervdokumentációnak?  

A telek beépítésével kapcsolatos követelmények tisztázására szolgáló elvi építési engedélyezési tervdokumentációnak szükség szerint az alábbiakat kell tartalmaznia: 

1. földhivatal által hitelesített ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát,
2. helyszínrajzot (1:1000 méretarányban)
3. 
1. ba) égtájjelöléssel,
2. bb) 10 százaléknál nagyobb lejtésű terület esetében az 1 m szintkülönbséget ábrázoló rétegvonalakkal,
3. bc) a tervezéssel érintett és a közvetlenül szomszédos - az ingatlannal közös határvonalú (telekhatárú) - telkek és az azokon lévő valamennyi meglévő és tervezett építmény méretarányos körvonalrajzával és tetőidomával, valamint rendeltetése (funkciója) feltüntetésével,
4. bd) a tervezett beépítettségre jellemző mutatószámokkal (beépítési százalék, építménymagasság stb),
5. be) az építmény személy- és gépkocsiforgalmi be- és kijáratainak, valamint a gépkocsik telken belüli elhelyezésének jelölésével.

A településképi követelmények tisztázására szolgáló elvi építési engedélyezési tervdokumentációnak a tervezett építmény környezetbe illesztése, megjelenése (homlokzatképzése, színezése) bemutatása érdekében szükség szerint tömegvázlatot, fotómontázst, makettfotót vagy utcaképet kell tartalmaznia. 
Az építészeti követelményeket tisztázó elvi építési engedélyezési tervdokumentációt a tervezett építmény jellegétől függően (legalább 1:200 méretarányú) az építmény részét vagy egészét bemutató alaprajz(ok)ból, homlokzat(ok)ból, metszet(ek)ből, továbbá műszaki leírásokból és részletrajzokból kell összeállítani. 
A műemléki, régészeti, természet- és környezetvédelmi, valamint életvédelmi követelményeket is érintő elvi építési engedélyezési tervdokumentáció tartalmát az építésügyi hatóság által meghatározottakon túl az érintett szakhatóságok - építésügyi hatósági engedélyezési eljárást megelőző tervezői egyeztetés során - a felvetett szakkérdés tisztázásához szükséges mértéknek megfelelően határozzák meg. 
A műszaki követelményeket előzetesen tisztázó - az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldások alkalmazhatóságára irányuló - elvi építési engedélyezési tervdokumentációt az adott műszaki kérdés tisztázására elégséges részletezettségű (legalább 1:100 méretarányú) tervrajzokból és műszaki leírásokból kell összeállítani. 

Hogyan és hol kell benyújtani az elvi engedély iránti kérelmet?  

Az elvi engedélyt az építmény fekvése szerint illetékes kiemelt építésügyi hatósági ügyeket intéző önkormányzat jegyzője fogja kiadni, ezért az engedély iránti kérelmet is itt kell benyújtani. A polgármesteri hivatal épületében általában az építési irodát, vagy az építési ügyekkel foglalkozó ügyintézőt kell keresni. A kiemelt építésügyi hatósági ügyekben első fokon - a 220/1997. (XII. 5.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározott illetékességi területtel - a városi (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője jár el (a 2004-ben városi címet szerző települések jegyzőinek nincs kiemelt építésügyi hatósági jogköre, kivéve, ha korábban már kijelölt hatóságok voltak). Van néhány olyan jegyző és körjegyző is, amely kizárólag a saját - vagy a körjegyzőséghez tartozó - településén látja el a kiemelt építésügyi hatósági feladatokat (ezek felsorolását a 2. számú mellékletben találhatjuk meg). 
A kérelmet az ügyfél, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja az építésügyi hatóságnál beszerezhető - és a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 1. számú melléklete szerinti - nyomtatványon terjesztheti elő. 

Mennyibe kerül az elvi engedély iránti kérelem?  

Az elvi telekalakítási engedély kiadása, telkenként 5000 forintba kerül, egyéb elvi engedély iránti kérelemhez 15 000 forintos illetéket kell a kérelmen leróni. 

Az elvi építési engedély iránti kérelem mellékletei  

A kérelemhez mellékelni kell: 

1. a külön jogszabályban meghatározott építészeti-műszaki tervdokumentációt 4 példányban, illetőleg az adott esetben érdekelt szakhatóságok számától függően további 1-1 példányban,
2. az érdekelt közművek nyilatkozatát 1-1 példányban,
3. a tervező nyilatkozatát 1 példányban arról, hogy az építészeti-műszaki terveket az érdekelt szakhatóságokkal és a közművekkel a tervezés folyamán egyeztette és a tervezett építészeti-műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá, hogy a tervezésre jogosultsággal rendelkezik,
4. a külön jogszabályban előírt tervtanácsi állásfoglalást 1 példányban,
5. környezeti hatásvizsgálathoz kötött tevékenység folytatására szolgáló építmény esetén a környezetvédelmi engedélyt 1 példányban.

Ügyintéző:

Ügyintéző: Horváth Béla
Cím: 8258 Badacsonytomaj, Fő u. 2.
Telefon: 87/571-278
E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Kapcsolódó jogszabályok:

* 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet
* 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet
* 1997. évi LXXVIII. törvény

 


Badacsonyi programok

Erre a képre kattintva érheti el a Városi Művelődési Központ honlapját!




Ma 2017. október 22., vasárnap, Előd napja van. Holnap Gyöngyi napja lesz.
Sablonválasztó
badacsonytomaj3
Szőlő és Bor éve 2017.

Régiós Kártya

Badacsonyi Régiós Kártya

2015. évi Borbarangolás
2015. évi Régiós Buszjárat

Napló


Önkorm. szolgálat

Önkormányzati szolgálat