Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Címlap Ügyintéző Műszaki Osztály Műszaki Osztály Bontási engedély
Hungarian (formal)English (United Kingdom)Deutsch (DE-CH-AT)

Friss hírek

Módosult tartalom

Bontási engedély

Ha valaki le akar valamilyen építményt bontani - az alábbi pontban felsorolt esetekben - a munkálatok megkezdése előtt bontási engedélyt kell kérnie.

Mihez kell bontási engedélyt kérni?  

Bontási engedélyt kell kérni, ha:  1. védett területen bármilyen építményt,
2. egyéb területen a 200 légköbméternél nagyobb térfogatú, vagy a terepcsatlakozástól 10 méternél magasabb építményt,
3. a lakás céljára szolgáló építményt,
4. az épület alatti vagy attól különálló polgári védelmi építményt (óvóhely),
5. 1 méternél magasabb támfalat,
6. közterületről nyíló, vagy az alatt lévő minden pincét, illetve egyéb telek területe alatt 10 m2-t meghaladó pincét

akar valaki lebontani. 

Hogyan és hol kell benyújtani az engedély iránti kérelmet?  

Az engedélyt az építmény fekvése szerint illetékes kiemelt építésügyi hatósági ügyeket intéző önkormányzat jegyzője fogja kiadni, ezért az engedély iránti kérelmet is itt kell benyújtani. A polgármesteri hivatal épületében általában az építési irodát, vagy az építési ügyekkel foglalkozó ügyintézőt kell keresni. A kiemelt építésügyi hatósági ügyekben első fokon - a 220/1997. (XII. 5.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározott illetékességi területtel - a városi (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője jár el (a 2004-ben városi címet szerző települések jegyzőinek nincs kiemelt építésügyi hatósági jogköre, kivéve, ha korábban már kijelölt hatóságok voltak). Van néhány olyan jegyző és körjegyző is, amely kizárólag a saját - vagy a körjegyzőséghez tartozó - településén látja el a kiemelt építésügyi hatósági feladatokat (ezek felsorolását a 2. számú mellékletben találhatjuk meg). 
A kérelmet az ügyfél, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja az építésügyi hatóságnál beszerezhető - és a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 1. számú melléklete szerinti - nyomtatványon terjesztheti elő. 

Mennyibe kerül az engedély iránti kérelem?  

A kérelemhez 10 000 forintos illetéket kell leróni. 

Mit kell mellékelni a kérelemhez?  

A kérelemhez mellékelni kell: 

1. az építtető bontási jogosultságát igazoló okiratot 1 példányban,
2. a tervezett bontási munka építészeti-műszaki tervdokumentációját 4 példányban, illetőleg az adott esetben érdekelt szakhatóságok számától függően további 1-1 példányban,
3. a tervező nyilatkozatát 1 példányban arról, hogy az építészeti-műszaki terveket az érdekelt szakhatóságokkal és közművekkel a tervezés során egyeztette, és a tervezett megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá, hogy a tervezésre jogosultsággal rendelkezik.

A bontási tevékenység megkezdése előtt az építtető köteles elkészíteni a bontási tevékenység során keletkező hulladékról a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 3. számú melléklet szerinti bontási hulladék tervlapot, és ezt a bontási engedély iránti kérelemmel együtt be kell nyújtania az építésügyi hatóságnak. Ennek hiányában a bontási engedélyhez nem fog kapni környezetvédelmi szakhatósági hozzájárulást. 

Mi igazolhatja az építési (bontási) jogosultságot?

Az építési (bontási) jogosultság igazolható

1. saját tulajdonú és az ingatlan-nyilvántartásba már bejegyezett tulajdonjog esetében három hónapnál nem régebbi tulajdoni lap hiteles másolatával;
2. saját tulajdonú, de még be nem jegyzett tulajdonjog esetén - vagyis ha a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem az ingatlan széljegyén már fel van tüntetve - a benyújtott tulajdonjog bejegyzése iránti kérelemmel és annak mellékleteivel (pl. ügyvéd által ellenjegyzett adásvételi szerződés, hagyatékátadó végzés, stb.);
3. idegen tulajdonú ingatlannál a tulajdonos hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel, illetve kisajátítási eljárásnál a kisajátítási határozattal;
4. közös tulajdonú ingatlannál a tulajdonostársak hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel;
5. társasházi tulajdonnál az egyik tulajdonos által tervezett, a közös tulajdont érintő bontásnál a tulajdoni hányad 4/5-ével rendelkező tulajdonosok hozzájáruló nyilatkozatával, a közgyűlés által elhatározott munka esetében pedig a közgyűlés - a törvényben előírt többséggel hozott - határozatával;
6. haszonélvezettel terhelt ingatlan esetében a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel.

Hol és milyen feltételekkel lehet fellebbezni az építésügyi hatóság döntése ellen?  

A bontási engedély iránti kérelmet elbíráló határozattal szemben - annak kézbesítésétől számított 15 napon belül - a sérelmezett határozatot hozó építésügyi hatóságnál lehet fellebbezni. Ha az építési hatóság a fellebbezésben foglaltakat nem fogadja el, vagy nem intézkedik a fellebbezésben kérteknek megfelelően, a fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltét követő 8 napon belül felterjeszti a területileg illetékes regionális közigazgatási hivatalhoz, amely a másodfokú határozatot hozza. 
A fellebbezésen 30 000 forint illetéket kell leróni. 
Amennyiben az arra jogosult személy fellebbezéssel élt, a határozatot annak elbírálásáig nem lehet végrehajtani, kivéve, ha a határozatot hozó szerv azonnali végrehajtást rendelt el. A határozat jogereje és végrehajthatósága tehát bizonyos esetekben különválhat. A határozat akkor nyilvánítható fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak, ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése miatt, a közbiztonság fenntartása érdekében vagy fontos közrendvédelmi okból szükséges, a végrehajtás késedelme jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral járna, a határozat valakinek a tartásáról vagy gondozásáról rendelkezik, illetve azt törvény honvédelmi, nemzetbiztonsági, közegészségügyi, járványügyi, munkaügyi, munkabiztonsági, kulturális örökségvédelmi, környezet- vagy természetvédelmi okból, továbbá a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítása, illetve az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében lehetővé teszi. 
Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróságtól a határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával. A keresetindítás határidejét törvény eltérően is meghatározhatja. Ha törvény alapján a végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye, az ügyfél, továbbá a kifejezetten rá vonatkozó végzés esetében az eljárás egyéb résztvevője jogszabálysértésre hivatkozással kezdeményezheti a jogerős végzés bírósági felülvizsgálatát. Az elsőfokú végzés közvetlenül a bíróság előtt támadható meg, ha a végzést olyan hatóság hozta, amelynek - a kormányt ide nem értve - nincs felügyeleti szerve, továbbá akkor, ha törvény az ügyben az elsőfokú határozattal szemben is kizárja a fellebbezést, és a határozat bírósági felülvizsgálatát teszi lehetővé. A bíróság a végzést nem peres eljárásban vizsgálja felül. 

Mikor lehet a bontást megkezdeni?  

A bontást csak az engedély jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától szabad megkezdeni, de nem szükséges a munkálatokat már azon a napon megindítani. A bontási engedély két évig érvényes - vagyis két éven belül lehet a bontást megkezdeni - kivéve, ha az építésügyi hatóság rövidebb határidőt állapított meg. 

Mit lehet tenni, ha lejárt az engedély?  

Ha az engedélyben meghatározott idő - általában két év - eltelt anélkül, hogy a munkálatokat megkezdtük volna, vagy már előre látjuk, hogy az engedély érvényességi ideje alatt nem fogjuk azt elkezdeni, az illetékes építésügyi hatóságnál kérhetjük az engedély hatályának meghosszabbítását egy-egy évre. 
Amennyiben az engedély megadásakor fennálló szabályok vagy kötelező hatósági előírások nem változtak meg, a hatóság kérelemre meghosszabbíthatja az engedély hatályát. Az engedély érvényességének meghosszabbítására irányuló eljárásért 10 000 forint illetéket kell fizetni. 

Kötelezettségek a bontás befejezése után  

Fontos tudni, hogy a bontás befejezésével az építésügyi hatóságnak a munkák befejezését haladéktalanul be kell jelenteni, és - az ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljából - változási vázrajzot kell az illetékes földhivatalhoz benyújtania. 
A bontási tevékenység befejezését követően az építtető köteles elkészíteni a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 5. számú melléklete szerinti bontási hulladék nyilvántartó lapot, és azt, valamint a hulladékot kezelő átvételi igazolását el kell juttatnia a környezetvédelmi hatósághoz. Ha ezt nem tesszük meg a környezetvédelmi hatóság szabálysértési eljárást kezdeményezhet, valamint az adott területre új építési engedélyhez a külön jogszabályban meghatározott szakhatósági hozzájárulást nem fogja megadni. 

Az engedély nélküli bontás következménye: építésügyi bírság  

Az építésügyi hathatóság bírságot szabhat ki arra az építtetőre, aki a bontási engedélyhez kötött munkát engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon végezte, illetve végeztette. A bírságot - a kivitelezőtől függetlenül - mindig az építtetőnek kell megfizetnie. 
A bírság mértékét az építésügyi bírságról szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet mellékleteiben rögzített tételek határozzák meg, az építmény, építményrész tényleges műszaki vagy forgalmi értéke nem számít. A bírságot az építésügyi hatóság által kiadott csekken, a jogerős és végrehajtható határozatban megjelölt határidőig kell befizetni. 

Ügyintéző:

Ügyintéző: Horváth Béla
Cím: 8258 Badacsonytomaj, Fő u. 2.
Telefon: 87/571-278
E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Kapcsolódó jogszabályok:

* 1990. évi XCIII. törvény
* 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet
* 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet
* 1997. évi LXXVIII. törvény
* 2004. évi CXL. törvény

 


Badacsonyi programok

Erre a képre kattintva érheti el a Városi Művelődési Központ honlapját!




Ma 2017. október 22., vasárnap, Előd napja van. Holnap Gyöngyi napja lesz.
Sablonválasztó
badacsonytomaj3
Szőlő és Bor éve 2017.

Régiós Kártya

Badacsonyi Régiós Kártya

2015. évi Borbarangolás
2015. évi Régiós Buszjárat

Napló


Önkorm. szolgálat

Önkormányzati szolgálat