Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Címlap Ügyintéző Szervezési és Igazgatási osztály Hatósági ügyek Birtokháborítási ügyek
Hungarian (formal)English (United Kingdom)Deutsch (DE-CH-AT)

Friss hírek

Módosult tartalom

Birtokháborítási ügyek

2015. március 1-ével hatályba lépett a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II.16.) Korm. rendelet, amely a korábbi 228/2009. (X.16.) Korm. rendeletet váltotta fel.

Birtokvédelemért a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 5:8. § (1) bekezdése alapján a jegyzőhöz továbbra is a birtoksértés megtörténtétől, illetve a birtoksértő állapot fennállásától számított 1 éven belül lehet fordulni. Amennyiben a birtoksértés több, mint egy éve történt, illetve a birtoksértő állapot több, mint egy éve fennáll, a birtokos kizárólag a bíróságtól kérhet birtokvédelmet. Azonban 1 éven belül fennálló birtoksértés esetén sem kötelező az eljárást a jegyzőnél megindítani, a birtokos ebben az esetben is bírósághoz fordulhat.

 

A bizonyítás szinte teljes egészében a felekre hárul, az eljárás felfüggesztésére nincs lehetőség, valamint a döntéshozatal az eljárásban kizárólag határozati formában lehetséges. Az eljárás során a jegyző pusztán a birtokállapot és a birtoksértő magatartás tényszerűségét vizsgálhatja, az eljárás során szakértő kirendelésére nincs lehetőség – a felek azonban saját költségükön szakértő véleményét beszerezhetik, amelyet bizonyítékként a jegyző előtt bemutathatnak.

A birtokvédelmi eljárás megindítása: A birtokvédelmi eljárás kérelemre indul, amelyet annál a jegyzőnél lehet írásban vagy szóban előterjeszteni, amelynek illetékességi területén a birtoksértő magatartás megvalósult.

Az eljárás illetékköteles, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (1) bekezdése alapján a birtokvédelmet kérőnek illetékbélyegben 3000 forint összegű illetéket kell lerónia a kérelmen.


A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

  • a birtokvédelmet kérő nevét, lakcímét (jogi személy esetén székhelyét), valamint aláírását (jogi személy esetén a képviseletre jogosult aláírását),
  • annak a félnek a nevét, továbbá lakcímét (jogi személy esetén székhelyét), akivel szemben a birtokvédelmet kérik,
  • a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás pontos ismertetését, – ideértve a birtoksértő cselekmény pontos leírását –,
  • a birtokvitával érintett dolog pontos megjelölését (ingatlan esetén annak pontos címét),
  • a jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölését, a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalást,
  • a birtoksértés időpontjára történő utalást,
  • a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet (a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet úgy kell megfogalmazni, hogy abból kiderüljön, milyen módon kívánja a kérelmező megszüntettetni a birtoksértő állapotot).

 

A kérelem előterjesztésével egyidejűleg a birtokvédelmet kérőnek:

  • be kell nyújtania a kérelemben foglaltak igazolására szolgáló bizonyítékokat,
  • továbbá amennyiben nem személyesen, hanem képviselő útján jár el, csatolnia kell a kérelemhez meghatalmazást.

 

Fontos, hogy az írásban előterjesztett kérelmet, valamint a kérelem mellékleteit (bizonyítékok, meghatalmazás) eggyel több példányban kell benyújtani, mint amennyi féllel szemben a birtokvédelmet kérik.


A kérelmet a jegyző az eljárás megindulásától számított 3 napon belül megküldi az ellenérdekű félnek, amelyre az ellenérdekű fél írásban vagy szóban nyilatkozatot tehet.


Mind a kérelmező fél, mind az ellenérdekű fél az eljárás bármely szakaszában betekinthet az eljárás irataiba, azokról másolatot kérhet, illetve készíthet.

Az eljárás határideje: A jegyző a birtokvédelmi eljárást 15 napon belül folytatja le. Az eljárási határidő az illetékbélyeggel ellátott kérelem jegyzőhöz történő beérkezését, illetve – amennyiben az illetéket a kérelem benyújtásával egyidejűleg nem rótták le – az illeték lerovásának igazolását követő napon kezdődik.

Bizonyítás a birtokvédelmi eljárásban: A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy a jegyző azt valósnak fogadja el.

Az eljárási határidő rövidsége miatt az eljárás érdemi befejezése érdekében lényegesen nagyobb felelősség hárul a felekre a bizonyítás során: a bizonyítékok bemutatása a felek kötelezettsége, az elő nem terjesztett bizonyítékok beszerzésére a jegyző nem köteles. Amennyiben a felek által nem kerül csatolásra valamennyi, az ügy érdemi eldöntéséhez szükséges bizonyíték, a jegyző további bizonyítékok beszerzésére hiánypótlást nem rendelhet el, tehát a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján kell döntést hoznia.

Mind a kérelmező fél, mind az ellenérdekű fél az eljárási határidő leteltét megelőző 5. napig terjeszthet elő bizonyítékokat, illetve írásbeli vagy szóbeli nyilatkozatot. Ezt követően a jegyző a bizonyítási eljárást befejezi, s a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján meghozza határozatát. A felek azonban az eljárás során bármikor tehetnek nyilatkozatot a jegyző előtt, amely nyilatkozat szintén bizonyítékul szolgálhat az eljárást lezáró határozat meghozatalánál.

A jegyző a tényállás tisztázása érdekében:

  • helyszíni szemlét tarthat,
  • valamint a feleket egyidejűleg meghallgathatja,
  • tanúmeghallgatást tarthat.


Helyszíni szemle: A jegyző az eljárás során nem köteles helyszíni szemlét tartani. A helyszíni szemle a felek értesítésével, előzetes egyeztetéssel, valamint ezek nélkül is megtartható. Az ingó vagy ingatlan birtokosa a szemlét tűrni köteles, így annak biztosítására a jegyző a rendőrséget is igénybe veheti.
Meghallgatás: Tekintettel arra, hogy a felek az eljárás során bármikor nyilatkozatot tehetnek, lehetőség van a felek egyidejű meghallgatására is. A meghallgatáson a felek önkéntes alapon jelenhetnek meg olyan módon, hogy ezen szándékukról a jegyzőt előzetesen értesítik és vele időpontot egyeztetnek.
Tanú: A felek írásos tanúvallomást csatolhatnak bizonyítékként az eljárási határidő leteltét megelőző 5. napig, továbbá kérhetik tanú meghallgatását az ügyben. A jegyzőnek is lehetősége van – amennyiben azt szükségesnek tartja - tanúmeghallgatást tartani előzetes egyeztetés alapján – tehát idézést a jegyző ebben az esetben sem bocsáthat ki.

 

Képviselet a birtokvédelmi eljárásban: Mind a kérelmező fél, mind az ellenérdekű fél helyett:

  • törvényes képviselője,
  • vagy az általa vagy törvényes képviselője által teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban meghatalmazott cselekvőképes személy,

továbbá a fél és képviselője együtt is eljárhat.


Az eljárást lezáró határozat: A birtokvédelmi eljárásban a jegyző kizárólag határozat formájában hozhat döntést, amely kétféle lehet: a birtokvédelmi kérelemnek – részben vagy egészben - helyt ad (ebben az esetben elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja) vagy a kérelmet elutasítja.


A jegyző a kérelmet határozatával a következő esetekben utasítja el:

  • a kérelemben foglaltakat a megismert bizonyítékok alapján nem találta megalapozottnak – ezen indokkal a kérelem kizárólag a bizonyítási eljárás befejezését követően, tehát az eljárási határidő 10. napját követően utasítható el;
  • megállapítja hatáskörének vagy illetékességének hiányát;
  • valamely fél halála vagy a jogi személy jogutód nélküli megszűnése következtében az eljárás okafogyottá vált;
  • a birtokvédelmet kérő a kérelem valamely tartalmi elemére vonatkozóan nem nyilatkozott;
  • a birtokvédelmet kérő az illetékfizetési kötelezettségének – az illetékekről szóló törvény szerinti felhívásban foglaltaknak megfelelően – nem tett eleget,
  • a kérelmet nem az arra jogosult terjesztette elő;
  • ha a birtokvédelmet kérő ugyanazon birtoksértő magatartásra vonatkozóan változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett kéri az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését, amely tekintetében jegyző a kérelmet érdemben már elbírálta, kivéve, ha az ügyre vonatkozóan új tény vagy új bizonyíték merül fel.

 

Az eljárás során – szemben a korábbi szabályokkal – nincs lehetőség egyezséget jóváhagyó határozat meghozatalára. A felek együttes meghallgatásuk során egyezséget köthetnek ugyan, amelyről a jegyző jegyzőkönyvet vesz fel, ezt azonban a jegyző a határozat meghozatala során bizonyítékként értékelheti, tehát az egyezség nem vezet automatikusan az eljárás azonnali lezárásához.

Jogorvoslat: A Ptk. 5:8. § (3) bekezdése alapján a jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a másik féllel szemben indított perben a bíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását. A bíróságnak címzett keresetlevelet a jegyzőnél kell benyújtani.

Végrehajtás: A határozat végrehajtásáról a jegyző gondoskodik. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 127. § (1) bekezdése alapján a jegyző a fél kérelmére vizsgálhatja a határozatban elrendelt kötelezettség teljesítését. Amennyiben a kötelezettségek teljesítése a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg, a jegyző az ellenőrzés iránti kérelem beérkezését követő 8 napon belül hatósági ellenőrzést tart. Amennyiben a jegyző megállapítja, hogy a határozatban foglaltakat a kötelezett határidőre nem vagy csak részben teljesítette, megindítja a végrehajtást. A végrehajtási eljárásban a jegyző által hozott döntés elleni jogorvoslat elbírálására a fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult.

 

Vonatkozó jogszabályok:
• a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II.16.) Korm. rendelet

• a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
• a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény

• az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

 kérelem letöltése


Ügyintéző: Wolf Viktória jegyző

Cím: 8258 Badacsonytomaj, Fő u. 14.
telefon: 87/571-270 / 106-os mellék
e-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 


Badacsonyi programok

Erre a képre kattintva érheti el a Városi Művelődési Központ honlapját!




Ma 2017. december 12., kedd, Gabriella napja van. Holnap Luca és Otília napja lesz.
Sablonválasztó
badacsonytomaj3
Szőlő és Bor éve 2017.

Régiós Kártya

Badacsonyi Régiós Kártya

2015. évi Borbarangolás
2015. évi Régiós Buszjárat

Napló


Önkorm. szolgálat

Önkormányzati szolgálat