Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Címlap Önkormányzat Testvérvárosi kapcsolat
Hungarian (formal)English (United Kingdom)Deutsch (DE-CH-AT)

Friss hírek

Módosult tartalom

Testvérvárosok

Marcelháza
(Marcelová)

Községi Hivatal Marcelháza


Szabadság tér 1199, 946 32 Marcelháza

Polgármester: Mgr. Keszeg Béla

Email:
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Tel.: 421-35-8898301, 421-35-7798583

Marcelháza község a Duna menti síkságon fekszik, Komáromtól 17 km-re északkeleti irányban. 1942-ben keletkezett Marcelháza és Kurtakeszi egyesüléséből. Kérem engedjék meg, hogy röviden ismertessem a község múltját.

Marcelháza – Zsitvamenti magyar kisközség – határa már a régmúlt időkben is lakott volt, a régészeti kutatás feltárt itt északpannon sírokat, a népvándorlás idejéből s a honfoglalás korából származó csontleletes sírhelyeket.

A szájhagyomány szerint 2 testvér jött e földre, az egyiküket Marcinak hívták, juhász volt, s az ő háza közé épült a falu. A községek 1353-ban említik először Nagkezen néven. 1429-ben említik itt először a Pozsárokat, s a család hűséges szolgálataiért Mátyás királytól is új adománylevelet kap a birtokra.

A török háborúk idején csaknem teljesen kipusztult a falu. Az elhagyatott községet a Pálffyak szerezték meg és bátorkeszi uradalmukhoz csatolták. A Pálffyak itt alapították meg nevezetes juhtenyészetüket, az itteni uradalomban hozták létre likőrkészítő manufaktúrájukat.

Kurtakeszit – először 1256-ban említik, amikor IV. Béla Kezu földjét Sefrid várispánnak adományozta. A falu a szolgagyőri, a banai, később a komáromi várhoz tartozott. 1349-ben Kurtakeszi Lőrinccel találkoztunk, s ettől kezdve ez a családnév mind sűrűbben fordul elő. Ebben az időben a földbirtokosok közé tartoznak a Baranyayak, akik 1377-ben új adománylevelet szereztek a községre, de rajtuk kívül más földesurai is voltak a falunak. A török világban elpusztult a falu, az összeírók csak 6 lakható házat találtak, s ekkortájt Zsitvakeszi néven említik. 1699-ben ismét a Bodorfalvi Baranyayak kapják adományba, de voltak itt más birtokosok is, de rövid időn belül a Baranyayak lettek a falu kizárólagos urai. Volt itt két kúriájuk is, a felső kastélyt Baranyai József építette, az alsó kúriát Baranyai János lovassági tábornok, aki fogadta itt Mária Teréziát is. Az alsó kúriát 1945 után fokozatosan lebontották, most házak állnak a helyén, a felső kastély egy része felújítva vállalkozást szolgál. Az 1920-as évek első felében a háborúk mellett a természeti csapások a Duna és a Zsitva áradása, tűzvész is gyakran sújtotta a mezőgazdasággal foglalkozó falusiak életét.

A község az 1920. június 4-én megkötött békediktátum értelmében a Csehszlovák Köztársaság része lett, 1938-45 között (1938. november 6-tól) Kurtakeszi és Marcelháza Magyarországhoz tartozott. Eközben a 2 község 1942-ben egyesült Marcelkeszi néven, később Marcelháza lett a neve.

1949-ben megalapították a helyi mezőgazdasági szövetkezetet. Ezután rohamosan változott a falu arculata. Új utcák nyíltak, új házak épültek, megépült az iskola, kultúrház, futballstadion, több üzlet, a parkban óvodát építettek. A Pálffy- major helyén jött létre a község új központja. 1995-ben új épületszárny készült az iskolához, az elmúlt években új külsőt kapott a kultúrház, megépült a szennyvíz-tisztító, a múlt évben pedig 14 lakás.

Kurtakeszi mindig katolikus falu volt. A Keresztelő Szent Jánosról elnevezett római katolikus templom eredetileg gótikus stílusban épült, az 1731-es földrengés azonban erősen megrongálta. A régi falmaradványokon építették újjá. A torony csak később épült hozzá. A baptista imaház az 1952-62-es években épült. Kurtakeszin és Marcelházán is több kisebb szakrális emlék található, főleg a temetőkertekben és utak mentén található keresztek. A templomok kertjében állnak a világháborúk áldozatainak emlékművei. A falu szélén 1764-ből származó barokk Immaculata-szobor áll, a Perjés nevű falurészen pedig Szent Annát és Száz Máriát ábrázoló szoborcsoport. Mindkét temetőben kopjafát állítottak, az alapiskola parkja mellett áll Baróti Szabó Dávid gipsz mellszobra. A honfoglalás 1100. évfordulójára egy kő lett állítva az egyik kurtakeszi parkban, melynek alakja Magyarország alakjához hasonlít. Innen nem messze avatták fel a „Keszi parkot”, ahol szikladarabok jelképezik a Keszi nevű településeket.

1993-tól községünk lakói szlovák állampolgárként élik mindennapi életüket. A szövetkezet megszűnt, így sok ember munka nélkül maradt. A gazdák, földtulajdonosok visszaigényelhették földjeiket. A faluban sok üzlet nyílt, melyek magántulajdont képeznek. Községünknek jelenleg 3800 lakosa van, 90 %-uk magyar nemzetiségűnek vallja magát. Falunkban aktívan tevékenykednek a szervezetek: Csemadok, Horgászszövetség, Sportszövetség, Vadásztársaság, Nyugdíjasok helyi alapszervezete, Cserkészek...

2 óvodája és 2 iskolája van a falunak. A szlovák iskolát 150 tanuló látogatja, a szomszéd falvakból is vannak tanulóik. A marcelházi Magyar Tanítási Nyelvű AI-nak 354 tanulója van, évfolyamonként 2 osztályban tanítunk.

Résztvevői vagyunk sok versenynek, s a kulturális eseményeknek. Jó a kapcsolat az iskolák, az egyházak, szervezetek és önkormányzat között. A magyar alapiskola több éve testvéri kapcsolatot tart a badacsonytomaji Tatay Sándor Általános Iskolával, közös programokat szervezünk, így a sítúra, nyári tábor résztvevői vagyunk a Tatay napoknak, az itteni kollégák és tanulók pedig a Gyermeknapnak. Örülünk, hogy ez a barátság kialakult.

Hisz „a barátság varázslatos titkokat rejt, ha van erőnk megőrizni”. Bízom benne, hogy az iskolák, s a községek közti barátság is hosszú életű lesz, s lesz erőnk e barátságot megtartani, ápolni.

Gál Angelika

Czempin


Czepin várossal kötött testvérvárosi megállapodást.


 


Badacsonyi programok

Erre a képre kattintva érheti el a Városi Művelődési Központ honlapját!




Ma 2017. június 29., csütörtök, Péter és Pál napja van. Holnap Pál napja lesz.
Sablonválasztó
badacsonytomaj3
Szőlő és Bor éve 2017.

Régiós Kártya

Badacsonyi Régiós Kártya

2015. évi Borbarangolás
2015. évi Régiós Buszjárat

Napló


Önkorm. szolgálat

Önkormányzati szolgálat