Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Címlap Önkormányzat Koncepciók Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció
Hungarian (formal)English (United Kingdom)Deutsch (DE-CH-AT)

Friss hírek

Módosult tartalom

Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció

 BADACSONYTOMAJ

VÁROS

Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

2013.

 

„ A szociális kérdés nem csupán egy társadalmi csoport, hanem az egész társadalom problémája és értjük alatta a társadalomban élő egyeseknek, vagy csoportoknak megakadályozottságát, vagy evvel való fenyegetett voltát olyan nívójú erkölcsi, szellemi és fizikai élet kiélésében, amelyhez minden embernek, társadalmi tagságánál fogva joga van.”

/Hilscher Rezső/


TARTALOMJEGYZÉK

 

I. Elvi alapok

I.1.    A jövőkép meghatározása

I.2.    Alapelvek meghatározása

I.3.    Értékek meghatározása

I.4.    A Szolgáltatástervezési Koncepció célja

I.5.    A Szolgáltatástervezési Koncepció feladata

I.6.    Célterületek

I.7.    Célcsoportok

 

II. Helyzetkép

II.1.   A település helyzetét bemutató általános adatok

II.2.   Demográfiai adatok

II.3.   Foglalkoztatottság helyzete, jövedelmi viszonyok

II.4.   A szociális ellátások jellemzői a kerületben, aktuális adatok

II.4.1. A szociális ellátási kötelezettség általános tartalma

II.5.   Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

II.5.1. Aktív korúak ellátása

II.5.2. Ápolási díj

II.5.3. Lakásfenntartási támogatás

II.5.4.  Átmeneti segély

II.5.5. Temetési segély

II.6.   Természetben nyújtott szociális ellátások

II.6.1. Köztemetés

II.6.2. Közgyógyellátás

II.6.3. Helyi szociálpolitikai kerekasztal

 

III. Szociális szolgáltatások

III.1. Az önkormányzat által nyújtott szociális alapszolgáltatások

III.1.1.             Étkeztetés

III.1.2.             Házi segítségnyújtás

III.1.3.             Családsegítés

III.1.4.             Támogató szolgáltatás

III.1.5.             Közösségi ellátások

III.2.  A Gyermekvédelmi törvény hatálya alá tartozó intézmények

III.2.1. Gyermekjóléti Szolgálat

 

IV. Feladatok, fejlesztési irányok a szolgáltatások biztosításának egyes szintjein

IV.1. Az önkormányzat szabályozási hatáskörében

IV.2. Önkormányzati szintű ellátási feladatok

IV.3. Intézményi szintű feladatok

IV.4. Önkéntes tevékenység

 

V. A koncepcióban foglaltak végrehajtásától várt eredmények

 

 


I. ELVI ALAPOK

I.1.  A JÖVŐKÉP MEGHATÁROZÁSA

A szociális ellátások egységes rendszerének létrehozásával a lakosság szociális biztonságának megteremtése, elősegítése és megőrzése, valamint az Alaptörvényben meghatározott szociális jogok biztosítása, érvényre juttatása.

Alaptörvény XIX. cikk

(1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

(2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg.

(3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja.

(4) Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja

I.2. ALAPELVEK MEGHATÁROZÁSA

 

Badacsonytomaj város minden lakójának joga van az emberhez méltó életre, mindenki számára biztosítani kell a szociális minimumot. A város valamennyi polgára számára biztosítani kell, hogy törvényben rögzített jogaival, így a szociális jogaival is élni tudjon. A jog érvényesítésben az önkormányzat aktív szerepet vállal.

Az ellátást igénylők - nemre, vallásra, nemzeti, etnikai hovatartozásra, politikai vagy más véleményre, korra, a cselekvőképesség hiányára vagy korlátozottságára, fogyatékosságára, születési vagy egyéb helyzetére tekintet nélkül - jogosultak igénybe venni a szociális szolgáltatásokat és ellátásokat. Badacsonytomaj Város Önkormányzata elutasít mindennemű előítéleteken alapuló hátrányos megkülönböztetést.

A helyi szociálpolitika elsődleges feladata a védelem, amely egyaránt jelenti az egyén, a család, a köz és a helyi társadalom védelmét. Az önkormányzat szociálpolitikája a helyi társadalom zavartalan együttélését, működését szolgálja. A szociális szolgáltatások és ellátások fókuszában az ember, az egyén, a közösség, a család és ezen belül kiemelkedően a gyermek áll.

Az önkormányzati szociálpolitika az önkormányzat és polgárok közötti viszony intézményesülése, amelynek célja a közüggyé vált szükséglet-kielégítés. Elsődleges színterei a szociális szolgáltatások és ellátások. Az intézmények támogató szerepének hangsúlyos megjelenése – a kiszámítható és minőségi követelményeknek megfelelő működés útján – alapfeltétele a szociálpolitikai célok megvalósulásának. Az önkormányzatok és intézmények a közösségi (önkormányzati) felelősségből fakadóan és hatáskörükből adódó kötelezettségüknek megfelelően támogatják a polgárokat jólétük megteremtésében.

Az önkormányzat feladata az ellátást igénylő lakosság szociális jólétének megteremtése, figyelembe véve az önkormányzat felelősségének korlátait és mértékét.

Az önkormányzat kiemelt feladata az egyenlőtlenségek mérséklése, a szociális biztonság megteremtése és a szegénység okozta nehézségek enyhítése.

Az ellátások biztosításakor a megfelelő bánásmód, a gyors és hatékony ügyintézés alapkövetelmény.

I.3. ÉRTÉKEK MEGHATÁROZÁSA

 

Az önkormányzati szociálpolitikának a szociális biztonság megteremtésére kell törekednie annak érdekében, hogy senki ne szenvedjen szükséget, illetve a szükséget szenvedők ne maradjanak ellátás nélkül.

 

Az önkormányzati szociálpolitikának törekednie kell a relatív biztonság igényének érvényre juttatására is, vagyis arra, hogy valamilyen társadalmi esemény bekövetkeztekor, szociális szükséghelyzetben az egyén, a család életszínvonala – lehetőség szerint – fennmaradjon, vagy ne süllyedjen túlságosan nagy mértékben. Továbbá önként vállalt feladata legyen a város polgárainak, családjainak, a tartósan hátrányos helyzetű, az átlagosnál nagyobb szociális terhekkel küzdő csoportjainak, közösségeinek felkutatása, a mindenkori szükségletekhez és lehetőségekhez igazodó szociális ellátása, a családok egységének megőrzése, segítésére irányuló tevékenység.

 

Az önkormányzati szociálpolitikában erősíteni kell a szociálpolitikai segítség preventív jellegét annak érdekében, hogy megelőzzük, megakadályozzuk az olyan helyzetek, állapotok kialakulását, amelyeknek a későbbiekben negatív következményei lehetnek. A szociális szolgáltatások és ellátások az utólagos korrekcióra, a megbomlott szociális egyensúly okozta kár(ok) enyhítésére hivatottak, illetve az eredeti állapotot próbálják meg visszaállítani.

 

A szociális szolgáltatásokat és ellátásokat differenciáltan kell nyújtani annak érdekében, hogy mindenki olyan szolgáltatásban és ellátásban részesüljön, amit szükségletei indokolnak, a jogosult ott kapja és attól a szervezettől a támogatást, ahol számára ez legjobban megfelelő, a humanitás követelményét szem előtt tartva. Fontos azon kritériumnak való megfelelés, hogy az ellátás minden esetben egyénre szóló legyen.

 

Az önkormányzati szociálpolitika a teljes körű társadalmi integrációt segíti elő, azt erősíti. Tényleges választási lehetőséget biztosít az érintetteknek, illetve családtagjaik számára.

 

A hatékonyság és a hatásosság az önkormányzati szociálpolitikának két meghatározott alapkövetelménye. A hatásosság elvéből fakadóan a jogosultak lehető legnagyobb körének kell hozzájutnia az ellátásokhoz, illetve szolgáltatásokhoz. A hatékonyságból következően a rendelkezésre álló racionális erőforrás felhasználásának a valóban rászorulókat kell hathatósan segítenie.

I.4. A SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ CÉLJA

A koncepció célja, hogy Badacsonytomaj városban a szociális szolgáltatásoknak olyan rendszere jöjjön létre, amely a szolgáltatók kölcsönösen hasznos együttműködésén nyugszik, összehangoltan, koordináltan működik. A minőségi és differenciált szolgáltatások középpontjában az egyén és a szükséglet áll, ami bizonyíték arra, hogy azok egyénre szabottak, szükséglet szerinti segítséget nyújtanak a rászorulók számára, a szolgáltatások széles körben hozzáférhetőek.

Átfogó képet adjon az Önkormányzat ellátási kötelezettsége teljesítésének jelenlegi helyzetéről, feltárja a szolgáltatások rendszerében rejlő hiányosságokat. Alapul szolgáljon a kötelezettsége körébe tartozó szolgáltatások tervezéséhez, felvázolja a fejlesztést szolgáló együttműködés kereteit és megfogalmazza a fejlesztési prioritásokat.

 

I.5. A SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ FELADATA

Meg kell jelölni azokat a területeket, amelyeket az önkormányzati szociálpolitika befolyásolni kíván. Fel kell tárni azokat a lakossági szükségleteket, amelyek kielégítése önkormányzati feladat. Meg kell keresni azokat az értékeket, amelyek alapvetően meghatározzák és irányítják az önkormányzati szociálpolitikát.

Fejleszteni, korszerűsíteni kell a szociális ellátások keretében kialakítandó eszközrendszert (intézmény, szolgáltatások, belső szakmai koordináció).

Fel kell kutatni a fejlesztési szükségleteket és célokat, azok elérésének lehetséges alternatíváit, valamint a végrehajtás lehetőségét.

I.6. CÉLTERÜLETEK

 

Szociális szolgáltatások és ellátások működésének helyi szabályozása:

  • Az alapelveknek és a megfogalmazott értékeknek megfelelő, minden szociális jellegű ellátás és juttatás kritériumait, jellemzőit tartalmazó helyi szabályozás kialakítása.

 

Intézményi szabályozás:

  • Az egyes szociális intézményekkel történő együttműködésére vonatkozó szabályok felülvizsgálata.

 

Intézményi struktúrák felülvizsgálata, fejlesztése:

  • A szociálpolitikai intézmények és ellátások áttekinthetőbbek és kiismerhetőbbek legyenek.
  • A területi alapellátási formák és a szakellátások közötti összhang, differenciált munkamegosztás feltételeinek megteremtése.

 

Információkezelés, információáramlás:

  • A lakossággal, a potenciális ellátotti körrel való megfelelő kapcsolat kialakítása, a szakmai és intézményi kapcsolatrendszer fenntartása, együttműködés más ágazatokkal.

 

 

I.7. CÉLCSOPORTOK

 

  • Gyermekek
  • Családok
  • Időskorúak, nyugdíjasok, egyedülállók
  • Munkanélküliek
  • Marginalizálódott csoportok /krízishelyzetben lévő anyák, hajléktalanok/
  • Speciális csoportok /fogyatékos személyek/

 


II. HELYZETKÉP

 

II.1. A település helyzetét bemutató általános adatok

 

Badacsonytomaj 3.271 terül el, Közép-dunántúli régióban, Veszprém megyében, a Balaton északi partjának nyugati részén, a Badacsony lábánál található. A hegy valójában a település területén fekszik, amelyet ezen kívül a régi tomaji faluközpont és Badacsonyörs alkot, valamint a nagyrészt üdülőépületekből álló Badacsony településrész.

Gépjárművel a 71-es számú főútvonalon, vasúton Székesfehérvár-Tapolca vonalon lehet megközelíteni. 2012. január elsejei adatok szerint 2320-an lakják

Víziúton a Badacsony településrészen lévő, nyáron nagy forgalmú hajóállomáson át közelíthető meg.

 

Badacsonytomaj 2004. július 1-jén városi rangot kapott.

 

Intézményi ellátottság

a)        Badacsonytomaji Polgármesteri Hivatal: 8258 Badacsonytomaj, Fő uca 14.

b)        Iskola: Tatay Sándor Általános Iskola 8258 Badacsonytomaj, Kert utca 14.

c)        Óvoda: Pipitér közsö Fenntartású Napköziotthonos Óvoda 8258 Badacsonytomaj, Kert u.14.

d)        Gyógyszertár: Griff Gyógyszertár 8258 Badacsonytomaj, Hősök tere 5.

e)        Házi gyermekorvos: Dr. Sellyei Ferenc 8258 Badacsonytomaj, Kert utca 32.

 

Házi gyermekorvosi szolgálatra vonatkozó forgalmi adatok (esetek száma szerint)

2010. évben

2011. évben

2012. évben

Rendelésen megjelentek száma

6 472

6 272

na.

Látogatások száma

110

111

na.

Összes megjelentek és meglátogatottak

6 582

6 383

na.

 

f)         Háziorvos: Dr. Scheller György 8258 Badacsonytomaj, Kert utca 32.

 

Háziorvosi szolgálatra vonatkozó forgalmi adatok (esetek száma szerint)

2010. évben

2011. évben

2012. évben

Rendelésen megjelentek száma

17 695

19 073

na.

Lakáson történt beteglátogatás

505

406

na.

Összes megjelentek és meglátogatottak

18 200

19 479

na.

 

g)        Fogorvos: Dr. Szörtsey Zoltán 8258 Badacsonytomaj, Kert utca 32.

h)        Közművelődési Intézmény: 8258 Badacsonytomaj, Fő uca 14.

i)          Könyvtár: 8258 Badacsonytomaj, Fő utca 27.

j)          Egry József Művelődési Ház: 8261 Badacsonytomaj, Római út 69.

k)        Egry József Emlékmúzeum 8261 Badacsonytomaj, Egry sétány 21.

l)          Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény - Tájház 8258 Badacsonytomaj Kert utca 25.

m)      Postahivatal: 8258 Badacsonytomaj, Kert utca

n)        Rendőrörs: 8261 Badacsonytomaj, Kert utca

  • o)        Strand: Badacsony strand, Bányász strand, Badacsonytomaji strand

p)        Vasútállomás: Badacsonytomaj városban és Badacsony településrészen

Infrastruktúra

-       A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózat (közcsatornahálózat) hossza

23,4 km

-       A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások száma

871 db

-       A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatban (közcsatornában) elvezetett összes szennyvíz mennyisége

116,4 ezer m3

-       A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék

1122,4 tonna

-       Állami belterületi közutak hossza

9,03 km

-       Állami közutak területe

58,41 km

-       Az összes gázcsőhálózat hossza

43,1 km

-       Háztartási gázfogyasztók száma

618 db

-       Háztartási villamosenergia fogyasztók száma

2708 db

-       Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza

29,3 km

-       Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma

1090 db

-       Önkormányzati kiépítetlen járda hossza

6 km

-       Önkormányzati kiépítetlen út és köztér hossza

27,4 km

-       Önkormányzati kiépített járda hossza

4,5 km

-       Önkormányzati kiépített út és köztér hossza

66,3 km

-       Önkormányzati kiépített út és köztér területe

245,6 m2

-       Összes elszállított települési szilárd hulladék

1183,9 tonna

-       Összes gázfogyasztók száma

637 db

-       Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma

1080 db

-       Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont üdülők száma

609 db

-       Villamosenergia-fogyasztók száma

3014 db

Civil szervezetek: a kultúra, oktatás, szórakozás, sport, bűnmegelőzés területén tevékenykednek. Jelentősebbek: Badacsonytomajért Közalapítvány, Polgárőr Egyesület Badacsonytomaj, Nők a Balatonért Egyesület, Badacsonyörsi Érdekvédelmi Egyesület, „Picikét a Kicsikért Alapítvány”.

II.2. Demográfiai adatok

 

Demográfiai mutatószámok (adatok főben)

Lakosság száma

2010.

2011.

2012

0-14 éves korig

Férfi

114

112

98

125

123

115

Összesen

239

235

213

18 éves

Férfi

7

10

8

17

10

7

Összesen

24

20

15

15-17 éves korig

Férfi

34

22

27

31

26

31

Összesen

65

48

58

18-59 éves korig

Összesen

1406

1351

1324

60-x éves korig

Összesen

690

723

732

Összesen:

2400

2 357

2 320

 

Az elmúlt években bekövetkezett demográfiai változásokról, valamint a jelenlegi helyzetről elmondható, hogy nagy részben az országos tendenciákkal megegyeznek, esetenként kedvezőbbek. Itt is érvényesülnek a népesség összetételét hosszútávon kedvezőtlenül alakító ismert országos tendenciák, a lakosság természetes fogyása, a fiatalok számának csökkenése, a lakosság elöregedése.

 

Népmozgalmi adatok (adatok főben)

2010.

2011.

2012.

Elvándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen)

122

156

na.

Élveszületések száma

7

16

na.

Halálozások száma

23

21

na.

Házasságkötések száma

5

7

na.

Válások száma

4

4

na.

Összesen

-

-

-

 

Nyugdíjasok jövedelmi helyzete:

 

Nyugdíjasok, nyugdíjban részesülők száma (adatok főben)

2010.

2011.

2012.

Ellátottak száma

Teljes ellátás átlaga (Ft)

Ellátottak száma

Teljes ellátás átlaga (Ft)

Ellátottak száma

Teljes ellátás átlaga (Ft)

Öregségi nyugdíj

485 fő

na.

511 fő

48.333.895

na.

na.

Rokkantsági nyugdíj

121 fő

na.

-

-

na.

na.

Hozzátartozói nyugdíj

40 fő

na.

39 fő

na.

na.

na.

Árvaellátás

16 fő

na.

19 fő

na.

na.

na.

Rokkantsági és rehabilitációs ellátás

-

-

65 fő

3.830.060

na.

na.

Megváltozott munkaképességűek járadéka

21 fő

na.

-

-

na.

na.

Nyugdíj, ellátás, járadék, egyéb járandóság

-

-

711 fő

na.

na.

na.


II.3. Foglalkoztatottság helyzete, jövedelmi viszonyok

 

Badacsonytomajon az elmúlt években a legnagyobb foglalkoztató a Varga Pincészet volt.

 

 

Munkaerő-piaci adatok

2010. évben

2011. évben

2012.

Nyilvántartott álláskeresők száma (fő)

380

358

287

Nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség százalékában (%)

27,03

26,5

21,68

Az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya (%)

na.

na.

na.

 

 

 

Vállalkozók helyzete Badacsonytomajon:

 

Vállalkozások (adatok db)

Megnevezés

2010.

2011.

Regisztrált vállalkozások/gazdasági szervezetk száma

573

656

 

Regisztrált egyéni vállalkozások száma

532

544

 

Regisztrált vállalkozói igazolvánnyal rendelkezők szám

139

na.

 

Regisztrált nyugdíjas egyéni vállalkozások száma

138

138

 

Regisztrált őstermelők száma

86

90

 

 

II.4. A szociális ellátások jellemzői, aktuális adatok

 

II.4.1. A szociális ellátási kötelezettség általános tartalma

 

A szociális ellátás feltételeinek biztosítása - az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek tagjaiként viselt felelősségén túl - az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) értelmében a szociális rászorultságtól függő ellátások pénzben és/vagy természetben nyújthatók. Az ellátások iránti kérelmet - ha a szociális törvény vagy az önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik - a kérelmező lakóhelye szerint illetékes önkormányzat polgármesteri hivatalánál lehet benyújtani az e célra rendszeresített formanyomtatványon időbeli korlát nélkül. Az önkormányzat tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak életét, testi épségét veszélyezteti. Az ellátást biztosító a megtett ideiglenes intézkedésről haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet. Az értesítéssel egyidejűleg követelheti a kifizetett átmeneti segély megtérítését.

Bejelentett lakóhellyel illetve ennek hiányában tartózkodási hellyel nem rendelkező hajléktalan személyek a szociális ellátásokat attól az önkormányzattól igényelhetik, amelyet a hajléktalan személy az


ellátás igénybevételekor tartózkodási helyként megjelölt. A szociális szolgáltatások keretében a  szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A szociális törvényben meghatározott alapellátási feladatokat az ellátási kötelezettséggel rendelkező önkormányzattal kötött szerződés alapján, vagy  anélkül a nem állami, illetve egyházi fenntartó is elláthatja.

Az önkormányzat az alapellátás /étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés és speciális alapellátás: közösségi pszichiátriai ellátás, támogatószolgálat, szenvedélybetegek részére szolgáltatás nyújtása, utcai szociális munka/ megszervezésével segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. Továbbá az alapellátás keretében gondoskodik különösen az időskorúak, a fogyatékos személyek, a pszichiátriai betegek, a szenvedélybetegek, továbbá a hajléktalan személyek ellátásának megszervezéséről. Ennek megvalósítása érdekében az alapellátást biztosító szociális intézmények, szolgáltatók együttműködnek az egészségügyi, oktatási, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, illetve munkaügyi intézményekkel, szolgáltatókkal, szervezetekkel. Ezen intézmények tevékenységének összehangolása a szolgáltatást igénybe vevő személy szociális ellátása érdekében a gondozási központ feladata.

Az alapellátás körébe tartozó ellátások, szolgáltatások közül az étkeztetés és a házi segítségnyújtás igénybevételének lehetőségét valamennyi településen biztosítani kell.

A helyi önkormányzatok a szociális törvényben szabályozott ellátásokon túl saját költségvetésük terhére egyéb ellátásokat is megállapíthatnak.

II.5. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

 

A jogosult részére jövedelme kiegészítésére és/vagy pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 28/2011.(VI.30.) önkormányzati rendeletben  – a továbbiakban helyi rendelet - meghatározott feltételek szerint.

 

II.5.1. Aktív korúak ellátása

 

Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek,

a)       aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, aki legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket, vagy

b)       aki vakok személyi járadékában részesül, vagy

c)       aki fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

d)       akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítási időtartama lejárt, vagy

e)       akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy

f)        aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy

g)       akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább három hónapig együttműködött,

feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet nem folytat.

Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították – az Szt. 37. §-ban foglaltak szerinti kivétellel - foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult.

A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, valamint köteles az állami foglalkoztatási szervvel együttműködni.

A foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a.

 

Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján

a)       egészségkárosodott személynek minősül, vagy

b)       a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy

c)       14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, terhességi-gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt41. § (3) bek.], illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani, vagy

d)       a települési önkormányzat rendeletében az aktív korúak ellátására jogosult személyek családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel meghatározott egyéb feltételeknek megfelel,

rendszeres szociális segélyre jogosult.

 

A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb összege személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének (e § alkalmazásában: nettó közfoglalkoztatási bér) 90%-át azzal, hogy ha a rendszeres szociális segélyre jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, a rendszeres szociális segély összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ának és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözetét. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90%-ának szorzatával.

 

Helyi rendelet 16. §-a szerint:

 

(1)     A Jegyző annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek, aki a Szt. 37.§ (1) bekezdésében foglaltaknak megfelel, rendszeres szociális segélyt állapít meg.

 

(2)          Az Szt. 37/A. § (1) bekezdése szerinti személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként köteles együttműködni a Balaton – felvidéki Szociális és Gyermekjóléti Szolgálattal (a továbbiakban: Szolgálat), amelynek keretében

 

a) a Szolgálat a településen működő irodájában ügyfélszolgálati időben megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül megjelenik, 

b)       nyilvántartásba veteti magát,

c)       megköti az együttműködési megállapodást,

d)       megállapodik a beilleszkedést segítő programról és

e)       teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat.

f)        köteles továbbá a Szolgálattal való kapcsolattartásra, az általuk megjelölt időpontban a megjelölt helyen megjelenni,

g)       a Szolgálat által előírt egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,

h)      a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.

 

(3)          A Szolgálat beilleszkedést segítő programjainak típusai:

 

a)       munkaképesség javító programok

b)       egyéni foglalkozások

c)       tanácsadások

d)       álláskeresésre, elhelyezkedésre irányuló,

e)       más ellátásba való juttatásra

irányuló programtípus.

 

(4)          A Szolgálat az Önkormányzattal megkötött együttműködési megállapodás alapján a rendszeres szociális segélyben részesülő személy nyilvántartásba vételét követő 60 napon belül elkészíti a rendszeres szociális segélyben részesülő személy beilleszkedést segítő programját, nyomon követi annak betartását. A beilleszkedési program végrehajtását évente értékeli és az értékelés megküldésével tájékoztatja a Jegyzőt a beilleszkedési program végrehajtásáról.

 

(5)          Az együttműködő szerv vezetője az együttműködés során valamely kötelezettségét elmulasztó személlyel szemben - határidő kitűzésével -  felhívja  kimentési indokai közlésére, annak igazolásával. Együttműködési megállapodásban vállalt kötelezettségek nem teljesítése esetén orvosi igazolás csak abban az esetben fogadható el, ha a program az egyén mentális állapotának nem megfelelő, illetőleg az azon való részvétel az egészségi állapotából adódóan lehetetlen

 

(6)          Az együttműködés megszegésének esetei:

a)    A rendszeres szociális segélyben részesülő a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem jelenik meg a Szolgálat irodájában.

b)   A Szolgálat által előírt időpontban megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget, és távolmaradását nem igazolja.

c)    Nem vesz részt a számára előírt foglalkozásokon, tanácsadáson.

d)   A beilleszkedés segítő programról nem köt megállapodást.

e)    A beilleszkedési programban foglaltakat nem teljesíti,

f)     a szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg,

g)    a felajánlott munkalehetőséget nem fogadja el.

(7)          A Szolgálat, amennyiben a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tett eleget, azt az együttműködés megszegését követő 15 napon belül jelzi a Jegyzőnek.

 

 

Rendszeres szociális segély

2010. évben

2011. évben

2012.

Ellátottak száma

3 fő

7 fő

3 fő

Támogatásra felhasznált összeg (kerekítve)

961 000 Ft

1 007 000 Ft

1 084 000 Ft

 

Az önkormányzat a rendszeres szociális segély megállapítása előtt köteles az aktív korú nem foglalkoztatott személyek foglalkoztatásának lehetőségét megvizsgálni.

 

Az aktív korú nem foglalkoztatott személyek munkaerő-piaci helyzete javítása érdekében foglalkoztatást szervez, melynek keretében különösen a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult személyek foglalkoztatását kell biztosítani. A foglalkoztatási kötelezettség közmunka biztosításával teljesíthető. Badacsonytomaj városban a közcélú foglakoztatás elsősorban a Badacsonytomaji Városüzemeltetési Kft-nél valósul meg.

 

A foglalkoztatás statisztikai adatait az alábbi táblázat szemlélteti:

 

Közcélú foglalkoztatásban részesülők száma (adatok főben)

2010. évben

2011. évben

2012.

42

23

27

 

Feladatok:

Az aktív korú nem foglalkoztatott személyek közcélú foglalkoztatásának kereteit továbbra is biztosítani, a munkába bevontak számának bővítése, a foglalkoztatás időtartamának meghosszabbítása.

 

II.5.2. Ápolási díj

 

Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.

Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó, ha állandó és tartós gondozásra szoruló

a) súlyosan fogyatékos, vagy

b) tartósan beteg 18 év alatti

személy gondozását, ápolását végzi.

Az ápolási díjat – az Szt. 43/B.§ (1) bekezdésében foglaltak kivételével - az ápolást végző személy lakóhelye szerint illetékes járási hivatal állapítja meg.

 

A települési önkormányzat képviselő-testülete - az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállása esetén - ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt úgy kell szabályozni, hogy az önkormányzat rendelete az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedülálló esetén annak 150%-ánál alacsonyabb jövedelmi jogosultsági feltételt nem írhat elő. (43/B.§ (1) bekezdés) - méltányossági alapon történő megállapítás.

 

Helyi rendelet 19.§-a szerint:

 

(1)     Ápolási díjat állapít meg az önkormányzat a Szt. 43/B. § alapján annak hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi.

(2)     Az (1) bekezdésben foglalt ápolási díj megállapítása során az Szt. 41-43.§-okban foglaltakat megfelelően kell alkalmazni.

 

20.§  (1) Az ápolási díjra való jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, egyedülálló esetén annak 150 %-a.

(2)   Nem állapítható meg ápolási díj az Sztv. 42. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl, ha az ápolt tartását, gondozását tartási, öröklési, vagy életjáradéki szerződésben vállalták.

(3)   Meg kell szüntetni az ápolási díj folyósítását, ha az ápoló kötelességét nem teljesíti.

(4)   Ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon nem gondoskodik:

a)         az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről,

b)        az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról,

c)         az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről.

 

(5)   Amennyiben az ápolást végző személy az ápolás, gondozás alapvető követelményeinek nem tesz eleget, továbbá az ápolt háziorvosának, illetve kezelő szakorvosának utasításait nem tartja be, az ápolási díj megszüntetésre kerül.

(6)   Az ápolási kötelezettség teljesítését – függetlenül attól, hogy az ápolási díj megállapítására milyen jogcímen került sor – a képviselő - testület a szociális ügyekkel foglalkozó köztisztviselő útján rendszeresen ellenőrzi.

 

21.§     Az ápolási díj havi összege az Sztv. 43/B. § (1) bekezdésében szabályozott esetben az az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszegének a 80 %-a.

 

22.§ (1) A Szt.43/B.§ alapján biztosított ápolási díj megállapítását átruházott hatáskörben a Humán Ügyek Bizottsága gyakorolja.

(2)   Az ápolási díjra való jogosultságot kétévente felül kell vizsgálni.

 

 

Ápolási díj

2010. évben

2011. évben

2012. évben

Alanyi jogon - alap összegű (fő)

4

3

2

Támogatásra felhasznált összeg (kerekítve)

1 363 000 Ft

984 000 Ft

418 000 Ft

Alanyi jogon -magasabb összegű (fő)

2

2

2

Támogatásra felhasznált összeg (kerekítve)

850 000 Ft

920 000 Ft

920 000 Ft

Méltányossági alapon (fő)

5

5

6

Támogatásra felhasznált összeg (kerekítve)

925 000 Ft

1 172 000 Ft

1 468 000 Ft

 

Feladatok:

Az ellátás fenntartása, a jogszabályváltozásoknak megfelelően az önkormányzati rendelet módosítása.

II.5.3. Lakásfenntartási támogatás

 

A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A jegyző a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt

a) az Szt-ben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: normatív lakásfenntartási támogatás), vagy

b) az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személynek.

 

 

 

A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

 

Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

 

Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy a szolgáltatás időtartama alatt lakásfenntartási támogatásra jogosult. Az e jogcímen lakásfenntartási támogatásban részesülő személy egyidejűleg normatív lakásfenntartási támogatásra nem jogosult. A támogatás összegének kiszámítására a normatív lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Azon személy esetében, akinél előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék működik, a lakásfenntartási támogatást vagy annak meghatározott részét természetben, a készülék működtetését lehetővé tévő formában kell nyújtani.

 

A normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege

a)        a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b)        a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

 

TM kiszámítása a következő módon történik:

TM = 0,3 -

J - 0,5 NYM ------------------- NYM

× 0,15,

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

 

A települési önkormányzat rendeletében a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként előírhatja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, a rendeletében megállapított feltételeket teljesítse. A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettség írható elő. A rendeletben megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a jegyzőnek - az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével - fel kell szólítania. Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.

 

Az önkormányzat helyi rendeletében egyéb feltételekről nem rendelkezett, az ellátást az Szt. 38.§ (1) bekezdés a) és b) pontjai alapján a (2)-(8) bekezdések szerint a jegyző állapítja meg.

 

 

 

 

Lakásfenntartási támogatás

2010. évben

2011. évben

2012. évben

Normatív alapon nyújtott (fő)

5

21

28

Támogatásra felhasznált összeg (kerekítve)

257 000 Ft

492 000 Ft

1 078 000 Ft

Méltányos alapon nyújtott (fő)

-

-

-

Támogatásra felhasznált összeg (kerekítve)

-

-

-

 

Feladatok:

Az ellátás fenntartása, a jogszabályváltozásoknak megfelelően az önkormányzati rendelet módosítása.

 

 

II.5.4. Átmeneti segély

 

A települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a rendeletében meghatározott átmeneti segélyt nyújt. Átmeneti segély pénzintézeti segélynek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható.

 

Az átmeneti segély esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni, hogy az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedülélő esetén annak 150%-ánál alacsonyabb nem lehet.

 

Az átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel. Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhető. A havi rendszerességgel adott átmeneti segély jövedelemkiegészítő támogatásként, rendszeres nevelési támogatásként, továbbá az önkormányzat rendeletében meghatározott más ellátási formaként is nyújtható.

 

Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak.

 

A jogosultság részletes szabályait a helyi rendelet 23.§-a tartalmazza:

 

(1)   Az átmeneti segély kérelmek ügyében a döntés átruházott hatáskörben a Humán Ügyek Bizottsága hatáskörébe tartozik.

(2)   Átmeneti segélyben részesíti az önkormányzat kérelemre az Szt. 45.§ (1) és (4) bekezdésében meghatározott esetekben azt a személyt, akinél az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át.

(3)

(4)   A jövedelmi viszonyoktól függetlenül átmeneti segély állapítható meg

a)         tartós betegség,

b)        kórházi ápolás,

c)         elemi kár,

d)        temetési költség

fedezésére.

 

(5)   Az átmeneti segély összege alkalmanként nem lehet kevesebb  3.ooo,-Ft-nál  és  az (5) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve nem lehet magasabb 2o.ooo,-Ft-nál, tartós betegség esetén 100.000 Ft- nál.

(6)   Ha az átmeneti segélyt elemi kár miatt kell megállapítani, ez esetben a segély minimum összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 2-szerese, maximuma 100.000,-Ft.

(7)   Átmeneti segély kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható az alábbi esetekben

a)         elemi kár esetén a lakás és a berendezési tárgyak helyreállítására vagy pótlására,

b)        tartós betegség esetén megélhetésre,

c)         temetési költség fedezésére.

 

(8)   Átmeneti segélyként megállapított kamatmentes kölcsön visszafizetési ideje legfeljebb egy év, amely időtartama alatt havi egyenlő mértékben kell a kölcsönt visszafizetni.

(9)   Háromhavi törlesztő részlet befizetésének elmulasztása esetén a teljes kamatmentes kölcsönt 15 napon belül egy összegben a mindenkori késedelmi kamattal növelten kell visszafizetni.

(10)    Az átmeneti segélykérelmet a segélyre szoruló személy terjeszti elő, de a segély hivatalból is adható.

(11)    A támogatásról a Humán Ügyek Bizottsága dönt.

(12)    A támogatás megállapításánál a jövedelmi viszonyok mellett a vagyoni helyzetet is vizsgálni kell.

(13)    Ha a kérelmező az általa lakott lakáson túl vagyonnal rendelkezik, akkor a kérelmet el kell utasítani

(14)

(15)    Átmeneti segély természetbeni és pénzbeli ellátásként egyaránt nyújtható. Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha

a)        a kérelem erre irányul vagy

b)        az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy a segély felhasználása nem rendeltetésének megfelelően történik.

 

(16)    A segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:

a)        az igénylő és családja jövedelmeiről szóló igazolásokat, jövedelem nyilatkozato(ka)t,

b)        amennyiben a jövedelemről szóló igazolások, illetve a jövedelem nyilatkozatok – a képviselő - testület megítélése szerint – nem valós adatot tartalmaznak, úgy környezettanulmány végzését rendeli el, annak elvégzése után hoz a kérelemben érdemi döntést,

c)        elemi kár esetén a biztosító igazolását arról, hogy károsult rendelkezett-e biztosítással és milyen összeg került kifizetésre, továbbá a kárbecslés és javítás költségeinek előzetes kalkulációját,

d)        többletkiadás esetén a közüzem(ek) által kiállított igazolást a számla összegéről.

 

(17)    Egy naptári éven belül ugyanazon személy részére, valamint egy háztartásban élő személyek részére az alkalmanként kifizetett segélyek együttes összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének 150%-át nem haladhatja meg.

(18)    Egy naptári éven belül az alkalmanként kifizetett segélyek együttes összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének 75%-át nem haladhatja meg az kérelmező esetében aki:

a)        lakásfenntartási támogatásban,

b)        ápolási díjban részesül.

 

(19)    Amennyiben átmeneti segély pénzbeli támogatásként kerül megállapításra, utólagos elszámolási kötelezettség is megállapítható.

(20)    Különös méltánylást érdemlő sürgős esetben, ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják (pl.: elemi kár, 15 napot meghaladó kórházi kezelés, haláleset), a Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az igénylő részére jövedelmi viszonyokra való tekintet nélkül, azonnali átmeneti segélyt állapítson meg, melynek összege maximum: 20.000.- Ft. Az így hozott döntésről a soron következő ülésen tájékoztatja a testületet.

 

Átmeneti segély

2010. évben

2011. évben

2012. évben

Támogatásban részesültek száma (fő)

199

85

101

Támogatásra felhasznált összeg (kerekítve)

5 229 000 Ft

541 000 Ft

923 000 Ft

 

Feladatok:

Az ellátás fenntartása, az önkormányzat költségvetésétől függően a támogatás összegének esetleges emelése, továbbá a jogszabályváltozásoknak megfelelően az önkormányzati rendelet módosítása.

II.5.5. Temetési segély

 

A települési önkormányzat a rendeletében meghatározott feltételek szerint temetési segélyt állapíthat meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni, hogy az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedülélő esetén annak 150%-ánál alacsonyabb nem lehet.

 

Temetési segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.

 

A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.

 

Az önkormányzat a helyi rendeletében állapítja meg a jogosultság részletes szabályait:

 

24. §

(1)     A települési Önkormányzat temetési segélyt nyújt – vagyoni helyzetére tekintet nélkül – annak a helyi lakosnak, aki hozzátartozója eltemettetéséről gondoskodott és szociálisan rászorult.

(2)     Szociálisan rászorultnak kell tekinteni  azt, akinek a családjában az egy főre  eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetében 200 %-át.

 

25. §

(1)     Temetési segélyben részesíthető az az eltemettető, aki a haláleset időpontjában Badacsonytomaj közigazgatási területén lakóhellyel rendelkezett és az elhunyt lakóhelye is Badacsonytomaj közigazgatási területén volt a haláleset időpontjában.

(2)     Temetési segélyben részesíthető az a badacsonytomaji lakóhellyel rendelkező eltemettető is, aki más településen lakó közeli hozzátartozója (Ptk. 685. §. b) pont) eltemettetéséről gondoskodott és az elhunyt a badacsonytomaji köztemetők valamelyikében került eltemetésre.

(3)     A temetési segély sírhely megváltására is fordítható.

 

26.§

(1)     A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeként 250.000 Ft-ot kell figyelembe venni.

(2)     A temetési segély összege 30.000,- Ft.

 

27. §

(1)   Nem állapítható meg temetési segély, ha az elhunyt életében ingatlanát tartási, öröklési vagy életjáradéki szerződéssel a temettető részére átadta.

(2)   Nem állapítható meg temetési segély az Sztv. 46. § (2) bekezdésében foglaltak fennállásakor.

28. §

(1)     A temetési segély iránti kérelmet, a temetési költségekről szóló számla kiadását követő 30 napon belül kell előterjeszteni.

 

(2) A kérelemhez csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonat másolati példányát, valamint a temetési költségek igazolásáról szóló számlát.

 

29. §

A temetési segély kérelmek ügyében a döntés átruházott hatáskörben a Humán Ügyek Bizottságának hatáskörébe tartozik

 

 

Temetési segély

2010. évben

2011. évben

2012. évben

Támogatásban részesültek száma (fő)

9

3

4

Támogatásra felhasznált összeg (kerekítve)

360 000 Ft

130 000 Ft

120 000 Ft

 

Feladatok:

Az ellátás fenntartása, a jogszabályváltozásoknak megfelelően az önkormányzati rendelet módosítása.

 

 

 

II.5.6. Születési támogatás

 

Helyi rendelet megfogalmazása szerint:

 

30.§

(1)     A Humán Ügyek Bizottsága támogatásban részesíti – vagyoni helyzetére tekintet nélkül – gyermeke születésekor a badacsonytomaji állandó lakos szülőt, aki (4) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel.

(2)

(3)   A támogatás mértéke gyermekenként 50.000.- Ft.

(4)   A támogatás feltétele, hogy:

a)    szülők, vagy a szülők közül legalább az egyik, a gyermekét egyedül nevelő szülő a gyermek megszületése előtt legalább egy évvel Badacsonytomajon bejelentett lakóhellyel rendelkezzenek, és a gyermek állandó lakcíme Badacsonytomaj legyen.

b)   a szülők, a gyermekét egyedül nevelő anya a gyermek megszületése után legalább 2 évig Badacsonytomajon bejelentett lakóhellyel rendelkezzenek,

(5)   A (4) bekezdés b) pontjában foglaltak nem teljesülése estén a kapott támogatást vissza kell fizetni a támogatást nyújtó részére.

 

 

Születési támogatás

2010. évben

2011. évben

2012. évben

Támogatásra felhasznált összeg (kerekítve)

300 000 Ft

500 000 Ft

850 000 Ft

 

Feladatok

Az ellátás további fenntartása indokolt.

II.6. Természetben nyújtott szociális ellátások

 

A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások közül természetbeni szociális ellátás formájában

a)       a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás,

b)       a lakásfenntartási támogatás,

c)       az átmeneti segély és

d)       a temetési segély

nyújtható.

 

A települési önkormányzat képviselő-testülete rendeletben előírhatja, hogy a tízezer forintot elérő összegben folyósított rendszeres szociális segély esetében az ellátás összegéből ötezer forintot természetben, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány (a továbbiakban: Erzsébet-utalvány) formájában kell nyújtani.

 

A foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint a rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a Gyvt68.§-a szerint védelembe vett gyermek él.

 

Természetbeni ellátás különösen az Erzsébet-utalvány, az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.

 

II.6.1. Köztemetés

 

A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben - a halálesetről való tudomásszerzést követő huszonegy napon belül - gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha

a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy

b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

 

Helyi rendelet szerint:

31. §

(1)   A köztemetés elrendeléséről a Polgármester dönt az Sztv. 48. §-ában foglaltak figyelembevételével.

(2) Köztemetésként csak a helyben szokásos legalacsonyabb költségű temetés rendelhető el.

 

 

Köztemetés

2010. évben

2011. évben

2012. I. félév

Támogatásra felhasznált összeg (kerekítve)

-

-

100 000 Ft

 

Feladatok

Az ellátás fenntartása, a jogszabályváltozásoknak megfelelően az önkormányzati rendelet erre vonatkozó részének módosítása.

II.6.2. Közgyógyellátás

 

A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.

 

Normatív jogcímen jogosult közgyógyellátásra az a személy, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja (a továbbiakban: rendszeres gyógyító ellátás költsége) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja, feltéve hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén 150%-át.

 

A Szt. 50.§ (1) és (2) bekezdésében foglaltakon kívül- méltányossági jogcímen - az a szociálisan rászorult személy is jogosult közgyógyellátásra, akinek esetében a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállnak.

 

Az alanyi és a normatív közgyógyellátásra való jogosultságról a járási hivatal, a méltányossági közgyógyellátásra való jogosultságról a jegyző dönt. Az alanyi közgyógyellátásra való jogosultságot két évre, a normatív és a méltányossági közgyógyellátásra való jogosultságot egy évre állapítják meg.

 

Az önkormányzat a szociális törvényben meghatározott alanyi és normatív alapon történő megállapítás mellett a szociálisan rászorulóknak lehetőséget biztosít a méltányossági alapon való megállapításra is, melyet a helyi rendeletben így szabályoz:

32. §    A jegyző méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg annak, aki szociálisan rászorult  (Sztv. 50. § (3-4) bek.)

33. § (1) Szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élőnél a 200 %-át és havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át.

34. §    A közgyógyellátásra való jogosultság méltányosságból történő megállapításánál az 63/2006.(III.27.) Korm. rendeletet és az  önkormányzati rendeletben foglaltakat együttesen kell alkalmazni.

 

Közgyógyellátási igazolvánnyal támogatottak

2010. évben

2011. évben

2012. évben

Alanyi jogon

 

 

 

Méltányossági alapon

122 fő

123 fő

74 fő

Normatív alapon

 

 

 

Összesen

Feladatok

Az ellátás fenntartása, a jogszabályváltozásoknak megfelelően az önkormányzati rendelet módosítása, a méltányossági alapon történő megállapítás jogosulti körének esetleges bővítése.

II.6.3. Helyi szociálpolitikai kerekasztal

 

Badacsonytomaj Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 28/2011.(VI.30.) önkormányzati 48.§-a alapján Helyi szociálpolitikai kerekasztalt hozott létre különösena település szociális helyzetének elemzése, megtárgyalása, a szociális intézményhálózat tevékenységének figyelemmel kísérése érdekében.

A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart, tagjai a helyi önkormányzat, illetve a társulás területén szociális intézményeket működtető fenntartók képviselői, továbbá a helyi rendeletben meghatározott szervezetek képviselői, továbbá:

 

a) a Humán Ügyek Bizottság tagjai,

b) polgármester,

c) jegyző,

d) védőnő,

e) polgármesteri hivatal szociális ügyintézője,

f) háziorvosok.

 

 

III. SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK

 

Elsődleges fókuszcsoportok, amelyekre a szociális szolgáltatások koncentrálódnak:

  • munkanélküliek,
  • egyedülálló időskorúak, nyugdíjasok,
  • többgyermekes családok, veszélyeztetett gyermekek,
  • krízishelyzetben lévők, hajléktalanok.

 

A szociális szolgáltatások rendszere a személyes gondoskodáson alapuló ellátásokat öleli fel.

 

Míg a pénzbeli és természetbeni támogatások elsősorban a munkaképes lakosság segítését szolgálják, addig a szociális szolgáltatások rendszere a többnyire testi-lelki állapotuk miatt a munkaerőpiacra belépni nehezen tudó, illetve erre képtelen, a munkaerőpiacról már kikerült, valamint anyagi helyzetüknél fogva is tartósan nehéz helyzetben lévő emberek (idősek, fogyatékosok, hajléktalanok, pszichiátriai- és szenvedélybetegek) lehetséges ápolási, gondozási szükségleteit fedje le.

 

Az alapszolgáltatásokat azok számára kell megszervezni, akik otthonukban, saját családjukban is támogathatók.

Az Szt. a szociális szolgáltatások megszervezésénél településtípus és településnagyság szerint is tartalmaz kötelező jellegű előírásokat.

Minden önkormányzatnak gondoskodnia kell az alapellátásokról és a szakosított ellátásokhoz való hozzájutásról.

 

A személyes gondoskodás magába foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és a szakosított ellátásokat. Badacsonytomaj városban működő szociális alapszolgáltatások:

 

  • étkeztetés,
  • házi segítségnyújtás,
  • családsegítés
  • közösségi ellátás,
  • nappali ellátás.

 

Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában.

 

Badacsonytomaj városban a családsegítés körébe tartozó feladatok ellátását Tapolca és környéke Többcélú Kistérségi Társulással kötött társulási megállapodás alapján a Balaton-felvidéki Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat (8300 Tapolca, Nyárfa u. 3.) szám alatti szervezeten keresztül biztosítja.

A házi segítségnyújtást, étkeztetést Tapolca és környéke Többcélú Kistérségi Társulással kötött társulási megállapodás alapján látja el.

 

III.1. Az önkormányzat által nyújtott szociális alapszolgáltatások

 

III.1.1. Étkeztetés

Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

a) koruk,

b) egészségi állapotuk,

c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

d) szenvedélybetegségük, vagy

e) hajléktalanságuk

miatt.

 

Étkeztetésben részesülők (adatok főben)

2010.

2011.

2012.

Költségvetésben tervezettek száma

34

35

95

Ténylegesen étkezők száma

84

77

70

Kihasználtság (%)

 

 

 

Feladatok

Az ellátás fenntartása, a jogszabályváltozásoknak megfelelően az önkormányzati rendelet módosítása, jogosulti kör esetleges bővítése.

III.1.2. Házi segítségnyújtás

 

Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

 

A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

Házi segítségnyújtásban részesülők száma (adatok főben)

2010. évben

2011. évben

2012. évben

73

53

52

Feladatok

Az ellátás fenntartása, a jogszabályváltozásoknak megfelelően az önkormányzati rendelet módosítása, jogosulti kör esetleges bővítése.

III.1.3. Családsegítés

A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

 

A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, a járási hivatal, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást.

 

A családsegítés keretében biztosítani kell

a)        a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,

b)        az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,

c)        a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,

d)        közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését,

e)        a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,

f)         a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.

 

Az elmúlt évek társadalmi és gazdasági változásai a gondozottak körét rendkívül kiszélesítette:

 

Családsegítő Szolgálat (adatok főben)

Szolgáltatások megnevezése

2010.

2011.

2012.

Szociális mentális esetkezelés összesen:

6

5

8

ebből       - információszolgáltatás

37

23

12

- ügyintézés

3

0

6

- segítő beszélgetés

31

29

22

- tanácsadás

35

36

46

- továbbirányítás

0

0

0

Pszichológiai esetkezelés összesen:

0

0

0

ebből      - tanácsadás

0

0

0

- konzultáció

0

0

0

- terápia

0

0

0

Jogi esetkezelés összesen:

0

0

0

ebből       - tanácsadás

0

0

0

- iratszerkesztés

0

0

0

- képviselet

0

0

0

Egészségügyi esetkezelés összesen:

0

0

0

ebből       - tanácsadás

0

0

0

- egyéb ügyintézés

0

0

0

Egyéb szolgáltató tevékenység összesen:

0

2

4

ebből

- szolgáltatás közvetítése és nyújtása

0

0

4

-                           dologi javak közvetítése és nyújtása

0

2

0

Feladatok

A terület nagysága és lakosságának összetétele még több és színvonalasabb munka elvégzését kívánja meg, ehhez a bővülő ellátáshoz, szükséges lenne további alkalmazotti létszám biztosítása.

 

III.1.4. Támogató szolgálat

A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén.

 

A támogató szolgáltatást Badacsonytomaj Város Önkormányzata helyi rendelet alapján az Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) Tapolcai Közhasznú Egyesület által működtetett „Segítünk” Támogató Szolgálat biztosítja.

III.1.5. Közösségi ellátások

Közösségi ellátások a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás.

 

A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére a közösségi alapellátás keretében biztosítani kell

a)        a lakókörnyezetben történő segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában,

b)        a meglevő képességek megtartását, illetve fejlesztését,

c)        a háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevő állapotának folyamatos figyelemmel kísérését,

d)        a pszichoszociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást,

e)        az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban, szűrővizsgálaton való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését,

f)         megkereső programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében

 

A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás keretében aa e) és f)  pontokban meghatározottakon túl biztosítani kell

a)        a szenvedélybetegség okozta egészségügyi és szociális károk mérsékléséhez szükséges egyes ártalomcsökkentő szolgáltatásokat,

b)        a kríziskezelést az életet veszélyeztető, a testi, szociális, kapcsolati és életvezetési rendszerben kialakult kezelhetetlen helyzetek esetére.

 

A közösségi ellátást Badacsonytomaj Város Önkormányzata helyi rendelet alapján a Tapolca és környéke Többcélú Kistérségi Társulással kötött társulási megállapodás alapján a Balaton-felvidéki Közösségi Szolgálat (8300 Tapolca, Nyárfa u. 3.) keretein belül biztosítja.

 

 

 


III.2. A Gyermekvédelmi törvény hatálya alá tartozó intézmények

III.2.1. Gyermekjóléti Szolgálat

 

A Szolgáltatást a Tapolca és Környéke Kistérség Többcélú Tárulás által működtetett Balaton-felvidéki Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat intézményében látják el Társulási Megállapodás alapján.

A Gyermekjóléti Szolgálat tevékenysége négy nagyobb területre terjed ki:

  • a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, (ellátásokról való tájékoztatás, életvezetési tanácsadás, segítő beszélgetések, családlátogatás)
  • a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, (szabadidős tevékenységek szervezése, a gyermekek helyzetének nyomon követése a településen, ellátások megszervezése, a gyermekek jogainak képviselete)
  • a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése. (tervszerű családgondozás, a gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek munkájának összehangolása,)
  • Észlelő-jelzőrendszer működtetése (szervezési feladatok, az intézmények és szakemberek szakmai munkájának segítése.)

 

Gyermekjóléti alapellátások (adatok főben)

Szolgáltatások megnevezése

2010.

2011.

2012.

Gondozási esetek összesen:

17

6

9

ebből      - alapellátás

12

1

6

- védelembe vétel

5

4

3

- utógondozás

0

0

0

- információnyújtás

17

27

30

- hivatali ügyek intézése

8

2

10

- tanácsadás

35

37

5

- közvetítés más

Szolgáltatásba

0

0

1

- részvétel elhelyezési

tárgyaláson

0

1

0

- részvétel felülvizsgálati

tárgyaláson

1

10

0

1

1

2

- szakmaközi megbeszélés

5

4

6

- esetkonferencia

0

0

1

- örökbefogadással

kapcsolatos intézkedések

0

0

0

Feladatok

A gyermekjóléti munka fontos része a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, melyet a jelenlegi színvonal megtartása mellett kell folytatni, illetve a kapcsolattartást rendszeresíteni kell az esetek számától függetlenül.

 


 

IV. FELADATOK, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK A SZOLGÁLTATÁSOK BIZTOSÍTÁSÁNAK EGYES SZINTJEIN

IV.1. Az önkormányzat szabályozási hatáskörében

 

A szociális ellátásokat és szolgáltatásokat szabályozó saját hatáskörben megalkotott - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 28/2011.(VI.30.) rendelet, valamint a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 27/2011.(VI.30.) rendelet - önkormányzati rendeleteknek összhangban kell állniuk a jogszabályi változásokkal.

IV.2. Önkormányzati ellátási szintű feladatok

 

Az önkormányzatnak az önkormányzati törvényből – Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény –  és szociális törvényből adódó kötelező és önként vállalt feladatainak ellátása érdekében folyamatosan biztosítania kell a szociális ellátások és szolgáltatások anyagi fedezetét, az intézmények működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, továbbá azok fejlesztéséhez, állagmegóvósához szükséges forrásokat.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény 92/B.§ (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezés értelmében a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény állami fenntartója /az önkormányzatok is ide tartoznak/ gondoskodik a szakemberek képzéséről, továbbképzéséről.

 

 

IV.3. Intézményi szintű feladatok

 

Minden önkormányzati intézményben biztosítani kell a jogszabályban előírt létszámminimumot, valamint a szolgáltatások színvonalas működtetéséhez szükséges állomány kiépítését. Az intézményben foglalkoztatottak képesítésének meg kell felelnie a jogszabályi követelményeknek, szükség esetén ennek megszerzése érdekében az érintetteket képzésre kell küldeni.

Fontos az ágazati információs rendszer működtetéséhez szükséges technikai feltételek megteremtése, valamint a lakosság megfelelő tájékoztatása érdekében szükséges - az érintett intézmények aktív bevonásával - egységes szerkezetű, de az egyes intézményeket külön is tartalmazó /intézményi alapadatok, tevékenység, szolgáltatások, főbb eljárási szabályok/ ismertető készítése, mely az önkormányzat internetes honlapján is elhelyezésre kerül.

Továbbá fontos az egyes intézmények szintjén kapcsolatok kiépítése és fenntartása, valamint folyamatos tapasztalatcsere biztosítása más társintézményekkel.

 

 

IV.4. Önkéntes tevékenység

 

A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény megjelenése is elismerte azt, hogy fontossá vált az önkéntes munka a szociálisan hátrányos helyzetű emberek segítésére. Önkéntes tevékenység a társadalom tagjainak szolidaritásán alapuló, az állampolgárok öntevékenységét kifejező, a személyeknek és közösségeiknek más vagy mások javára ellenszolgáltatás nélkül végzett munka.

Annak érdekében, hogy e jelentős társadalmi erőforrás a közcélok elérése érdekében is mind hatékonyabban mozgósíthatóvá váljon, szabályozott keretek között meg kell teremteni intézményeinknél ennek lehetőségét.

Önkéntes segítő az a magánszemély, aki személyes munkavégzéssel ellenszolgáltatás nélkül segíti a törvényben felsorolt szervezeteket és intézmények munkáját, jogszabályi keretek között.

 

Fogadó szervezet lehet a jogszabályban meghatározottak szerint:

a)       a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása, az általa biztosított közszolgáltatások és katasztrófavédelmi feladatai körében;

b)       a nemzetiségi önkormányzat a jogszabályban meghatározott közfeladatai körében;

c)       a költségvetési szerv az alaptevékenysége körében;

d)       a magyarországi székhelyű civil szervezet, közhasznú szervezet a közhasznú és a működésével összefüggő tevékenysége körében;

e)       a magyarországi székhelyű egyházi jogi személy a hitéleti, a közcélú és a működésével összefüggő tevékenysége körében;

f)        a jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai, vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a közszolgáltatásait igénybevevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében a magyarországi székhelyű, illetve magyar hatóság által kiadott működési engedéllyel rendelkező, jogképes

fa)      szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, illetve intézmény,

fb)     egészségügyi szolgáltató,

fc)      közoktatási intézmény,

fd)     felsőoktatási intézmény,

fe)      muzeális intézmény,

ff)      nyilvános könyvtár,

fg)      közlevéltár,

fh)      nyilvános magánlevéltár,

fi)       közművelődési intézmény;

g)       a nem jogképes fogadó intézmény fenntartója a fogadó intézmény jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai, vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a fogadó intézmény közszolgáltatásait igénybevevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében.

 

Nem minősül ellenszolgáltatásnak az önkéntes segítői tevékenység folytatásához szükséges igazolt költségek viselése illetve megtérítése.

Az önkéntes és az őt alkalmazó szervezet közti viszonyra vonatkozó egyik fontos rendelkezés, hogy a fogadó intézmény az önkéntest, valamint hozzátartozóit juttatásban nem részesítheti.

 

Az önkéntes elláthat minden olyan tevékenységet,

  • amelyre vonatkozóan megfelel a jogszabályokban meghatározott képesítési, egészségügyi, nyilvántartásba vételi és egyéb feltételeknek, valamint
  • amelynek ellátását törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet (a továbbiakban együtt: jogszabály) nem köti meghatározott jogviszonyhoz, illetve amelynek önkéntessel történő ellátását jogszabály nem zárja ki.

 

Badacsonytomaj város önkormányzata 2011. évben rendeletben szabályozta a közérdekű önkéntes tevékenység biztosítását, mely 2011. szeptember 15. napján lépett hatályba. 36/2011.(IX.01.) önkormányzati rendeletében a közérdekű önkéntes tevékenység végzésének lehetőségét az alábbi szervezeteken (mint fogadó szervezetek) keresztül az általuk biztosított közszolgáltatások feladatai körében biztosítja:

a)       Badacsonytomaj Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala,

b)       Napközi otthonos Óvoda

c)       Tatay Sándor Általános Iskola

d)       Városi Művelődési Központ

 

Feladatok

Közérdekű önkéntes tevékenység biztosítása a településen.

 


V.    A KONCEPCIÓBAN FOGLALTAK VÉGREHAJTÁSÁTÓL VÁRT EREDMÉNYEK

 

A szolgáltatástervezési koncepció megalkotásával és a benne foglaltak végrehajtásával átláthatóvá válnak a helyi szociálpolitikához kötődő döntések és a szociális ellátórendszer működése. Tudatosan tervezhető a szociális ágazaton belüli szolgáltatás- és minőségfejlesztés. Csökken az ágazaton belüli széttagoltság, ezáltal a lakossági szükségletek eredményesebben kezelhetők. Az önkormányzati szociálpolitika kommunikációs tevékenysége várhatóan javul, mindenki számára elérhető, nyitott rendszerként működik. Továbbá könnyebbé válik különböző érdekek eredményes egyeztetése és beépítése a döntéshozatali mechanizmusokba. A koncepció biztosítja a helyi jóléti rendszer fenntartható fejlődését, valamint a szolgáltatások színvonalának emelkedését, a szakmai munka javulását. A helyi szociális ellátórendszer egységes szerkezetben történő bemutatása javítja annak társadalmi megítélését, segíti a szakmai és etikai követelményeknek való megfelelését.

 

Badacsonytomaj, 2013. május 17.

 

Krisztin N. László

polgármester

 

Záradék:

Badacsonytomaj Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 473/2013.(V.16.)számú határozatával a módosított Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciót elfogadta.

 

Badacsonytomaj, 2013. május 17.

 

 

Krisztin N. László

polgármester