Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Címlap Bemutatkozás Helytörténet
Hungarian (formal)English (United Kingdom)Deutsch (DE-CH-AT)

Friss hírek

Módosult tartalom

A település története

Badacsonytomaj 1997-ben ünnepelte dokumentumokban rögzített létezésének 1000. évfordulóját. Az alábbiakban a város helytörténésze ír a névadóról, a Tomaj nemzetségről:

Településünk névadója a Tomaj nemzetség Tanuzaba besenyő vezértől származtatja magát, aki még Taksony fejedelem korában költözött hazánk területére. Mivel Heves megyében az Árpád-házi rokonság között kapott szállásbirtokot, valószínűleg Taksony besenyő sógorságához tartozott.

Tanuzaba fia Urkund volt, és Urkundnak a fia volt Tomaj, az István kori ős, akiről a nemzetség nevezi magát.

Amikor 997-ben István került a törzsszövetség élére, a hatalmukat féltő és a régi hithez ragaszkodó főurak egy része szembefordult vele és kirobbant Somogyban a Koppány-féle lázadás.

Az ennek leverésére indult királyi sereg zömét a könnyűlovas magyarok adták. A harcokban résztvevő kabar hadakat István kabar sógora vezette, a besenyők élén pedig a besenyő rokon Tomaj állt, aki aztán szolgálataiért a Balaton északi partján adományba kapta  a mai Badacsonytomaj, Lesencetomaj és Cserszegtomaj területét.

Az 1550 körül élt ferences Laskai Osvát magyar nyelvű Szent István oficiumában, nem tudni milyen forrás alapján azt állítja, hogy a somogyiak mellett zalaiak is harcoltak Koppány seregében. Ha ez igaz, akkor csak Bulcsú utódairól, a Vérbulcsú nembéliekről lehet szó, akiknek aztán maradék szállásai köré István Tomaj vezért ültette, szemmel tartandó a megbizhatatlanná vált Vérbulcsúkat.

Így kerülhetett a Vérbulcsú-Lád nemzetség szomszédságába Tomaj vezér Badacsonyban is, ahol a hegy déli oldalát a Vérbulcsúk birtokolták a honfoglalás óta.

Kalmár László

Múltidéző

(Adatok és tények Badacsonytomaj és Badacsony közös történetéből)

A Badacsony-hegynek a Balatonra néző lankái - köszönhetően a hely kedvező és vonzó természetföldrajzi adottságainak - már a történelem korai időszakában is szinte hívogatóan hatottak az egyes őskori és ókori törzse, népek, kultúrák embercsoportjaira, amelyek közül számos régészetileg is azonosított etnikum hagyta a vidék földjében tárgyi emlékeinek maradványait: a késő-bronzkor urnamezős kultúrájának nevezett pásztoraitól a harcsias keltákon át a rómaiaig.

A magyar honfoglalás és a korai feudális állam kialakulásának időszakából csak közvetett bizonyítékokkal rendelkezünk arra vonatkozólag, hogy e terület és ezen belül a mai Badacsonytomaj helye lakott lett volna. A történeti, földrajzi és helytörténeti irodalom tanúsága szerint a Lád vagy talán a Vérbulcsú nemzetség harcosai és köznépi elemei jelentek meg a vidéken és ők lettek a Badacsony körüli első, tényleges honfoglalók valamikor a 900 és I.(Szent) László trónra lépése (1077) közötti évszázadokban.

A középkorban a Badacsony déli oldalán két falu alakult ki: a mai Badacsonytomaj őse, Tomaj és Lád, amely a mai Badacsonylábdihegy elődje volt. Badacsonytomaj kora Árpád-kori lakosságát korabeli régészeti leletek tanúsítják, amelyek közül a legkiemelkedőbb az 1931-ben a Magyar Nemzeti Múzeumba került közel 40 darabos I. (Szent) László kori (1077-1095) ezüstpénz lelet volt. Az irott források viszonylag későn emlitik első ízben Badacsonytomajt, mégpedig Károly Róbert király uralkodása idején, 1313-ban.

A Badacsonytomaj történetére vonatkozó második okleveles említés szintén az Anjou-korból, I. (Nagy) Lajos király uralkodásának idejéból, 1344-ből való. Ebben az oklevélben több becses községtöténeti adat is fennmaradt, sőt, ekkor történt a plébániatemplom első említése is.

A múlt század végén és e század elején több neves tudós és középkorász is foglalkozott az említett okirattal, amely kutatási eredményekből első ízben 1886-ban jelent meg publikáció: "Zala vármegye története. Oklevéltár I-II." (Nagy J., Véghely D., Nagy Gy.) címmel.

Az első kötet 416. oldalán olvasható Badacsonytomaj legrégebbi leírása, nevezetesen:  ".... possessionem nostram Thomay vocatam in comitatu Zaladiensi in latere montis Badachon a parte orientis aque Balatini ...", azaz "... A Tomajnak nevezett posessiónk (falunk) Zala vármegyében, a Badacsony hegytől keletre a Balaton vizénél ...".

Badacsonytomaj második Anjou-kori (1344) okleveles említésében értékes adatok találhatók a település középkori templomára vonatkozólag is.
Békefi Remig középkorkutató tudós 1907-ben elemezte a szóban forgó oklevelet és az alábbiak szerint foglalta össze vizsgálódása eredményét az "A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban" című munkájában: "Tomaj (ma Badacsonytomaj a Badacsonyhegy keletioldalán, a Balaton partján) egyháza 1344-ben Szent István első vértanú tiszteletére avatva ...", azaz: "... cuius (Thomay) ecclesia parochialis in honore beati Stephani protomartiris foret constructa".

A későbbi történeti források meglehetős szűkszavúsága miatt csak nagy vonalakban vázolható a templom további története, A törökellenes végvári harcok idején, 1550-ben a zalai főesperességhez tartozott, de plébániája elhagyatva, üresen állt. Egy másik említés szerint az ismétlődő török rablóportyák ellenére még 1652-ben is épségben találták.

A törökök kiűzése (1699) és a Rákóczi-szabadságharc lezárulta (1711) után új fejezet kezdődött a Szent István templom, de a korabeli Badacsonytomaj történetében is.

Hangodi László történész


Kattintson a képre a nagyobb méretért!

Irodalom és művészet

Városunk szellemiségét- a felületes szemlélő - első gondolatban csak a borhoz, borkultúrához, a pincészethez, szőlőműveléshez kötheti. Kevés olyan ember van, aki nem hallott még a badacsonyi bor kapcsán a Badacsonyról, a lábánál meghúzódó, de házaival, nyaralóival egészen a szélmarta bazalt sziklákig, bazalt oszlopokig felnyúló településünkről.
A Balaton nyugati medencéjének északi partján fekvő községünk a Tanúhegyek legnagyobbikának, a Badacsony hegynek védettségében mediterrán hangulatával, éghajlatával sok kiváló, híres embernek adott ihletet, olykor védelmet alkotásához, életéhez.

Különösen a reformkor és az azt követő időszakban egészen napjainkig számos író, költő, gondolkodó, művész élt és él, vagy nyarait tölti Badacsonytomajon, ahol megtalálták azokat a feltételeket, impressziókat és inspirációkat, melyek alkotó tevékenységükhöz nélkülönözhetetlenek. Ehhez természetesen tüzes boraink is hozzájárulnak. Az előbb említettek miatt Badacsony-Badacsonytomaj irodalmi és művészeti hagyományokban rendkívül gazdag. Az alábbiakban az itt alkotók közül ismerjék meg a legjelentősebbeket, hely hiányában szinte csak felsorolásszerűen.

Kisfaludy Sándor  (1772-1844) költő, aki badacsonyi szüreten ismerkedett meg leendő feleségével Szegedy Rózával. Kisfaludy a XIX. század első évtizedeinek legnépszerűbb költője, a magyar eredeti szépirodalomság egyik kiemelkedő úttörője volt, nemes hazafi, aki saját bőrén tapasztalta mit jelent a jólét után a harcok világa, a hadifogság!

Pauler Tivadar (1816-1886) jogász, vallás és közoktatás miniszter, majd igazságügyi miniszter Fő műve a Bűntetőjogtan. Badacsonyi szőlőbirtokos.

Pauler Gyula  történetíró (1841-1903) Pauler Tivadar fia. Számos szakcikk, tanulmány és önálló kötet írója, akadémiai tag.

Herczeg Ferenc (1863-1954) jogi végzettségű, de inkább a regényírást választotta. Regényei, novellái kiugró sikereket értek el. Akadémiai tag volt. Felemelte szavát a Badacsony hegy védelmében, követelte a bányászat megszüntetését.

Pauler Ákos (1876-1933) Pauler Gyula fia. Filozófus, egyetemi tanár. 19 önálló művet írt, több mint száz tanulmánya jelent meg. A Pauler birtokon töltötte életének minden nyarát.

Keresztúry Dezső (1904-1996) író, tanár, bölcsészdoktor, az Akadémia tagja. Kifinomult stílusú, sokoldalú és alapos szaktudású író és kritikus, 1945-47. között vallás és közoktatási miniszter. Szülei badacsonyi "szőlősházában" sokat tartózkodott nyaranta.

Jankovich Ferenc (1907-1971) verset és prózát írt egyforma tehetséggel, kitűnő műfordító volt.

Bogyay Tamás (1909-1994) magyar-francia-művészettörténet szakos tanár, bölcsészdoktor. Számos történelmi és művészettörténeti témájú könyvet írt. Apai és anyai ágon egykori badacsonyi szőlőbirtokosok leszármazottja, aki a hegyet szűkebb hazájának tekintette külföldön leélt élete során.

Tatay Sándor (1910-1991) Kossuth díjas író, számos kitűnő regénye jelent meg. 1957-ben a Ház a sziklák alatt című film forgatókönyvével vált országosan ismertté.

Tamás István (1933-1998) író, újságíró, Udvardi Erzsébet festőművész férje.

Bertényi Iván (1939- ) író, egyetemi tanár. Szüleinek birtoka volt a Badacsony-Szőlőhegyen. Történelmi tárgyú művei jelentősek, nyarait ma is itt tölti.

Egry József  (1883-1951) Kossuth díjas festőművész. 1928-tól haláláig élt Badacsonyban. A XX. század legnagyobb festője, "a Balaton festője". Egykori lakóháza Badacsony szívében ma emlékmúzeum.

Udvardi Erzsébet (1929-2013) Kossuth díjas festőművész, itt élt és alkotott városunkban. Munkásságában a Balatoni táj, a Badacsony világa, a víz, a hegy, a tó évszakainak látványa, kultúrája, múltja jelenik meg. Állandó témája a Biblia, az Ó- és Újszövetség. Oltárképei díszítik sok kápolna, templom falát. Állandó kiállítása van Badacsonytomajon.

 


Badacsonyi programok

Erre a képre kattintva érheti el a Városi Művelődési Központ honlapját!




Ma 2017. május 24., szerda, Eszter és Eliza napja van. Holnap Orbán napja lesz.
Sablonválasztó
badacsonytomaj3
Szőlő és Bor éve 2017.

Régiós Kártya

Badacsonyi Régiós Kártya

2015. évi Borbarangolás
2015. évi Régiós Buszjárat

Napló


Önkorm. szolgálat

Önkormányzati szolgálat