Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Címlap 2012. évi jegyzőkönyvek 2012.10.26. közemghallgatás
Hungarian (formal)English (United Kingdom)Deutsch (DE-CH-AT)

Friss hírek

Módosult tartalom

2012.10.26. közemghallgatás

Badacsonytomaj Város Önkormányzat

Képviselő-testülete

Sorszám:     40/2012.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

 

Készült:  Badacsonytomaj Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november
26-án 16.00
órai kezdettel megtartott közmeghallgatásáról.

 

Jelen vannak:

Krisztin N. László                     polgármester

Folly Péter                                képviselő

Forintos Ervin                           képviselő

Dr. Magó Ágnes                       képviselő

Orbán Péter                             képviselő

Rajzó Ildikó                              képviselő

Simonné Visi Erzsébet              képviselő

 

Meghívottként jelen vannak:

 

Dr. Weller-Jakus Tamás           jegyző

Tamás Lászlóné                        költségvetési és adóosztály vezető

Horváth Márta                          vagyongazdálkodási és ép.hat.oszt.vezető

Rakics Anna                             VN. KFT. mb. ügyvezető

Rozmán Gyula tű.alez.               Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Molnár Péter                            Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Horváth József                          Rendőrkapitányság

Rausz József                             Rendőrkapitányság

Ottlik Dániel                             Terracell KFT.

Bozzay Balázs                          BFH. ügyvezető

 

Lakosság részéről megjelent: 52 fő

 

 

Krisztin N. László polgármester köszönti a Közmeghallgatáson megjelent képviselőket, Jegyző urat, a meghívott előadókat, és a lakosság részéről megjelenteket.

Megállapítja, hogy a megválasztott 7 fő képviselő-testületi tagból 7 fő jelen van, az ülés határozatképes, azt megnyitja.

Jegyzőkönyvvezetőnek javasolja Part Andrásnét, jegyzőkönyv hitelesítőknek Forintos Ervin és Folly Péter képviselőtársait megválasztani. Kéri, hogy aki a személyi javaslatokkal egyetért, szavazzon:

 

A személyekre vonatkozó javaslatot a Képviselő-testület 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadja.

Gratulál Folly Péter képviselőtársának, akit Csanádi Csanád alpolgármester lemondása után néhány nappal ezelőtt megtartott soros testületi ülésen fogadtak a testület tagjai közé.

 

Ismerteti a napirendi javaslatot:

  1. Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Ajkai Kirendeltségének tájékoztatója 2012. évben elvégzett tevékenységről
  2. Egyedi szennyvíz tisztító berendezések létesítése külterületen
  3. Tapolcai Rendőrkapitányság tájékoztató fóruma
  4. Településfejlesztési koncepció
  5. Vegyes ügyek

 

Badacsonytomaj Város Önkormányzat Képviselő-testülete 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadja a napirendekre vonatkozó javaslatot.

Krisztin N. László polgármester elmondja, hogy a vegyes ügyek napirendnek része a  2012. évi munkáról szóló beszámoló és jelenlévők meghallgatása. Azért döntött úgy a testület, hogy több témát hoz a mai közmeghallgatásra, mert a jelenlévő szervek részéről lakossági fórum összehívását kérték. Így korlátozott időben, 15 percben kéri, hogy mondják el beszámolójukat, tájékoztatójuk. Az egyes napirendek után van lehetőség a lakossági kérdésekre, észrevételek megbeszélésére.

1./ Napirendi pont:

Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Ajkai Kirendeltségének tájékoztatója 2012. évben elvégzett tevékenységről

Krisztin N. László polgármester felkéri Rozmán Gyula tű. alezredes urat, a Katasztrófavédelmi Igazgatóság Ajkai Kirendeltségének vezetőjét, hogy tartsa meg beszámolóját.

 

Rozmán Gyula tű. alezredes elmondja, hogy a kirendeltségek vezetőinek rövid tájékoztatást kell adniuk az önkormányzatok  illetve a lakosság részére a 2012-es törvényi változásokról, a végzett munkáról.

Megköszönik a testület segítségét a tűzoltóság munkájához, illetve azt az átadási mechanizmust, mellyel a badacsonytomaji hivatásos önkormányzati tűzoltóság átadása megtörtént.  Megalakultak az eddig nem létező katasztrófavédelmi egységek, a tűzvédelmi hatósági tevékenység is az ajkai kirendeltséghez tartozik. Három fő szakmai szervezetük van, az iparbiztonság, a polgárvédelem és a tűzvédelem. Ezen felül működik még a hatósági osztály. A lakosság érdekében 2012-ben sok adatot gyűjtöttek be az önkormányzatoktól. A belvízelvezető rendszerek átvizsgálása, tervek pontosítása mellett új katasztrófavédelmi besorolás van folyamatban.  Kiemeli a szabálysértések kérdését. Nem fordulhat elő felelőtlenség, a jogszabályok be nem tartása miatti személyi sérüléssel járó baleset. Az alábbiak szerint ismerteti a katasztrófavédelmi törvényből adódó változásokról szóló tájékoztatót.

„BEVEZETŐ - A katasztrófavédelmi szabályozás változásainak indokoltsága

A katasztrófák megelőzésével, felszámolásával, a védekezés irányításával kapcsolatos feladatok fontosságára a jelentősebb hatású hazai és külföldi káresemények, veszélyhelyzetek irányították a figyelmet. A 2000. január 1-én hatályba lépett katasztrófavédelmi törvény az ország és az állampolgárok biztonsága érdekében végrehajtott feladatok tapasztalatai alapján működőképes rendszert hozott létre. Az elmúlt évtized igazolta, hogy a kialakított katasztrófavédelmi tervezési, irányítási, szervezeti és működési rendszer alkalmas a veszélyhelyzetek kezelésére a kisebb súlyú, lokális eseményektől a jelentős, kiterjedt, súlyos veszélyhelyzetekig. Mindeközben azonban megnőtt a lakosságot, az anyagi javakat és a környezetet veszélyeztető természeti és ökológiai katasztrófák száma, összetettebbé és ellenőrizhetetlenebbé váltak a civilizációs veszélyforrások és azok okai. Az elmúlt években többször adódtak olyan problémák, amelyek egyszerre különböző fajtájú és szintű beavatkozásokat igényeltek.

A katasztrófavédelem nemzeti ügy és a társadalom által elvárt szerepének betöltése – az új Alaptörvénnyel összhangban – megköveteli a különböző természeti-, és egyéb változásokhoz igazodó korrekciók elvégzését, az állami szerepvállalás növelését és az igényelt fejlesztések megvalósítását. A katasztrófavédelem jelenlegi jogszabályi környezetének átfogó módosításával, az állam szerepvállalásának növelésével fokozható Magyarország területén élő lakosság életének, vagyonának biztonsága, valamint biztosítható az ország működőképességének folyamatos fenntartása.

 

  1. VÁLTOZÁSOK A KATASZTRÓFAVÉDELMI TÖRVÉNYBEN

Az Országgyűlés 2011. szeptember 19-én elfogadta a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvényt, amely fordulópontot jelent a katasztrófavédelmi szabályozórendszerben.

A törvény az új Alaptörvénnyel összhangban, a minősített időszakok rendszerének megújításával, illetve a bekövetkezett katasztrófa esetén irányadó rendkívüli intézkedések megteremtésével garantálja az ország területén élő lakosság életének, vagyonának biztonságát.

A változtatások területei az alábbiak szerint foglalhatóak rendszerbe.

1.   Állami tűzoltóságok a katasztrófavédelem rendszerében

A 2011. évben hatályos tűzvédelmi törvény értelmében a hivatásos önkormányzati tűzoltóság az önkormányzat intézményeként működtek, ami – egyes esetekben - magával hozta az intézményi függőséget.

Az újonnan elfogadott törvény leszögezi, hogy a tűzoltás és műszaki mentés állami feladat. Ennek értelmében a hivatásos önkormányzati tűzoltóság megszűnt, helyébe 2012. január 1. napjával az egységes katasztrófavédelmi szervezetrendszeren belül működő állami tűzoltóság lépett, amely a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve. Ettől az időponttól a hivatásos önkormányzati tűzoltóság működtetését és fenntartását szolgáló, a tűzoltóságok használtában lévő, és a tűzoltósági feladatok elvégzéséhez szükséges önkormányzati vagyon térítésmentesen az állam tulajdonába került.

A törvény a tűzvédelem állami kézbe helyezésével számos problémát old meg, elősegíti a helyi érdekektől mentes, egységes rendvédelmi és megfelelő szintű irányítással bíró rendszer létrejöttét. Az állami tűzoltóság a meglévő kapacitások jobb hatásfokú kihasználásával, az erő- és eszközállomány optimális tervezésével és rendszerben tartásával hatékonyabb tűzvédelmet eredményez, és az anyagi források ésszerű felhasználását teszi lehetővé.

A módosítással változik a tűzoltóságok tagozódása is: hivatásos tűzoltóság, önkormányzati tűzoltóság, létesítményi tűzoltóság, önkéntes tűzoltó egyesület.

 

2.   Polgári védelmi rendszer megújítása.

Az új katasztrófavédelmi törvény meghatározza az Alaptörvényben is nevesített polgári védelmi kötelezettséget, és, kiegészíti a katasztrófavédelmi feladatok ellátásával, lefekteti – a személyesen teljesítendő, illetve vagyoni szolgáltatás területén – e kötelezettség részletszabályait.

A polgári védelem működésével, felépítésével, szervezeti struktúrájával kapcsolatos szabályok, a modern kor kihívásaira adandó válaszok tükrében aktualizálásra kerültek. Az új típusú polgári védelem elsősorban a nem háborús veszélyeztetettség szempontjából jelentkező lakosságvédelmi, felkészítési és megelőzési feladatokat látja el. Ennek tükrében a katasztrófavédelmi törvény szerint a polgári védelem össztársadalmi feladat-, eszköz-és intézkedési rendszer, amelynek célja a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása és a lakosság felkészítése a katasztrófák hatásainak leküzdése érdekében.

Új alapokra helyeződik a települések veszélyeztetettségi besorolása, ennek megfelelően másfajta védelmi követelményeket kell érvényesíteni. A tervrendszer a megváltozott veszélyeztetettség figyelembevételével megújul. A valós élet valós problémáihoz igazítva kell választ adni a jövő kihívásaira. A polgári védelmi szervezeteket ennek megfelelően kell átalakítani, ahol különbséget teszünk törvényi szinten az önkéntes polgári védelmi szervezetek és a köteles polgári védelmi szervezetek között. Polgári védelmi kötelezettség alá esik – a törvényben meghatározott kivételekkel – minden 18. életévét betöltött, de a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő személy.

3.   Képzett közbiztonsági referens

A 2010. május-júniusi árvizek során bebizonyosodott: a hatékony védekezéshez elengedhetetlen, hogy a védekezésért helyi szinten felelős személyek rendelkezzenek alapvető katasztrófavédelmi ismeretekkel. A helyi önkormányzatok védelmi igazgatási feladatainak támogatása valósul meg a képzett közbiztonsági referens intézményének bevezetésével. A törvény végrehajtására kiadott 234/2011. (X.10.) kormányrendelet szerint a katasztrófavédelmi szempontból I. és II. veszélyességi osztályba sorolt településeken a referenst a polgármester jelöli ki, és gondoskodik a katasztrófavédelmi képzésen való részvételéről.

A közbiztonsági referensek közvetlenül segítik az önkormányzatok katasztrófák elleni felkészülési, mentési, védekezési tevékenységét.

 

4.   Iparbiztonság és katasztrófavédelmi bírság

Az új törvény szerint 2012. január 1.-től a katasztrófavédelmi rendszeren belül létrejön az egységes iparbiztonsági hatóság, amely a megelőzési munka keretében szigorú hatósági felügyeletet lát el a veszélyes anyagot gyártó, tároló, forgalmazó és felhasználó üzemek felett.

Az elmúlt időszakban több baleset következett be veszélyes anyagokkal foglakozó, ún. alsó küszöbérték alatti üzemekben, amelyek nem tartoznak a jelenleg hatályos (Seveso II. Irányelv) szabályozás alá. Ebből kiindulva szükségessé vált az engedélyezési és ellenőrzési eljárásokat kiterjeszteni az alsó küszöbérték negyedét elérő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre is.

Ezen túlmenően a katasztrófavédelem hatósági jogköre a jövőben kiterjed a veszélyes áru szállítás közúti és telephelyi ellenőrzése mellett, a vasúti, légi, és vízi szállítások ellenőrzésére, valamint a kritikus infrastruktúra felügyeletére is.

A törvény új jogintézményként vezeti be a katasztrófavédelmi bírság intézményét, amelyet a katasztrófavédelmi hatóság a veszélyes áruk szállítására illetve felhasználására vonatkozó szabályok megsértése esetén szabhat ki, ezzel javítva az üzemeltetői kötelezettségek teljesítését, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek jogkövetői magatartásának elősegítését, és ezzel együtt a hatósági jogalkalmazás minőségét.

A bírság legalacsonyabb összege háromszázezer, legmagasabb összege hárommillió forint.

 

5.   I. fokú tűzvédelmi Hatósági tevékenység

A jogszabályi változások a tűzvédelemben leginkább az eddigi jogszabályok és a szabályozók módosításainak betartatását hangsúlyozzák, helyezik – szigorúbb szemlélettel - előtérbe. Ennek megfelelően a tűzvédelmi szabályozók be nem tartásából adódó szankcionálás - bizonyos esetekben - nem ad mérlegelési jogkört.

Az Ajkai Katasztrófavédelmi Kirendeltség hatósági munkájában nem elhanyagolható, hogy a 2011. évet megelőző gyakorlathoz képest, két tűzoltóság I. fokú tűzvédelmi hatósági tevékenységét végzi. Ez pontosan azt jelenti, hogy a Ajka és Badacsonytomaj tűzoltóságok volt illetékességi területén folytatjuk munkánkat, amely 85 települést jelent Veszprém megyében.

 

  1. VÉDELMI IGAZGATÁS ÚJ SZABÁLYAI

A katasztrófavédelmi törvény, a korábban elfogadott honvédelmi törvénnyel összhangban 2012. január 1.-től új alapokra helyezi a védelmi igazgatás, és ezen belül a katasztrófavédelem szervezet és feladatrendszerét.

1.   Kormányzati szint

A kormány végzi, a katasztrófák elleni védekezés legfelsőbb szervezését és irányítását, a tervezés kormányszintű végrehajtását, a katasztrófavédelemmel összefüggő feladatok tárcák közötti koordinációját. A katasztrófavédelemmel összefüggő döntéseinek előkészítése és a védekezéssel kapcsolatos feladatok ágazati összehangolása és irányítása érdekében kormányzati koordinációs szervet működtet. A törvény részletezi a kormány tagjainak, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszternek, valamint a központi államigazgatási szerv vezetőinek feladat - és hatásköreit.

 

2.   Területi szint (védelmi bizottságok)

2.1. Megyei Védelmi Bizottság

A megyei védelmi bizottság a Kormány alatt működő közigazgatási szerv, amely az illetékességi területén ellátja a törvényben és kormányrendeletben számára megállapított honvédelmi felkészítéssel és katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatokat. Rendeltetése, hogy illetékességi területén – a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve közreműködésével – összehangolja és irányítsa a megelőzés, felkészülés, valamint a védekezés megyei és helyi szintű feladatait. A megyei védelmi bizottság testületi szerv.

Elnöke: a kormánymegbízott

Elnökhelyettesei:

-    a katasztrófák elleni védekezés tekintetében a megyei katasztrófavédelmi igazgató,

-    a honvédelmi feladatok tekintetében a MH állományába tartozó tényleges állományú katona.

Tagjai:

-    megyei közgyűlés elnöke, fővárosban a főpolgármester,

-    megyei jogú város polgármestere,

-    a katonai igazgatás területi szervének vezetője, képviselője,

-    a megyei, fővárosi rendőrfőkapitány,

-    az egészségügyi államigazgatási szerv képviselője,

-    a vízügyi igazgatási szerv képviselője,

-    a megyei védelmi bizottság titkára.

Állandó meghívott tanácskozási joggal az Országos Mentőszolgálat képviselője, és a helyi védelmi bizottság feladatkörét érintő döntésben, részt vesz a helyi védelmi bizottság elnöke is.

2.2 Helyi Védelmi Bizottság

A főváros kerületeiben, a megyei jogú városokban és a megyei védelmi bizottság által kijelölt városokban helyi védelmi bizottság működik. Illetékességi területét (honvédelmi körzet), a közigazgatás rendszerének, valamint az érintett polgármesterek véleményének figyelembevételével a megyei védelmi bizottság állapítja meg. A helyi védelmi bizottság testületi szerv.

Elnöke: a megyei jogú város, a város, a fővárosi kerület polgármestere

Elnökhelyettesei:

-    a katasztrófák elleni védekezés tekintetében a megyei katasztrófavédelmi igazgató által kijelölt személy

-    a honvédelmi feladatok tekintetében a MH állományából szükség esetén vezényelt tényleges állományú katona.

Tagjai:

-    megyei jogú városban, a városban, a fővárosi kerületben a jegyző,

-    a honvédelmi körzethez tartozó polgármesterek által megválasztott polgármester,

-    a rendvédelmi szervek és a központi államigazgatási szervek területi szerveinek a honvédelmi körzet szerint illetékes vezetője,

-    a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének képviselője.

 

3.   Helyi szint

A polgármester a helyi katasztrófavédelmi feladatok letéteményese. Illetékességi területén irányítja és szervezi a felkészülés és védekezés feladatait. E feladatok végrehajtására – a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság egyetértésével – közfoglalkoztatási támogatást igényelhet az erre a célra létrehozott költségvetési előirányzat terhére. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv szakmai iránymutatása mellett irányítja a településen a helyi katasztrófavédelmi tevékenységet, gyakorolja az első fokú polgári védelmi hatósági jogkört, amit jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Veszélyhelyzetben az irányítást a településen a katasztrófavédelem veszi át.

 

  1. NEMZETI VÉDEKEZÉS IDŐSZAKAI AZ ÚJ KATASZTRÓFAVÉDELMI RENDSZERBEN

1.   A Veszélyhelyzet

Az Alaptörvény a különleges jogrend keretében tisztázza a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a megelőző védelmi helyzet, a váratlan támadás, és a veszélyhelyzet tényállásait. A katasztrófavédelem szempontjából a veszélyhelyzet bír kiemelt jelentőséggel, ugyanakkor a katasztrófavédelmi rendszer, és szervezet elemeinek a többi tényállás esetén is komoly szerepe és jelentősége van.

Az 53. cikk értelmében „a Kormány az élet-és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.”

Az új Alaptörvény és a katasztrófavédelmi törvény szerinti veszélyhelyzet által meghatározott események az alábbiak szerint foglalhatóak össze:

-    elemi csapások, természeti eredetű veszélyek miatt,

-    ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek miatt,

-    egyéb eredetű veszélyek miatt kihirdetett veszélyhelyzetek.

Ebben az időszakban a Kormány – rendeleti úton – rendkívüli intézkedéseket vezethet be, vagy azokra felhatalmazást adhat. Ezen rendeletek az ország teljes területére, vagy egy meghatározott részére vonatkozhatnak. Teljesség igénye nélkül:

-    korlátozható a lakosság szabad mozgása, az ország egyes területeire történő belépés, áthaladás és tartózkodás, valamint a közlekedési és szállítási kapacitások biztosítása érdekében a repülőterek, raktárak, állomások igénybevétele,

-    elrendelhető:

-        a lakosság kimenekítése/kitelepítése (az elrendelést megtagadókkal szemben a jogosult rendvédelmi szerv lép fel),

-        a nemzetgazdasági, vagy más érdekből történő kiürítés, amelyre elsődlegesen a katasztrófák elleni védekezéséért felelős miniszter intézkedik,

-        ideiglenes polgári védelmi szolgálat ellátása,

-        mentésre alkalmas járművek, eszközök igénybevétele,

-        szükség esetén – kártalanítás mellett – ingatlan igénybevétele, bontása.

-    a gazdasági tevékenységet folytató szolgáltatásra kötelezettek részére szerződéskötési kötelezettség állapítható meg,

-    a veszélyhelyzet súlyosbodásának veszélye esetén, az érintett gazdálkodó szervezet a Magyar Állam felügyelete alá vonható,

-    polgármester és jegyző részére államigazgatási feladat jelölhető meg,

-    közigazgatási hatósági eljárástól való eltérésre van lehetőség,

-    indokolt esetben részleges, vagy teljes forgalomkorlátozás vezethető be.

A rendeletek rendkívüli kihirdetésére a közszolgálati műsorszórókon keresztül is sor kerülhet.

2.   Veszélyhelyzetben sajátos irányítási szabályok lépnek életbe:

-       A helyzet jellegétől függően, illetve több megyét érintő veszélyhelyzet esetén miniszteri biztos kinevezésére van lehetőség, akinek feladata az érintett területen a védekezési feladatok összehangolása. A miniszteri biztos a megyei védelmi bizottság elnökét utasíthatja.

-       Településen a helyi katasztrófavédelmi tevékenység irányítását a polgármestertől a megyei katasztrófavédelmi igazgató által kijelölt személy veszi át.

-    A megyei (fővárosi) közgyűlés és a települési önkormányzat képviselő-testületének feladat- és hatáskörét a megyei közgyűlés elnöke (főpolgármester) és a polgármester gyakorolja.

 

3.   A megelőzés fontossága (veszélyhelyzetet megelőző időszak)

Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai is bizonyították, hogy nélkülözhetetlen a védelmi igazgatás területi és helyi szintjén az irányítási jogosítványok megújítása annak érdekében, hogy a szükséges megelőző intézkedések meghozatala szervezettebben, gördülékenyebben történjen. Fontos, hogy közvetlenül az adott eseményt megelőzően sor kerüljön olyan intézkedésekre és döntésekre, amelyek segítségével könnyebben és gyorsabban kezelhetők a veszélyhelyzetek. Ez a megelőző időszak lehetőséget biztosít arra, hogy egy előre kidolgozott terv alapján azonnal intézkedés szülessen az emberi élet, a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak, a kritikus infrastruktúrák védelme, a lakosság alapvető ellátásának biztosítása érdekében.

Új fogalmakkal kell megismerkedni: katasztrófaveszély, katasztrófa károsító hatása által érintett terület, olyan a felkészülést, védekezést elősegítő megfogalmazások, amelyek a hatékonyságot nagymértékben elősegíthetik.

 

4.   A katasztrófaveszély

Hogy a felkészülésre kellő idő álljon rendelkezésre, az új katasztrófavédelmi törvény bevezeti a katasztrófaveszély időszakát. Ilyen esetben olyan intézkedések és döntések meghozatalára van lehetőség, amelyek révén a kialakuló helyzetek gyorsabban és eredményesebben kezelhetők.

Katasztrófaveszély időszakában nem érvényesülnek az Alaptörvény szerinti különleges jogrendre vonatkozó szabályok, de a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet központi szerve vezetőjének – a központi veszélyelhárítási terv szerint – lehetősége van az élet- és vagyonbiztonság, a lakosság ellátása, a kritikus infrastruktúrák védelme és a várható helyzet következményeinek csökkentése érdekében intézkedéseket tenni, amelyekről folyamatosan tájékoztatja a katasztrófák elleni védekezésért felelős minisztert.

5.   A katasztrófa károsító hatása által érintett terület

A katasztrófa károsító hatása által érintett terület alatt azt a kijelölt és lehatárolt területet értjük, ahol a katasztrófa (természeti, ipari, civilizációs) következményeinek elhárítása, vagyis a hatékony és eredményes helyreállítás érdekében kormányzati intézkedésekre van szükség.

A helyreállítás időszakában a katasztrófa károsító hatása által érintett területen a mentés és a következmények elhárítása érdekében a megyei védelmi bizottság elnöke a katasztrófavédelmi elnök-helyettes javaslatára az adott katasztrófatípus első helyi felelősségi körébe tartozó szerv állományából helyszíni műveletirányítót jelöl ki.

Amennyiben az intézkedés késedelme elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna, a katasztrófavédelmi elnök-helyettes a megyei védelmi bizottság elnökének utólagos jóváhagyásával is kijelölheti a helyszíni műveletirányítót. A helyszíni műveletirányító a tevékenységét a védelmi bizottság katasztrófavédelmi elnök-helyettese utasításának megfelelően végzi.

A helyszíni műveletirányító a kárhelyszínen irányítja és összehangolja a végrehajtási feladatokat.

 

  1. HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERVEZETRENDSZER

1.   A hivatásos katasztrófavédelmi szervek

A bekövetkezett szervezeti változások és az irányítási rendszer átalakítása indokolják a katasztrófavédelem szervezetére vonatkozó általános rendelkezések korrekcióját.

A katasztrófavédelem megvalósításában részt vevő hivatásos katasztrófavédelmi szerveket három csoportba soroljuk:

-    országos illetékességgel működő központi szerv,

-    a megyei, fővárosi illetékességgel működő területi szervek,

-    helyi szervek, a katasztrófavédelmi kirendeltségek, a hivatásos tűzoltóságok, a katasztrófavédelmi őrsök és a katasztrófavédelmi rodák.

A hivatásos katasztrófavédelmi szerv államigazgatási feladatot is ellátó rendvédelmi szerv, amelynek tagjai hivatásos állományúak, kormánytisztviselők, köztisztviselők és közalkalmazottak.

1.1.   A központi szerv

A katasztrófavédelem központi szerve a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője vezeti a központi szervet, irányítja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi és helyi szervei működését és szakmai tevékenységét.

A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője központi irányítási és felügyeleti jogkörében a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényben meghatározott irányítási jogosítványokon túl gyakorolja a katasztrófavédelmi törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott jogokat.

 

1. 2   Területi szervek

A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervei a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok.

A megyei igazgatóság önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, amely jogszabályban meghatározott ügyekben hatóságként jár el, ellátja a jogszabályokban részére

meghatározott feladatokat, irányítja a katasztrófavédelmi kirendeltségeket és a hivatásos tűzoltságokat.

Ezen túlmenően ellátja az önkormányzati tűzoltóságok felügyeletét, ellenőrzi a létesítményi tűzoltóságok és az önkéntes tűzoltó egyesületek tevékenységét.

A hivatásos katasztrófavédelmi szervek helyi szervei a katasztrófavédelmi kirendeltségek.

2012. április 1-jétől a hivatásos tűzoltóságok (katasztrófavédelmi őrs) a katasztrófavédelmi kirendeltségek alárendeltségében működnek az alábbi struktúra szerint:

Ajkai Katasztrófavédelmi Kirendeltség

-    Ajkai Hivatásos Tűzoltóság

  • Önkéntes Tűzoltó Egyesületek (felügyelet)

 

-    Badacsonytomaji Hivatásos Tűzoltóság

  • Sümegi Katasztrófavédelmi Iroda (irányítás)
    • Tapolcai Önkormányzati Tűzoltóság (felügyelet)
    • Önkéntes Tűzoltó Egyesületek (felügyelet)

 

A katasztrófavédelmi kirendeltségek az alábbi struktúra szerint működnek:

 

A kirendeltség illetékességi területén végzett, jelentősebb tevékenységek:

  • § Katasztrófavédelmi osztályba sorolás,
  • § Tűzvédelmi, iparbiztonsági ellenőrzések,
  • § Szakhatósági tevékenység,
  • § Polgári védelmi szervezetek felkészítése,
  • § Közbiztonsági referens felkészítése,
  • § A pedagógusok katasztrófavédelmi ismeretekből történő felkészítése,
  • § Belterületi vízelvezető rendszerek ellenőrzése,
  • § Veszélyes fák fasorok felmérése,
  • § Munkahelyi polgári védelmi szervezetek megalakítása, oktatás,
  • § Felügyeleti tevékenység, ellenőrzések az Önkormányzati Tűzoltó Parancsnokságoknál és Önkéntes Tűzoltó Egyesületeknél,
  • § ADR közúti veszélyes áru szállításának ellenőrzése,
  • § Kritikus Infrastruktúra Védelem,

Kérem a Tisztelt Képviselő Testületet, hogy határozatában a fenti tájékoztatót elfogadni szíveskedjen.

 

Krisztin N. László polgármester megköszöni a beszámolót.  Kéri a jelenlévőket, tegyék meg észrevételeiket. Kéri, hogy a felszólaló várja meg a mikrofont és hozzászólása előtt mutatkozzon be.

 

Németh László kérdezi, hogy a tűzoltók miért mossák a saját gépkocsijukat a laktanya udvarában. A víz végigfolyik a Fő utcán, ez nem engedhető meg véleménye szerint.

 

Rozmán Gyula tű. alezredes elmondja, hogy a tűzoltóság belső szabályzatában szerepel, hogy a tűzoltó felszereléseket rendeltetésszerű használatra készen kell tartani. A magánjárművek mosásával kapcsolatosan elmondja, hogy munkaidőn kívül, megfelelő ellenszolgáltatás ellenében az alkalmazottak lemoshatják az autóikat. Előfordulhat, hogy a tűzoltóság csatornázási rendszere alultervezett, a keletkező víz nem megfelelően folyik el. Ezt meg kell vizsgálni. Az egyéb csatornázási rendszerek felülvizsgálata a Képviselő-testület hatásköre.

 

Krisztin N. László polgármester megállapítja, hogy több kérdés, hozzászólás nincs. További jó munkát kíván a Katasztrófavédelem megjelent képviselőinek.

2./ Napirendi pont:

Egyedi szennyvíz tisztító berendezések létesítése külterületen

 

Krisztin N. László polgármester elmondja, hogy Ottlik Dániel a Terracell KFT. ügyvezetője fogadóóráján kereste meg azzal, hogy mivel a külterületi  és üdülőövezetek  a szennyvíz elvezetésüket EU-s pályázattal nem tudják megoldani, az általuk forgalmazott egyedi szennyvíztisztító berendezésről szeretné tájékoztatni az érintett lakosokat.

Felkéri Ottlik Dániel urat, hogy tartsa meg tájékoztatóját.

 

Ottlik Dániel elmondja, hogy egy rövid tájékoztatót fog tartani, ha további érdeklődés mutatkozik, a későbbiekben szívesen részleteiben tájékoztatja az érdeklődőket.

Előadásában a következőket mondja el:

Az egyedi szennyvíztisztító berendezések telepítéséről – ezek kiválasztásáról (megfelelő típus, gyártó) - illetve globálisan a  vízellátás, a szennyvíz kérdéséről - beszélünk.

Leszögezhető, hogy vízre szükségünk van.

A változás – amiért erről a témáról beszélni kell:

Az elmúlt 10-20 évben időjárásunk meglehetősen megjósolhatatlanná vált, illetve térségünkben átfogóan csökken az éves csapadék.

Emiatt jelentősen csökkenhetnek a felszín feletti vízkészletek (tavak szintje- folyók hozama, ami tovább gondolva azt eredményezi, hogy a jellemzően part menti kutakra telepített vezetékes vízellátás jövője bizonytalanná vált, ez pedig korlátozásokhoz, illetve áremelkedéshez vezethet. (már akár a következő években)

Mit lehet tenni a vízellátás biztonságának megőrzése érdekében?

Az egyik lehetőség természetesen a közösségi vízforrások bővítése (drága+ lassú),

egy másik az egyedi kutak alkalmazása – (ásás, fúrás /egyedi felhasználás,+ a hálózat tehermentesítése) – mindez akkor működik ha - a kútvíz iható (használható) , illetve az is marad.

Merthogy jelenleg Magyarországon már több száz településen a talajvíz nemhogy nem iható, hanem tisztálkodásra sem alkalmas (fertőzéseket, bőrkiütéseket okoz) .

A talajvíz, elsősorban, a talaj túlzott szennyvíz terhelése következtében válik használhatatlanná. //később már ásványvíz sem lesz nyerhető a mélyebb rétegekből, ha a folyamtok így mennek tovább.

A fenti folyamatokat látva a jogalkotók (európai és országos hatályú rendeletek) a vízellátás biztonsága érdekében igyekeznek a szennyvízzel kapcsolatos kérdéskört úgy szabályozni, hogy talajvizeinknek legalább a további szennyeződését megállítsák.

(Fontos megjegyzés: a helyzet csak akkor oldódik meg, ha senki nem engedi a szennyvizét a talajvízbe.  Ha már egyvalaki szennyezi  a felszín alatti vizeket, adott környéken mindenhol használhatatlanná válhat a kút-víz.)

A megoldások arra, hogy a szennyvíz ne szennyezze el a vízkészleteket:

Alapvetően 3 módon lehet megelőzni, hogy szennyvíz a talajvízbe kerüljön.

Az egyes ingatlanokról elvezetni egy központi tisztítótelepre (ami azonban elszórt hegyvidéki ingatlanoknál gyakran nem megoldható, vagy rendkívül költséges

Az egyes ingatlanokon zárt tartályokban gyűjteni és elszállítani a szennyvizet (a szippantás költsége egy 4 fős család esetében, kb. heti 3-5m3 szennyvízzel számolva ~ 60.000Ft/hó) (7*400*4*/1000)*5000=56000FT

Egyedi szennyvíztisztítás

Az egyedi szennyvíztisztítás a nem csatornázott külterületeken alapvetően az egyetlen gazdaságos megoldás.

A biológiai szennyvíztisztításról:

Egy pár mondatos tudományos kitérőt kell ejtenünk, mert ez szükséges annak megértéséhez, hogy mi az eltérés a két – a piacon elérhető – szennyvíztisztítási technológia között, illetve ezáltal érthető meg, hogy miért nem érdemes egy elavult technológiájú berendezésbe pénzt fektetni.

Tehát a biológiai tisztítókban elsősorban baktériumok bontják le a szennyező anyagokat

A baktériumoknak két fő csoportja van: az egyik csoport levegőt - oxigént - igényel a szaporodáshoz, illetve életben maradáshoz, a másik csoport oxigénmentes környezetben él és szaporodik.

Fontos, hogy az oxigént igénylő baktériumok sokkal gyorsabban szaporodnak és hatékonyabban bontják a szerves anyagokat.

Az ún. oldómedencés tisztítómezős rendszer olcsóbb, (mert nem tartalmaz technikát- mechanikus, elektromos  - műszaki eszközöket ) de elavultabb és megbízhatatlan.

Itt egy tankba folyik be a szennyvíz, ahol néhány napos pihenés – ülepedés alatt történik némi szervesanyag bontás – Itt a levegőt nem igénylő baktériumok „tesznek-vesznek” Ezt követően a víz egy ún. fésűs szikkasztó– illetve tisztítómezőbe kerül – Ez egy földfelszín alá telepített draincső rendszer, ami a kifolyó, még nem igazán megtisztult vizet egyenletesen elosztja a talajban, ahol a tisztítást végső soron a talajbaktériumok végzik.

De a talajbaktériumok csak akkor tudnak szaporodni, tisztítani – ha ott ideálisak a körülmények, azaz: a talaj nem túl nedves de nem is túl száraz, nem túl hideg, nem túl meleg, illetve nincs szerves anyagokkal agyonterhelve. Mindezek a körülmények igen gyakran nem teljesülnek egyszerre, így ilyenkor a tisztítási hatásfok is meglehetősen csekély, olyannyira, hogy egy hatósági ellenőrzés kapcsán – épp az alacsony hatásfok miatt – megtiltható a berendezés üzemeltetése.

A ma korszerű rendszerek a kevert levegőztető rendszerek –melyekben a tisztítás teljes része egy zárt tartályban, oxigént igénylő baktériumok által történik.

Nyilván ezeket rendszereket levegőztetni kell egy légbefúvó berendezéssel, illetve ezt a levegőztetési folyamatot, egy előre megadott program szerint irányítani, vezérelni kell.

Ezek a berendezések nyilván drágábbak, de nagy tisztítási hatásfokkal a külső körülményektől szinte függetlenül, folyamatosan a főbb paraméterek tekintetében egy 90% körül tisztítási hatásfokot garantálnak.

Terracell Klaro Easy rendszer 1-5 / ill. ennek kapcsán a korszerű tisztítóberendezésekről általában:

Ez a rendszer egy 2,7m3 es tankban üzemel, melyet egy válaszfal oszt ketté (részletes működés mellőzése mellett)

A rendszert egy 60W-os, nagyon csendes levegőztető üzemelteti, aminek ki/be kapcsolását, illetve a víz ide-oda áramlását egy processzoros vezérlőegység végzi.

A tankban a vizet a két cella között többszörösen mozgatni kell, a mi esetünkben ún. Mamut szivattyúk a kompresszor légnyomásával továbbítják a vizet, így itt nincsenek a vízbe merülő, könnyen elromló, elektromos szerkezetek (vannak rendszerek, ahol ezt búvárszivattyúkkal oldják meg

A Klaro tankjába csak levegőtömlők vannak bevezetve.

A tisztított víz a végén a földfelszín alatt mintegy 40-50 cm-rel folyik el. Innen elszikkasztható, illetve gyűjthető és felhasználható. (öntözés, WC öblítés)

A berendezés kiválasztásánál figyelembe veendő szempontok

-       Telepítés / egyszerűség, házilagos – felügyelettel

-       Szállítás

-       Tisztítási hatásfok – a folyamatosan garantálható

-       Iszapkeletkezési gyakoriság,

-       Energiafelhasználás,

-       Üzembiztonság – élettartam – //szikkasztórendszer is

-       (Vízkiemelési lehetőség,)

Programszerű telepítés: - pályázati források

Ez alapvetően egy csoportos, szervezett telepítés – melyhez:

-       a vízügyi és környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges

-       ehhez az engedélyhez viszont feltétel, hogy a településnek legyen környezetgazdálkodási- , ezen belül szennyvíz-elhelyezési terve

-       és egy igen összetett pályázati anyagot kel benyújtani

Tehát a programszerű telepítés, lassú, és vannak előre befektetendő költségvonzatai, de hosszú távon mégis olcsóbb lehet.

 

Rajzó Ildikó képviselő kérdezi, hogy mennyibe kerül ez a berendezés, illetve mi történik a kezelt szennyvízzel.

 

Ottlik Dániel elmondja, hogy 5-8 fő részére nettó 550 ezer forint a berendezés ára. A beruházásra környezetgazdálkodási hitel vehető fel, egy konkrét bankkal ezügyben kapcsolatban állnak. A törlesztő részlet havi 10-15 ezer forint. A berendezésből a víz gravitációsan kifolyik, öntözésre használható fel. Másik lehetőség a föld alatti szikkasztó berendezés kiépítése, így a víz tisztítva a talajvízbe kerül.

 

Mórocz István Ferenc kérdezi, hogy kinek a tulajdonába kerül a berendezés.

 

Ottlik Dániel elmondja, hogy csoportos telepítés esetén egyéb tulajdonviszony is elképzelhető, egyéb esetben az ingatlan tulajdonosáé lesz.

 

Sall Csaba kérdezi, hogy a Nemzeti Park illetve a Környezetvédelmi Felügyelőség támogatja-e a településen a berendezés alkalmazását. Tudomása szerint csak zárt rendszert engedélyeznek.

 

Ottlik Dániel elmondja, hogy ennek még nem járt utána.  Környezetvédelmi területen pld. Dobogókőn adtak el ilyen berendezéseket. A körülmények változnak, idővel a hatóságok is engedélyezni fogják. A nitrát felfogási opcióhoz hozzájárulnak, a feltett kérdést pár héten belül tisztázni fogja.

 

Sall Csaba kéri, hogy a Nemzeti Parkkal és a Felügyelettel történő egyeztetés után kerüljön csak sor a következő tájékoztatóra az esetleges érdeklődők részére.

 

Kovordányi György megjegyzi, hogy hosszabb időszak eltelik a nyaralótulajdonosok esetében, amikor nem tartózkodnak itt. Ilyenkor a berendezés hogyan működik.

 

Ottlik Dániel elmondja, hogy ilyen esetben ECO üzemmódban működik a berendezés, ha a szennyvíztermelés beindul, akkor ismét teljes üzemmódba vált. Megjegyzi, hogy télen a berendezést általában leállítják, az ő szennyvízkezelő rendszerük tavasszal könnyedén újraindítható.

 

Rajzó Ildikó képviselő szerint ez a külterületi ingatlanok esetében járható megoldásnak tűnik. Kérdezi, hogy mi a helyzet a belterületi ingatlanokkal, ahová eddig nem jutott el a kiépített szennyvízcsatorna rendszer. Megjegyzi, hogy a csatornahálózat kiépítése a településen elakadt. Ennek okára kérdez rá.

 

Ottlik Dániel elmondja, hogy időszakosan telepíthető, de majd a jövőben kiépített csatornára rá kell kötni belterületen a jelenlegi jogszabályok szerint.

 

Krisztin N. László polgármester elmondja, hogy sajnos nincs megfelelő pályázat. A IV. ütemben mintegy 1 millió forintba kerül egy ingatlan bekötése, melyből az ingatlantulajdonos 220 ezer forintot fizetett ki. A különbözetet állami finanszírozásból illetve egyéb támogatási forrásból szerezte meg az önkormányzat. A hazai támogatási formák elakadtak, az EU-s pályázatokban viszont nem vehetünk részt. Magyarország vállalta, hogy 2015-re a Balaton körül megvalósítja a csatornázást, ezért a Minisztérium felé fordultunk egy felterjesztéssel. Jelen feltételek mellett a vállalás nem teljesülhet.

Az V. ütem engedélye lejárt. Javasolja a testületnek az engedély megújítását, az ehhez szükséges forrás biztosítását. Az engedély megléte alapfeltétele a csatornázás folytatásának.  A volt Szolgáltató Üzem környékén működő beruházásokat szintén akadályozza a csatorna hiánya. Folyamatosan változtatni kell a szennyvízkezeléssel kapcsolatos szemléletünkön, hiszen az említett 56 ezer forint havi szippantás nem valósul meg.  Ilyen problémák miatt bírságolásra is szükség volt a közelmúltban.  Megköszöni a tájékoztatót, javasolja, hogy további információért forduljanak a műszaki osztályhoz, aki kapcsolatban áll a Terracell KFT-vel.

 

 

3./ Napirendi pont:

Tapolcai Rendőrkapitányság tájékoztató fóruma

Krisztin N. László polgármester felkéri a Tapolcai Rendőrkapitányság képviselőjét, tartsa meg tájékoztatóját.

 

Horváth József a Badacsonytomaji Rendőrőrs Parancsnoka elmondja, hogy a Belügyminiszter utasítása alapján került sor a lakossági fórumra, melyet évente egy alkalommal  kötelesek megtartani. A Tapolcai Rendőrkapitánysághoz 53 település tartozik. A Fórum célja a rendőrség és az állampolgárok közötti jó kapcsolat kialakítása. Az elmúlt időszak adatai alapján távolabb kerültek egymástól, a felmerülő problémákra megpróbál most választ adni. A Badacsonytomaji Rendőrörs székhelye a Kert utcában található, elő és utószezonban egy állandó létszámmal tevékenykedik. Nyári időszakban készenléti 12 fő segíti a munkát. A nyári szezonban kiemelt bűncselekmény nem történt a körzetben annak ellenére, hogy egyre nehezebb a megélhetés, és sokan vagyon elleni bűncselekményt követnek el. A fegyverellenőrzések során rendellenességet nem találtak. Megjegyzi, hogy a bűncselekmények jelentősebb része a szezonon kívüli időszakban következik be érdekes módon, melyet az un. utazó bűnözők követnek el.  Nyáron a településről többen jelezték, hogy gyanús személyeket, járműveket láttak. Az őszi és téli időszakban a külterületi ingatlanok elhagyottak, nem érkezik annyi bejelentés.  Fontos jelenlétük a területen, a bűnmegelőzés legfontosabb része a láthatóságuk.  A mérőóra leolvasókra, az időskorúak védelmére hívja fel a figyelmet. Aki fát akar rendelni, javasolja hogy azt helyi vállalkozóktól tegye, illetve Tüzépről vásároljon, mert sokszor csalást követnek el a fát szállító idegenek.

Az internetes  bűnözési hullámra is figyelmeztet, mely különböző adatok kiadásával valósul meg.  Óvatosságra int, kéri a lakosokat, hogy személyes adataikat ne adják ki. A közlekedési rend is változott a jogszabályok tekintetében. Kéri a szabályok betartását, hiszen a rendőrjárőr nem mérlegelhet, köteles a jogszabályban megállapított bírságot kiszabni. Általános iskolások részére előadásokat tartanak, a különböző bűncselekményekre, a közlekedési szabályokra hívják fel a gyerekek figyelmét. Ha bármely civil szervezetnek igénye van arra, hogy előadást tartsanak részükre, kéri jelezzék.  A rendőrség stratégiai partnere a polgárőrség. Kapcsolatuk jó, köszöni munkájukat.

 

Mórocz István Ferenc kéri felülvizsgálni a közlekedési táblák elhelyezését a megállni tilos és egyéb táblák vonatkozásában. Kérdezi, hogy a Gulácsi hegyre mikor terveznek éjszakai járőrözést, sok a lopásos bűncselekmény. Nehezményezi, hogy a figyelmeztetések elmaradnak, pld. abban az esetben, ha valaki szemben áll meg a forgalommal, azonnal 10 ezer forintos bírságot kap.

 

Horváth József a Badacsonytomaji Rendőrörs parancsnoka elmondja, hogy a közlekedési rendet a műszaki osztállyal egyeztették, a képviselő asszonnyal is körbejárták a települést.  Véleménye szerint jelenleg nem célszerű változtatni a táblák vonatkozásában. A parkolás a központban az önkormányzati és a tájház udvarban megoldható. A Fő utcában megmutatta, hol szabad megállni, másutt erre nincs lehetőség. A főszezonban nem engedhető meg a Fő utcán a parkolás, a közlekedési morál az emberek részéről nem megfelelő. A Badacsonyi hegy gulácsi részén a Kőkapuig tart a körzetük. Ha tovább kell menni, akkor a járőrök szolgálatát át kell csoportosítani. A Petőfi utcai parkolásban nem tud segíteni, javasolja, hogy a másik oldalról közelítse meg az ingatlanát, így a menetiránynak megfelelően állhat meg.

 

Németh László felveti, hogy egyes polgárőrök ittasan teljesítenek szolgálatot, akár a rendőrrel együtt. Ez nem engedhető meg.

 

Horváth József Rendőrörs parancsnok szerint az állítást alá kell támasztani. A szolgálat szondáztatással indul. Ha ilyet tapasztal, kéri jelentse neki.

 

Rajzó Ildikó képviselő szerint bizonyos utak közlekedési felülvizsgálatára valóban szükség lenne. A nyári időszakban a Római út nagy terhelésnek van kitéve. Ott nincs megállni és várakozni tilos tábla kihelyezve.

 

Horváth József Rendőrörs parancsnok  elmondja, hogy a Római út bejárása is megtörtént.

 

Kugler Ede elmondja, hogy Húsvét táján hozták be azokat a rendelkezéseket, melyekkel a büntetéseket megemelték. Egyetért azzal, hogy az embereket fegyelmezni kell, de az életkörülmények egyre nehezebbé válnak.  A vadak nagymértékben elszaporodtak, a mezőn semmit nem lehet termelni miattuk. Régebben úgy is védekeztek ellenük, hogy a vadcsapásokba fegyverrel bedurrogtattak, a lőpor szaga miatt az állatok nem jártak többé arra. Kéri a rendőrök segítségét a kerttulajdonosok védelmében.

 

Krisztin N. László polgármester köszönti Rausz István rendőr alezredes urat, aki megérkezett a közmeghallgatásra. Átadja a szót részére.

 

Rausz István alezredes kéri a lakosságot, hogy a rendőrséget ne tekintsék ellenségnek. Problémáikat jelezzék feléjük, csak így tudnak érdemben segíteni. A vadakkal kapcsolatosan megkeresik a lehetőséget, illetve felveszik a kapcsolatot az illetékes szervekkel.

 

Molnár József köszöni, hogy a rendőrség és a polgárőrség a Klastrom útra is eljut. Ezen a részen is megjelentek az idegen fa árusok, ez a bűnözési forma valóban létezik. Személygépkocsival is jártak feléjük gyanús személyek, melyet jeleztek a rendőrség felé. Intézkedésük nyomán elfogták őket.

 

Rausz József alezredes felhívja a figyelmet arra, hogy az idősekre különösen vigyázni kell. Veszprém megyében a statisztikák szerint jó a közbiztonság, de az egyes ember részére, akit megloptak, ez nem nyújt vigaszt.

 

Mórocz István polgárőrség vezetője elmondja, hogy jólesett számára az őrsparancsok úr dicsérete. Ismerteti, hogy a polgárőrség terepjáró gépkocsival rendelkezik, azt a közös szolgálathoz rendelkezésre bocsátják. A nyári hónapokban 76 alkalommal teljesítettek szolgálatot, a rendőrséggel 440 órát dolgoztak együtt. A polgárőrség működése a törvényi előírások szerint folyik, az alapszabály átdolgozása megtörtént. Az állomány felülvizsgálatát elvégezték, 66 tagból jelenleg 26 polgárőr dogozik, illetve 15 fő pártoló tagjuk van. Bízik abban, hogy akik önként vállalták a szolgálatellátást, azt tisztességgel teszik.  Kéri, ha bárki úgy tapasztalja,  hogy a polgárőr viselkedése nem megfelelő, azt jelezze felé. Megköszöni a testület támogatását, mely nélkül működésük ellehetetlenült volna.

 

Rajzó Ildikó képviselő megjegyzi, hogy a vadkár sokakat érint, az elmúlt időszakban a vadállomány hatszorosára emelkedett. A Nemzeti Park képviselőjével tárgyalt erről, ígéretük szerint a vadásztársaságokkal együttműködve orvosolják a problémát.

 

Takács Tibor elmondja, hogy a Mandulás útra először egy 5 tonnás, majd egy 3,5 tonnás súlykorlátozó táblát helyeztek ki. Kéri, hogy a korlátozást minden esetben tartassa be a Hivatal, mert a gázvezeték a nagyobb súlyterheléstől megsérülhet. A bástya mellett a gázcsonknál az egyik ingatlannál probléma lehet, melyből katasztrófa várható.

 

Dr. Weller-Jakus Tamás jegyző elmondja, hogy az önkormányzat az utak műszaki állapotának védelme érdekében helyeztette ki a táblákat. Az utak felújítása sokba kerülne, melyre most nincs lehetőség. Kéri, ha az utakon a megengedettnél nagyobb autó megy fel, a rendszám meghatározásával jelentsék be a Hivatal és az illetékesek részére. Fontos az utak és egyéb vagyontárgyaink védelme, ezért senki ne gondolja úgy, hogy ez spicliskedésnek értelmezhető.

 

Rausz József alezredes megjegyzi, hogy ezeket az eseteket elsősorban a rendőrségnek kell jelezni, mivel nekik van intézkedési lehetőségük. Meg fogja bízni a közlekedésrendészeti kollégákat, hogy a délelőtti órákban az adott utcákat ellenőrizzék. A településrészen régi épületek vannak, a súlykorlátozást átlépő gépkocsik helyreállíthatatlan károkat okozhatnak.

 

Forintos Ervin képviselő elmondja, hogy a súlykorlátozó táblák kihelyezésének egyik kezdeményezője ő volt. Fontos, hogy a helyi vállalkozók sem a legnagyobb gépjárműveiket használják a szállításhoz. Egy fórum létrehozását javasolja az érintettekkel ezügyben. Helyi rendeletben részükre méltányosság, mentesség biztosítását javasolja.

 

Krisztin N. László polgármester elmondja, hogy örömmel veszi a rendőrség felajánlását, hogy közreműködnek a segítségre szoruló idősek felkutatásában, védelmében. Véleménye szerint tovább nem odázható el a Fő utca közlekedési rendjének áttekintése. Ezt a közeljövőben a Képviselő-testület napirendként tárgyalni fogja, várja a lakosság javaslatait is.

Megköszöni az alezredes úr és a százados úr tájékoztatóját, részvételét a közmeghallgatáson.

 

 

4./ Napirendi pont:

Településfejlesztési koncepció

Krisztin N. László polgármester felkéri Bozzay Balázst, a BFH. ügyvezetőjét, hogy ismertesse a Településfejlesztési koncepció tervezetét.

 

Bozzay Balázs elmondja, hogy pár hónappal ezelőtt a településfejlesztési koncepció tervezetét már ismertette a lakosság részére. Az ott elhangzott javaslatok a tervezetbe beépítésre kerültek.  A koncepció elkészítésére a testület kérte fel őket, ezzel párhuzamosan módosították a jogszabályt az anyag elkészítésére vonatkozóan. A településfejlesztési koncepció egy hosszú távú iránymutatás a település részére, mely minden érdeket átfogóan egyfajta közös jövőképet mutat. Az anyag megtalálható a Badacsonytomaj.hu honlapon, illetve megjelent a Badacsony Újságban is.  A tervezést ebben az évben le kell zárni.  Jelen fórumon résztvevők pár napon belül még megtehetik észrevételeiket.

 

Krisztin N. László polgármester elmondja, hogy a szerződésnek megfelelően a koncepciót december 31-ig szeretné elfogadni a testület. Kéri, hogy az anyagot minél többen véleményezzék, ennek érdekében a határidő esetlegesen 1-2 hónappal meghosszabbítható.

Az egyeztetések során eddig végzett munkát, a beérkezett észrevételeket megköszöni.

 

Bozzay Balázs elmondja, hogy egy statisztikai alapokon nyugvó elemzést végeztek és olyan anyagok alkottak meg, mely Badacsonytomaj jövőképét összegzi. Maga a Badacsony hegy olyan érték, mely sok idegenforgalommal foglalkozó településnek nem adatott meg.  Badacsony esetében a turizmus és a szőlészet-borászat a meghatározó ágazat. Vizsgálták az általános gazdaságfejlesztési, egyéb szolgáltatási  és munkahely teremtési lehetőségeket is. A település jövőjét a lakosság, civil szervezetek és vállalkozások szintén alakítják, a testületnek nincs mindenre hatásköre. Fontos számukra, hogy az anyag a valóságra épüljön, az előkészítő munkában az egész közösség aktívan vegyen részt.

Ismerteti a településfejlesztési koncepció tervezetét az alábbiak szerint:

Badacsonytomaj Város Önkormányzata megbízásából elkészült Badacsonytomaj Hosszú Távú Településfejlesztési Koncepciója egyeztetési változata. A koncepció megfogalmazza, hogy 2030-ramiként nézzen ki Badacsony, miből éljenek az itt lakók, vállalkozások, és hogy miként lehet a „Badacsony” újra a magyar idegenforgalom és borászat gyöngyszeme. A településfejlesztési koncepció egyeztetési változata elérhető a www.badacsonytomaj.hu oldalon, ahol a készítő BFH Európa Kft. várja a lakosság, vállalkozások, nyaralótulajdonosok észrevételeit.

A településfejlesztési koncepció elkészítésének általános célja, hogy a település fejlődését hosszú távon meghatározó célokat, azok megvalósításának irányelveit és fő fejlesztési kulcsprojektjeit megfogalmazza. Amennyiben a koncepció adott közösségen belüli elfogadottsága széleskörű, úgy kiszámítható fejlesztési környezet alakulhat ki a településen, ami előfeltétele a vállalkozási kedv élénkülésének, konkrét beruházások megvalósulásának, az életszínvonal tartós fellendülésének.

Az önkormányzat által megbízott BFH. Európa Kft több lakossági fórum és szakmai egyeztetés eredményeként olyan tervezői egyeztetési anyagot készített el, amely több társadalmi csoport képviselőinek véleményét is tükrözi. Annak érdekében azonban, hogy az érdekeltek véleménye kellően megalapozott lehessen, illetve, hogy a javasolt célok, irányok, esetenként akár kulcs-projektek minél nagyobb helyi támogatottsággal bírjanak, a tervezők a koncepciót egyeztetésre bocsátották, amelyre várják a lakossági, vállalkozói, intézményi véleményeket. Az egyeztetésben való széleskörű részvétel kulcsfontosságú, mivel ez teszi lehetővé, hogy választási ciklusokon átívelően azonos jövőt képzeljenek el a polgárok maguknak, így még ha hangsúlyaiban akár eltérően is, de akár másfél évtizeden át folytonosan képviselhető koncepció kerüljön elfogadásra.

A Településfejlesztési Koncepció két részből áll. Az első része egy megalapozó vizsgálat, amely a statisztikai adatok és a fórumokon összegyűjtött vélemények elemzésére épít, és hozzásegít a valós helyzetfelismeréshez. A második része egy rövidebb, áttekinthető koncepció, amely a város jövőképét, prioritásait, céljait, és azok eléréshez szükséges irányelveket, végül pedig a kulcsprojekteket fogalmazza meg.

A  megalapozó vizsgálat legfőbb megállapításai:

A legfontosabb felismerés, és az egész koncepció alapja, hogy „Badacsony”máig egy értékes márkanév! Egy olyan brand, ami az ország egyik legismertebb és legkedveltebb településéhez kötődik, és amit máig nem veszített el. Erre az alapra bátran lehet és kell építeni!

Badacsonytomaj népessége azonban ma fogyatkozik , 2000 óta 11 %-kal!.  Egyre több fiatal hagyja el a várost, az elvándorlók helyett kevesebb a bevándorló, a maradók többsége pedig egyre inkább elöregedik. Az állandó lakosságban ugyanakkor relatív alacsony a munkanélküliség (5,3% - 2011, a nyugdíjasok viszonylag magas száma és a jó közlekedési kapcsolatok miatt. A legnagyobb helyi foglalkoztatók a borászatok és az Önkormányzat, sok az önfoglalkoztató mikro- és kisvállalkozás, és a településről ingázó munkavállaló. Az adózók száma mind a személyi jövedelemadó, mind a vállalkozási adók tekintetében magasabb az átlagnál, ugyanakkor egyenként és így összességében is kevés adót fizetnek. Jellemző a kényszervállalkozások magas száma, és az alacsony jövedelmezősége, így a tőkefelhalmozás és a fejlesztések elmaradnak.

A település két fő húzóereje a borászat és turizmus, illetve ezek közös kínálatai. A borászati ágazat ugyanakkor nem képes kiegyenlíteni a badacsonyi idegenforgalom ingadozó bevételeit, eközben foglalkoztatásban ahhoz hasonlószezonalitás jellemzi. Az alig több mint másfél-két hónapos főszezon alatt akár napi több tízezer látogató is érkezik, megnövekszik a város infrastruktúrájának és szolgáltatásainak leterheltsége. Ez a keresett időszak azonban nagyon rövid és program-, szolgáltatás-, és szállás kínálatában is éles határral válik el az év további részeitől. Elő- és utószezonról csak a bakancsos turizmus és az utóbbi években a borászati turizmus tekintetében beszélhetünk, ugyanakkor ezidő alatt a település kínálata a szükséges minimális szintet sem éri el, így ezt a növekvő érdeklődést gazdaságilag meglovagolni még nem sikerült.

A város kiemelkedően sok kulturális rendezvényt valósít meg évente, amelyre regisztráltan több mint 54 ezer fő érkezik, azonban szinte kizárólag a főszezonban. A kulturális rendezvények többségét ugyanakkor a legalacsonyabb fizetőképességű célcsoportok számára állítják össze, ami további akadálya a gazdasági áttörésnek. A kulturális programok átstrukturálásának egyik akadálya az infrastrukturális feltételek hiánya. A Művelődési Ház leromlott állapotú, rosszul kihasználható, nem felel meg egy igényes fedett rendezvényhelyszínnel szembeni elvárásoknak. Nincs állandónyitott rendezvénytér, amely a nyári programoknak, de mellette a városi rendezvényeknek is helyt tudna adni. Hiányzik a településnek egy kulturális főtere, de a létező, a frekventált badacsonyi városközpont sem felel meg a mai kor igényeinek, elvárásainak. Különösen problémás ez azért, mert az érkező vendégek túlnyomó többsége a Badacsony kapujaként ezen, a ma megjelenésében és szolgáltatás-kínálatában vitatott téren keresztül érkezik.

Az egyes, megszólítható célcsoportok számára nyújtott szolgáltatások és programok – részben a megfelelő feltételek, részben a kellő felismerés hiányában - nincsenek térben és időben szétválasztva, így Badacsony nem tudta a környező településekhez képest megszólítani a magasabb fizetőképességű, igényesebb településképet és szolgáltatásokat kereső célcsoportokat, a jelenlegiek esetén ugyanakkor egyre csökkenő fajlagos költéssel kell szembesülnie.

A turisztikai szálláshely szerkezetre rányomta bélyegét, hogy bezártak a helyi kempingek, és a korábbi három csillagos szálloda sem üzemel jelenleg. A település szálláskínálatában óriási hiánypótló volt a tavaly megnyílt két négy csillagos vagy annak megfelelő szállásférőhely kapacitása, ám ez csak alig pár százalékot jelent a teljes szálláskínálaton belül. A néhány kisebb panzió férőhelyein túl óriási, 90 % feletti a szoba-kiadó és egyéb magán szálláshely aránya, ezért a mai és a jövőbeli idegenforgalmi trendek következtében Badacsony szálláskihasználtsága nagyon kitett a leginkább ár-érzékeny célcsoportok fizetőképesség változásának. Ezzel egyidejűleg a település ma nem tudja kihasználni az egyre inkább minőségi szálláshelyeket kereső, Badacsony kiemelkedően értékes természeti, borvidéki és kulturális értékei iránt nyitott, magas fizetőképességű célcsoportok válság éveiben is meglévő relatív magas fizetőképességű keresletét.

A magas költséget és intenzív szezonalitást jelentő tömegturizmus tehát alacsony jövedelmezőséggel társult – ellenben több, a fejlesztés terén korábban lépéskényszerbe került idegenforgalmi településsel. Az igények, kereslet és jövedelmezőség ilyen értelmű csökkenése miatt a magasabb minőséget szolgáltató vendéglátóhelyek és szórakozó helyek is küzdenek a megélhetéssel, vagy már bezártak, illetve a lakosság is alacsonyabb minőségű szolgáltatásokkal, programokkal találkozik, annak minden negatív hatásával együtt.

Badacsony az egyik legismertebb - fehérboros - borvidék központja. A borászati üzemek között kiemelendő a Varga pincészet, amelynek komoly piaci versenyben kell, akár az olcsó import borokkal is felvennie a harcot, emiatt alacsony felvásárlási árat kínál a helyi szőlőtermelők számára, ugyanakkor a legnagyobb helyi foglalkoztató, egyben a település egyik jelentős márkahordozója is. A kisebb, de már borászati üzem méretet elérő termelők nagy része - Badacsony turisztikai erejét felhasználva - helyben értékesíti a készletét. Számukra a ma ide érkező vendégek alacsony fizetőképessége komoly korlátja jövedelmezőségük javulásának. Újabban erősödőben vannak azok a borászatok, amelyek minőségi boraikkal az egyre erősödő létszámú és aktivitású borértő, igényes célcsoportot kívánták megtalálni – sikerrel. Ezen borászatok készleteiket többnyire szaküzleteken, borkereskedéseken keresztül, de még mindig elsősorban helyben értékesítik. Ezen pincészetek folyamatosan fejlődnek, úgy számukat, mint gazdasági erejüket, boraik minőségét tekintve, ami bíztató a település vonzereje, de márkaneve számára is – közvetve így jelentősen hozzájárulva a település fejlődéséhez.

Badacsonytomaj Önkormányzata az elmúlt években számos fejlesztést hajtott végre, hogy magas minőségben láthassa el a közösségi feladatait. Mára EU-s forrásoknak köszönhetően többek között 21. századi körülmények várják a tanulókat, méltó helyet kapott a Polgármesteri Hivatal, elkészült az új kilátó. A Turisztikai Desztinációs Menedzsment (TDM) szervezeten keresztül számos új, hasznos információs anyag és eszköz elkészült, táblázás történt, szolgáltatás indult, aminek már mérhető eredményei is vannak. Az erősödő helyi pincészetek létrehozták a Badacsonyi-kört, amely összefogással közösen erősítik a helyi bor hírnevét, Badacsony országos elismertségét.

A pozitív kezdeményezések mellett azonban jellemző a lakosság elégedetlensége is a jelenlegi helyzettel, ami több külső és belső okra vezethető vissza. A helyi érdekeltek érzik, hogy a település adottságai ellenére jelenlegi fejlettsége elmarad a lehetségestől, és ezért változásokat várnak. A társadalmi szervezetek aktivitása erős, a Tourinform Irodával azonosítható CÉH Turisztikai Egyesület kezdeményezései országosan is előremutatóak (lásd Badacsony Régió Busz), a borászok utóbbi fél évtizedben jelentőset léptek előre, illetve már megjelentek az első fecskék a nagyon hiányzó minőségi szálláskínálat terén is. A kétségtelen pozitív irányú változások azonban még nem eléggé érzékelhetőek a lakosság és helyi érdekeltek számára, amelyek jogosan fogalmazzák meg elvárásaikat a településkép, a közösségi terek, kiemelt fejlesztő hatású projektek terén. Badacsony Önkormányzata nincs könnyű helyzetben, hiszen a legjelentősebb befektetési lehetőségek felett, a helyiek megkérdezése nélkül magánbefektetők rendelkeznek (lásd Klub Tomaj, Badacsonyörsi kemping, stb), akik a korábbi, ígéretes tervekből semmit nem tudtak megvalósítani, emellett folyamatosan romlik az állami finanszírozási környezet, ami a közel teljes kiépítettségű infrastruktúra és intézményrendszer fenntartását teszi csak lehetővé. A széleskörű egyeztetések során azonban ez az elégedetlenség jó hírként is tekinthető, hiszen a helyi érdekeltek igénylik a változást, a fejlődést! Az Önkormányzat talán ezért a legjobbkor tűzte ki célul a hosszú távú fejlesztési koncepció elkészítését. A koncepció elfogadása és széleskörű elfogadottságának megteremtése lehetőséget ad arra, hogy a település tudatosan készüljön fel a 2014 után újra elérhető Európai Uniós fejlesztési források hatékony bevonására egy minőségi fejlődés szolgálatában. A koncepció lehet az alapja a tudatos, az érdekeltek bevonásával, elképzeléseik összehangolásával megvalósuló, Badacsonytomajt a Balaton legvonzóbb településévé tevő fejlesztési projektek megvalósításának.

Badacsonytomaj 2025-ben - Vízió

Badacsony újra elfoglalja vezető szerepét a Balatoni régióban, aminek köszönhetően a legigényesebb hazai középosztály és a külföldi vendégkör meghatározó része is a Badacsonnyal azonosítja a Balatont.

Badacsonytomajt lakosai és vendégei is az egyedülálló, igényes, szerethető és emberléptékű jelzőkkel illetik és ismerik. A település fejlett alap-infrastruktúrával, rendezett, identitást erősítő megjelenéssel, gazdag és minőségi program- és szálláskínálattal továbbá jól képzett, vendégszerető menedzsmenttel segíti megélni a Balatoni táj, a természet, a borok és a gasztronómia értékeit. A célok érdekében összefogó közösség, a természeti adottságok és a helyi és újonnan bevonzott szellemi erőforrások miatt gazdag és igényes kultúra teszi élhetővé és szerethetővé  Badacsonyt, kora tavasztól késő őszig. A helyi lakosság ezért jól érzi magát, a fiatalok ismét itt maradnak, az elmentek jelentős részben visszatérnek és új, a minőségi életet kereső, a gazdaságot, közösségi és kulturális életet is fellendítő lakók válnak a nyaralótulajdonosok egyre nagyobb részéből.

Badacsonytomaj 2025-re a Balaton legvonzóbb lakó-, befektetési és idegenforgalmi célpontjává válik.

A koncepcióban az alábbi célok kitűzését javasoljuk

A város fejlődésének kitörési pontjai azon ágazatok mentén vannak, amelyekben – az adottságaiból kiindulva – Badacsonytomaj a legjobb tud lenni. Ez a két ágazat pedig a turizmus és a borászat. Mivel azonban mindkét tevékenység a szezonalitásnak és a településtől független gazdasági környezetnek ki van szolgáltatva, szükséges megerősíteni a gazdaság egyéb ágazatait, tevékenységeit is. A település hosszú távú fenntarthatósága ugyanakkor megkívánja az erős, stabil társadalmi hátteret és az egészséges, erőforrásait megújítani képes környezetet.

A fentiek alapján a település fejlesztésére 4 specifikus célt határoztunk meg:

  1. Turizmus jövedelemtermelő képességének és munkahelyteremtő hatásának növelése
  2. Szőlészet és borászat valódi húzóágazattá fejlesztése
  3. Termelő és szolgáltató gazdasági szektor megerősítése, helyi gazdaság diverzifikálása
  4. Társadalom gazdasági erejének növelése

Továbbá horizontális célként a fenntartható környezet szempontjainak érvényesítése.

 

A specifikus célok megvalósításához – a megalapozó vizsgálatban feltárt problémák segítségével – megfogalmazásra kerültek ún. részcélok:

1. Turizmus jövedelemtermelő képességének és munkahelyteremtő hatásának növelése

1.1 Magasra pozícionált termékek és szolgáltatások kialakítása Badacsonyban

1.2 Szállóvendégek számának növelése

1.3 Az itt tartózkodási idő növelése

1.4 Szezon meghosszabbítása

2. Szőlészet és borászat valódi húzóágazattá fejlesztése

2.1 Szőlőterületek nagyságának és minőségének növelése

2.2 Szőlészetek és borászatok fejlődésének elősegítése

2.3 Szőlészet és borászat jobb beágyazása a helyi társadalomba

3. Termelő és szolgáltató gazdasági szektor megerősítése, helyi gazdaság diverzifikálása

3.1 Helyi vállalkozások megerősítése

3.2 Új befektetők és befektetések bevonzása

3.3 Vonzó befektetési és üzleti környezet létrehozása

4. Társadalom gazdasági erejének növelése

4.1 Demográfiai folyamatok megfordítása

4.2  Kulturális szellemi bázis megerősítése

4.3 Foglalkoztatási szerkezet javítása

Környezettudatos, fenntartható településsé válás - integrált horizontális prioritás

-         Valamennyi fejlesztés során az energiahatékonyság és megújulók alkalmazásának érvényesítése

-         A fejlesztések során a hosszú távú táj és természet megőrzési szempontok érvényesítése

-         Klímavédelmi szempontok érvényesítése az épített örökség és a területhasználat során

 

A célok részletesebb kifejtéséhez kérjük látogassa meg a www.badacsonytomaj.hu honlapon a Településfejlesztési Koncepció egyeztetése menü pontot, ahol valamennyi elkészült anyagot megtekinthetik.

Az elkészült anyagokhoz kapcsolódóan várjuk észrevételeiket a Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. címre!

 

Elmondja, hogy az anyagon három dolgoznak, rajta kívül Pethő Szilvia, Oláh Tamás kollégái.

Megköszöni a figyelmet, kéri, hogy a megadott címre juttassák el az észrevételeket.

 

Krisztin N. László polgármester bemutatja Kling Zoltánt, a Helyi Építési Szabályzat módosításával megbízott cég munkatársát, aki a közmeghallgatáson részt vesz. Bíztatja a jelenlévőket és a televízió nézőit, hogy ha valakinek problémája van ingatlannal, beépítéssel, úttal vagy bármivel, ami a helyi építési szabályzatba tartozik, jelezze a műszaki osztály felé. A HÉSZ módosítására két ok miatt kerül sor. Többen szóvá tették, hogy az utolsó módosítás rájuk nézve hátrányos, illetve az elfogadása után már másnap érkeztek észrevételek, melyek összegyűjtése folyamatos.

 

Kovács Attila szerint egy vízióról beszélünk, a településnek már voltak hasonló tervei. A régi hozzáállással nem tudja, lesz-e valami az egészből. Több dologgal nem ért egyet. Az alternatív energiák felhasználása során nem szabadna, hogy akadály legyen a nemzeti park terület. Energiát lehetne megspórolni és munkahelyet is teremteni ilyen módon.  Az elképzelések megvalósításához sok sikert kíván.

 

Mórocz István polgárőrség vezetője elmondja, hogy az elhangzottak megvalósításával kapcsolatosan erős kétségei vannak. Elmondja, hogy 6 éve készült egy tanulmány, Badacsonyörs közúthálózat működési rendjének szabályozása címmel. Ez a megvalósításhoz jó alap lehetne, kéri megkeresni az irattárban.

 

Takács Tibor elmondja, hogy a tervek megvalósításához sok pénzre van szükség. A korábbi években tervezték a Badacsonyi hegyen libegő illetve a településen Bob pálya építését is, melyek nem valósultak meg. Közben két futballpályát készített a település, de csapatunk nincs. A Spár áruház építése is meghiúsult, közben a régi, 30 évig működő ÁBC is bezárt.

 

Bozzay Balázs hangsúlyozza, hogy a koncepciónak az a szerepe, hogy egy keretet adjon, mely irányt mutat. Amire anyagi lehetőség van, azt lehet megvalósítani belőle. Be kell látni, hogy a Nemzeti Park területek nem véletlenül jöttek létre. 20 éve múlva véleménye szerint éppen azért fognak idejönni a turisták, mert a hegy, a védett erdők megmaradnak eredeti állapotukban. Személy szerint úgy gondolja, hogy a libegő megépítése komoly károkat nem okozna, de a Nemzeti Park nem így látja. Badacsonyban is más lehetne a helyzet, ha nincs válság, az SCD megcsinálta volna a tervezett fejlesztéseit. Ha újabb fejlesztési források lesznek, akkor kerülhet sor beruházások megvalósítására. A befektetők viszont odamennek, ahol az elképzelésük megvalósítható. Konkrét projekt listák vannak, melyből az önkormányzat, a turisztikai szakemberek és a borászok dolgoznak.

 

Molnár József megjegyzi, hogy a három településrész összetartozik. Kérdezi, hogy Badacsonyörsre miért nem tér ki a koncepció.

 

Bozzay Balázs elmondja, hogy négy olyan területről beszélt, melyek a badacsonyörsi részen is hasznosíthatók. Az ipari park például Badacsonytomaj és Badacsonyörs településrészhez tartozik. Badacsonyörs parti részén komoly fejlesztések várhatók, a közlekedési fejlesztések is érintik, illetve a nyaralótulajdonosok megszólítása szintén jelentős. Elmondja, hogy konkrét észrevételekről szívesen egyeztet bárkivel.

 

Molnár Tibor elmondja, hogy a kialakult Balaton-parti helyzetet elhibázott döntésnek tartja, a Kemping jól működött a korábbi években. A Badacsonyörsi hegyen turisztikai centrumot hoztak létre családi vállalkozásban, a várostól viszont alig kaptak támogatást.  Az építkezést nem tudták befejezni, mert állami támogatások csak 200 millió feletti beruházásokra vonatkoztak. Az SCD mindent megkapott, nekik pedig saját erőből kellett megcsinálniuk, amit elértek. Az országban katasztrofális a helyzet.

 

Bozzay Balázs megjegyzi, hogy uniós szintű nemzetközi szabályzásról van szó. Annyit lehet tenni, hogy minél többször és minél több helyen fel kell emelni az érintetteknek a hangjukat annak érdekében, hogy kaphassanak támogatást. A szabályok valóban sok mindent bekorlátoznak.

 

Kárpáti Lajos elmondja, hogy a tervezetet végigolvasta, nem  borúlátó a koncepciót illetően. A Hivatallal szemben igényként merül fel a rendelkezésre álló média eszközök jobb kihasználása. Véleménye szerint a település 60-80 %-a nem tud erről a munkáról, ezért szórólapok terjesztését is javasolja. Fontos, hogy legalább rövidített formában a lényeget mindenki megérthesse. A TETT Fórum elküldte az észrevételeit az anyaggal kapcsolatosan, melyek a következők.

Észrevételek a BFH Europe Kft. által összeállított Hosszú távú településfejlesztési koncepció című anyagához:

Pozitívumok

-       Jónak tartjuk a jövőkép fejezetet, valamint a településfejlesztés általános és Badacsonytomajra vonatkozó rendező-elveinek megjelenítését.

-       A „problémafák” c. fejezet nagy volumenű, alapos konzultációs munkán alapul.

-       Jó megoldás, hogy a 2.2 Részcélok és beavatkozások területei c. táblázatos fejezet három idősíkban tárgyalja a feladatokat.

-       Visszatérő jó gondolat, hogy a hosszú távú településfejlesztést egy „Stratégiai”, ill. egy „Operatív” menedzsment létrehozásával, a civil társadalom bevonásával javasolja az anyag, annál is inkább, mivel az Önkormányzat létszáma a feladatokhoz képest ma is elégtelen, ill. további létszámcsökkentés várható a közeljövőben.

-       Lényeges megközelítés, hogy a szintén folyamatba helyezett hosszú távú területrendezési koncepció és terv elkészítését a területfejlesztési koncepció és annak elfogadásához rendeli a javaslat.

-       Fontos elemei a koncepciónak azok a hivatkozások, amelyeket a 2000. évi CXII. törvényből (Balaton Kiemelt Üdülőkörzet) emel ki a javaslat.

Negatívumok

-      A jövőkép megfogalmazással és a régiós szereppel, mint hosszú távú céllal egyetértünk, azonban ez az indítófejezet nem emeli ki, hogy ez a jövőkép merőben eltér a mai tendenciáktól és napi gyakorlattól (befelé fordulás, érdektelenség, idegengyűlölet, stb.), azaz egy tudatos váltást, lakossági konszenzust igényel. Nem emeli ki, hogy csak egy ilyen irányú fordulat eredményezhet minőségi változást a helyi társadalom életminőségében, a fiatalok megtartásában. Ez volna a koncepció elsődleges üzenete, mondanivalója.

-      Az alapvető stratégiai irányok (turizmus, szőlészet-borászat) mellett szinte alig foglalkozik a koncepció a Balatonnal, szerepének jövőbeni fokozottabb hasznosításával.

-      Nem foglalkozik a javaslat több olyan stratégiai kérdéssel, amelyek a konzultációkon is felmerültek (pl. a kompjárattal és annak hatásaival, a jelenlegi tervváltozattal és helyszínnel kapcsolatban felmerült ellenérvekkel, vagy a horgászturizmussal, stb.).

-      Hiányzik a környező településekhez való kapcsolódás szükségessége, a kulturális együttműködésen, a hagyományőrzésen és a természeti környezet védelmén alapuló közösségteremtés, a fejlesztési programok egyeztetése, a szinergia-hatás lehetőségeinek kihasználása, amelyekről nem évtizedes távlatban, hanem napjainkban kell gondoskodni.

-      Nem kap kellő hangsúlyt a három településrész közötti helyi közlekedés, valamint a járdák, kerékpárutak hiánya, megoldásának elkerülhetetlen szükségessége.

-      Bár hivatkozik az anyag a 2000. évi CXII. törvény fontosabb pontjaira, de nem ad szükséges hangsúlyt olyan kulcselemeire és a javasolt teendőkre, mint pl. „a partszakasz legkevesebb 30%-án legalább 5 méter széles közhasználatú parti sétány helye biztosítandó....” Ennek érvényt szerezni életbe vágó fontosságú lenne mindhárom településrész esetében. A tópart elzárása kapcsán hiányzik a bevált külföldi példákra való utalás (pl. Garda-tó, Genfi tó, stb.).

Javaslatok

1.  A település-jövőkép közös magalkotásának fontossága

Továbbra is az a véleményünk, hogy a jelenlegi hosszú távú településfejlesztési koncepció (HTFK) elsődleges célja a lakosság több síkon jelen levő (politikai, emberi, területi, anyagi, stb.) megosztottságának, befelé fordulásának, érdektelenségének, helyenként megfélemlítettség érzésének, az idegengyűlölet megjelenésének felszámolása, de legalábbis jelentős mérséklése, és egy közös jövőkép és célrendszer megalkotása. Ennek érdekében kezdeményeztük az elmúlt másfél évben a jelenlegi széles konszenzuson alapuló, hosszabb távú célrendszer megfogalmazását. Egy olyan együttes munka elvégzését, amelyben mindenkinek felkínáljuk a közös célok megfogalmazásában való részvétel, hozzászólás jogát és lehetőségét. Ez a cél sajnos a munka eddigi menetében nem megfelelően érvényesült, mivel nem lett meghirdetve a feladat célja és indítása sem az újságban, sem a TV nyilvánossága előtt, mely hiányosság egyedül az Önkormányzat terhére róható.  Állítható, hogy a lakosság döntő része, akár 70-80%-a nem is tud a munkálatok céljáról, elindításáról, helyzetéről. Ezért tartjuk fontosnak, hogy ha késéssel is, de jöjjön létre és legyen meghirdetve széles körben a készülő HTFK, továbbá a döntéshozók és a szervezők hozzanak létre egy olyan véleménynyilvánítási felületet a honlapon, e-mailben és a személyes beszélgetésekben is, ahol a kommunikációs technikákban kevésbé felkészült, ill. településpolitikában kevésbé járatos helybéliek, vagy nyaralótulajdonosok is hozzátehetik a véleményüket, de legalább érzik ennek a lehetőségét, még ha nem is tudnak, vagy nem szándékoznak élni vele. Az októberi lakossági fórumon tett ígéreteknek megfelelően olyan véleménynyilvánítási rendszerre van szükség a honlapon, amelynek keretei között minden észrevételt tevő személy, egyesület, vállalkozó írásos bejegyzéseit és az arra adandó tervezői vagy lakossági észrevételeket, válaszokat mindenkinek módja lesz a honlapon látni. Mindezt annak érdekében, hogy mások észrevételei további gondolatokat ébresszenek. Sajnálatos módon a jelenlegi véleményszűrő megoldás, azaz a hozzászólásoknak a Műszaki Osztály e-mail címére elküldése jobbára a passzív hozzáállás elősegítésére alkalmas.

A helyi társadalom legszélesebb rétegeinek: a különböző civil, gazdasági, üzleti, politikai és valamennyi érdekelt csoportnak, illetve az egyes állampolgároknak tudniuk kell arról, hogy a terv készül, és biztosítani kell számukra a lehetőséget, hogy bármikor bekapcsolódhassanak a tervezés folyamatába (Helyi TV, Újság, Hirdetmények)… - olvasható Kerekes György a Belügyminisztérium Településfejlesztési Iroda és a Magyar Közigazgatási Intézet kiadásában megjelent, a településfejlesztésről készült tanulmányában.

Ezen a politikai csatározásokkal megosztott településen várható ellenvéleményekkel szemben az HTFK  tervezése viszonylagosan védve van, éppen a  legfontosabb alkotóeleme, a civil participáció miatt. Ezért kell átfognia az egész település lakosságát, társadalmát, ahol minden csoportnak és külön-érdeknek képviseletet kell biztosítani. A civil részvétel már eleve azt jelenti, hogy politikailag semleges terv fog születni, hiszen kidolgozásában mindenki részt vesz. Egyben ez biztosítja a  legnagyobb védelmet a támadásokkal szemben.

2.  A helyzetértékelés és koncepció hasznosítása

Összességében a TETT Közéleti Fórum Egyesület a BHF Europe eddigi munkáját alaposnak és hasznosnak értékeli.  A Koncepcióval kapcsolatos PR tevékenység fokozására inkább a Hivatallal szemben merül fel jogos igény. Fokozottabban kell kihasználni a cél érdekében az Önkormányzati tulajdonú média-eszközöket, valamint a település sajátosságainak alapos ismeretéből fakadó, a lakossághoz és a helyhez kötődő lehetőségeiket (beleértve a személyes kontaktust, a településrészek hirdetőtábláit, ill. 1000 pld.-ban postázott szórólapokat is).

E jelentős ráfordítást igénylő munka akkor éri el a célját, ha minél többen részt vesznek a megalkotásában és a nagy többség magáénak is érzi a célokat és javasolt teendőket. Továbbá, akkor van értelme ennek a munkának, ha megfelelően hasznosul, azaz minden helyi polgárhoz eljut, és kezelhetővé válik. A készülő dokumentum a szakmai szöveg nagy terjedelme miatt jelenlegi formájában csak szűk kör számára tűnik közérthetőnek és hasznosnak. Ezért javaslatunk szerint a végleges dokumentumot több féle megközelítésben szükséges közzétenni annak érdekében, hogy a lényeget mindenki megismerhesse. (teljes, rövidített, nyomtatott és elektronikus formában írott változatban, továbbá lakossági fórumok keretében szóban is).

 

Észrevételek a BFH Európa Kft. által összeállított Badacsonytomaj - Hosszú távú településfejlesztési koncepció (HTFK) megalapozó vizsgálat c. anyagához

Pozitívumok

-     Terjedelmes adatgyűjtés, számos érdekes és hasznos statisztikai adattal, amelyek nyilvánosak ugyan, de ilyen összefogott, egységes formában, Badacsonytomajra koncentráltan másutt nem találhatók.

-     Magasabb szintű területfejlesztési- (Országos Területfejlesztési Koncepció tvr., Új Széchenyi Terv, Leader Program, Ágazati Területfejlesztési Terv, stb.) és területrendezési dokumentumokkal (pl. Országos Területrendezési Terv) való összefüggéseket is vizsgálja.

-     Hiteles elem, hogy jellemző részleteket idéz az Állami Számvevőszék legutóbbi, Badacsonytomajról szóló jelentéséből.

-     Néhány helyen markáns megállapításokat tesz: pl.: 1.10.3 fejezet: Gazdaságfejlesztési tevékenység c. fejezetben: „Összefogott gazdaságfejlesztési programmal az Önkormányzat nem rendelkezik” (66. oldal).

-     A „problémafák” c. fejezet nagy volumenű, alapos konzultációs munkán alapul.

Negatívumok

-     A helyzetfeltáró anyag a korábbi 60 oldalról 125 oldalra bővült, amely túl terjedelmes ahhoz, hogy megfelelő számban elolvassák, hasznosítsák.

-     Bár az összeállítás tartalomjegyzékkel és decimális számozással tagolt, mégis konzisztencia problémák tapasztalhatók statisztikai anyagok, az újabb források, a konzultációs anyagok, problémafák, SWOT-analizis fejezetek között. Az érzékelhető, hogy ezek a fejezetek önmagukban használhatók, hasznosak, de nem épülnek egymásra, helyenként ellentmondásos megfogalmazásokat tartalmaznak. Az egyes fejezeteknél ismétlődések tapasztalhatók. Olyannak tűnik, mintha többen szerkesztették volna az egészet és még nem történt meg az „összefésülés”.

-     Az indító statisztikai fejezeteket követő településleírás-részeket mintha valamilyen ismeretterjesztő promóciós turisztikai kiadványból merítették volna kritikátlan módon, helyenként alapvetően vagy megváltozott, azaz valótlan jellemzőkkel. Pl.: 1.7.3 Települési identitást erősítő tényezők – 43. old.: ”Nem csak a táj szépsége, de a tájba illeszkedő építészet is hozzájárul a harmóniához. A hegyek lábainál ősi települések bújnak meg, őrizve a paraszti kultúra szebbnél szebb építészeti emlékeit”. „Tomajban inkább a szép lakóházak a jellemzőek”- 63. oldal. Ezek enyhe túlzások, mintha a hatvanas években fogalmazódtak volna. Tomaj központjában igazi szemet vonzó épület a bazalttemplom és a tájház, a többi kimondottan jellegtelen.

„A Varga Pincészet fejlesztése 2004-ben befejeződik” 61. oldal. stb. Érdemes átnézni ezeknek a forrásanyagoknak az aktualitását.

-     Bár szerepel, hogy a közigazgatási terület csupán egytizedét teszi ki a belterület, a közműellátás jellemzése csak a belterületre vonatkozik, a külterülettel, annak elmaradottabb helyzetével nem foglalkozik az anyag, ily módon torzíthatnak a minősítések.

-     A három településrész eltérő jellemzőit tartalmazza az anyag, de elégtelen Badacsonyörs helyzetének, a kemping, mint egyetlen közösségi tér elvesztése, a Balatonhoz jutás megszűnése és ennek következményeinek jellemzése. Hasonló a helyzet a Badacsony kemping viszonylatában. Badacsonytomaj 6 km-es partszakaszán egyedül a mólónál látható a Balaton, egyébként le van kerítve.

-     Hiányzik a három településrész közötti helyi közlekedés hiányának kiemelése.

-     Bár szerepel az ÁSZ jelentés lényege, de hiányzik a település pénzügyi helyzetének, az eladósodottságnak, a jelenlegi és jövőbeli szűk mozgástérnek a markáns megjelenítése.

-     Hiányzik a helyi társadalmat jelenleg jellemző megosztottság, befelé fordulás, érdektelenség kifejtése, noha ennek megváltoztatása a koncepció igazi célja. Az idegengyűlölet, a „gyüttmentek” felszólítása: „menjen oda, ahonnan jött”… mára már csaknem intézményes formát öltött. Hivatalban lévő képviselő, ill. volt alpolgármester részéről nagy nyilvánosság előtt hangzanak el ilyen szavak. Egyszer valakik megszámolták, hány ”valódi” Tomajit ismernek. 41-ig jutottak. Hiszen ilyen alapon „gyüttmentnek”  számít Kisfaludy Sándor, Egry József, Tatay Sándor, Udvardi Erzsébet és sokan mások. Mécs Imre színművész a bazalttemplomban tartott előadásán kijelentette: „…Mert attól kezdve Révfülöpi, Ábrahámi, vagy Tomaji valaki, amikortól révfülöpiül, ábrahámiul, vagy tomajiul kezd gondolkodni”.

-     Az 1.16.7 Vizuális környezetterhelés c. fejezetben a kép vicces, de inkább zavaró, mint érthető az átlagolvasó számára.

-     A problémafákban és SWOT-analizisben megfogalmazott képek jók, de számos, a konzultációkon felmerült konkrétum (erősség, gyengeség) kimaradt az ábrázolásból, ily módon az általános megfogalmazások mögötti tartalmak nem érthetők, vagy nehezen értelmezhetők az olvasók számára.

Végezetül a civil egyesületeket felsoroló szakaszban a TETT mozaikszó utolsó betűjének jelentése elírás következménye.

Az eredeti Kopácsy Sándor gondolat szerint:

Egy neves közgazdász írt egyszer a T.E.T.T.-ről.  Szívesen idézem:  az első betű a Természeti környezet, a második az Erkölcs, a harmadik a Tudás, a negyedik a Tehetség.  Hiszem, amit mond:  a vidéki ember ma már rendelkezik az infrastruktúra és a kommunikáció világával, a Természetet pedig teljes mértékben élvezheti. Vidéken még köszönnek egymásnak az emberek, még számít a becsület, emberi értékeken ítélik megy egymást, ezért a vidéki  Erkölcs a nagyvárosokéhoz nem fogható. Hiszen ott még a szomszédokat sem ismerik, nem is akarják. Ha a budapesti  utcán valaki rosszul van, továbbsietnek.  Igyekeznek kivonni magukat a közösségi felelősségből, amivel táptalajt nyújtanak a bűnözéshez. Ezáltal a vidék felértékelődik, vonzza és kitermeli a Tudást, a Tehetséget, a vidék lesz az ideális élőhely, szellemi központok jönnek létre.  Az EU törekvései is a vidéki élet megerősödését szolgálják. Az Erkölcs, a Tudás és a Tehetség pedig nem összeadódnak, hanem szorzatot képeznek.

 

Kovordányi György szerint jó ötlet a koncepció elkészítése, hiszen aki válság idején ezt bevállalja, az a fellendülés idején már előnyt élvezhet. A koncepciót kissé egysíkúnak tartja. Egy élhető környezetet kell létrehozni, véleménye szerint így nem lesz demográfiai probléma. Badacsonyörsre nyugati nyugdíjasok járnak, az ő igényeikhez is kell igazítani a fejlesztéseket. Ötleteit összeírta, szeretné átadni.

 

Krisztin N. László polgármester kéri, hogy az anyagban szereplő email címre kell jutassa el  az észrevételeket.

 

Kugler Ede javasolja, hogy gyakrabban, akár negyedévente legyen közmeghallgatás, hogy a lakosság elmondhassa véleményét. Megjegyzi, hogy a beruházásokhoz tőkefelhalmozásra van szükség, azonban a településnek komoly adósságai vannak, a testület adóemelésre készül. A területek viszont parlagok, szemetesek, az erdők gondozatlanok, állatállomány sincs. A Hegyközség ideje alatt az emberek egyénileg mindent megtermeltek, a javakat begyűjtötték, átvették a gazdáktól. A jövőben az élelmiszer ellátás katasztrofális lesz, az önellátás irányába kellene elindulnunk. A szőlőtermelés is mélyen lent van, melyen a Szőlősgazdák Szövetkezetének felelevenítésével lehetne változtatni. A kistermelők nem tudják eladni a termést, vagy alig kapnak érte pénzt. A  téli tüzelő megvásárlásának  problémáját nagyban segíthetné, ha a volt szolgáltató területén a szőlővenyigét feldolgoznák, és az ezzel történő tüzelést szorgalmaznák.

 

Ferenczi Károly kéri a Koncepció 1.11 pontját javítani. A 72. oldalon a cég először  önkormányzati intézményként működött, majd 2003-tól KHT. lett.  Véleménye szerint ha a turizmusról beszélünk, akkor Badacsony alatt nem a közigazgatási egységet kell értenünk. Idegenforgalmi szempontból idetartoznak a hegy melletti további települések is, pld. Badacsonylábdi, Badacsonytördemic, stb. Fontos a szomszédokkal való jó kapcsolat, ezt az anyagban is szerepeltetni javasolja.  A településen belül többen mereven gondolkodnak az egyes településrészekre vonatkozóan is.  Ezen túl kell lépni, együtt kell gondolkodni.  Elmondja, hogy Balatonfüred 2002-ben volt hasonló helyzetben, mint most mi. Tervezetükben már akkor szerepelt 5 csillagos szálloda megépítése, amit a koncepcióban elfogadtak, azt következetesen meg is valósították. A forrásokhoz pályázatra lesz szükség. Az önrészre szükség esetén hitelt is lehet felvenni. A megvalósított beruházásokból bevételek származnak. Az anyagból hiányolja, hogy nem tartalmazza, hogy az önkormányzati cég, a VN. KFT. végzi azokat a közszolgáltatásokat, melyek az idegenforgalom szempontjából fontosak. A céget szakemberek irányítják. Az elmúlt években több szakembert kiképeztek, akiknek a jövőjét veszélyeztetve látja. Fontos, hogy a település vezetősége komolyan vegye ezt, ne pedig rövid távú érdekek mellett hozza meg döntéseit.  A koncepciónak egy korrekt tükörnek kell lennie a településről, annyit fog érni, amit közösen megvalósítunk belőle.  A legnagyobb hibának azt tartja, hogy nem alakult ki a közösen gondolkodás.

 

Bozzay Balázs köszöni a hozzászólásokat.  Egyetért azzal, hogy készíteni kell egy rövidített, közérthető változatot, összefoglalót. A koncepcióról érdemes adott körökben tovább beszélgetni. A településrészenkénti megközelítést nem célszerű erősíteni, egységre lenne szükség. Az elhangzott észrevételeket próbálja érvényesíteni. 2014-2020. között 6,5 milliárd forint körüli fejlesztési keretre lehet majd pályázni. Januártól konkrét projektekre lehet tervezni.  Megköszöni a jelenlévők aktív részvételét.

 

Krisztin N. László polgármester az elhangzottakra válaszul elmondja, hogy egy közérthető anyag készítését kéri a tervezőktől, melyet minden háztartáshoz eljuttatunk a döntés előtti fázisban. Molnár úr hozzászólásával kapcsolatosan megjegyzi, hogy az önkormányzat leaszfaltoztatta az ingatlana előtti magánutat, hogy turisztikai centruma jobban elérhető legyen, mivel cserébe az érintett panzió adóbevételeket garantált. A közmeghallgatások idejének meghatározása, gyakorisága a Képviselő-testületen múlik. Véleménye szerint nem kellene felemlegetni rendszeresen a sikertelen programokat. Két év eltelt, mióta új testület van, akik hasonlóan gondolkodnak, mint a felszólalók egy része. A termálkút valóban nem a várt eredményt hozta, de ha sikeres, új távlatokat nyithatott volna.  Olyan javaslatokat kell megfogalmazni, melyek előre visznek. Az alternatív energia hasznosításához szükséges berendezések kiépítéséhez pályázatot nyújtottunk be. A fejlesztés sok pénzt emészt fel, lassú a megtérülés, direkt bevételt nem eredményez, megtakarítás viszont jelentkezhet. Ezért kell meggondolni, hogy a jelenlegi helyzetben bele szabad-e vágni a fejlesztésbe. A Bob pálya kiépítésére a jelenlegi szabályozási terv is lehetőséget ad. Az önkormányzat szerepe eddig terjed, a megvalósításhoz befektető nem jelentkezett. A Spár áruház építésével kapcsolatosan elmondja, hogy néhány Széchenyi utcai lakos nem a tulajdonában lévő területrészeket használt. Ezzel kapcsolatos jogaikat érvényesíteni próbálták, ezért pert indítottak a beruházó ellen. A perek lezárásával az építési engedély jogerőssé vált. A 6 milliárd forintról már volt szó, azonban a politika átrajzolhatja ezeket a gondolatokat.

5./ Napirendi pont:

Vegyes ügyek

Krisztin N. László polgármester elmondja, hogy a vegyes ügyek keretében a 2012. évben végzett munkáról ad tájékoztatást.

Beszámolójában elmondja, hogy Önkormányzatunk 2012. évi tevékenységéről nagyon nehéz beszélni, mert abban kevés volt a pozitívum. Életünket ebben az évben alapvetően a megosztottság, az emberek egymástól való elfordulása, szórólapok, álnév mögé bújó fórumozásnak nevezett mocskolódás, perek, tüntetés, ablakok bedobálása jellemezte. Mintha a Balkánon lennénk, az évkönyvekben visszafelé lapozgatva ilyen események eddig még soha nem fordultak elő Badacsonytomajon! Mindezek miatt a környéken újjal mutogatnak ránk, a nehezen felépített kapcsolatrendszereink szétestek, ma már senki nem akar segíteni nekünk, nem akarnak együttműködni velünk. Pedig a segítségre néha szükség van! A MOL per kapcsán egy bukott helyzetet sikerült megfordítani a kapcsolataink segítségével, melynek eredményeként 16,5 millió forintot kapott az önkormányzatunk. A kilátó projekt esetében is szükségünk volt mentorokra (VÁTI eljárás, kifizetés gyorsítása), s a jó kapcsolat eredménye, hogy az EON a Városháza kapcsán 6 millió forintos világítás-fejlesztést hajtott végre, így azt nem nekünk kellett fizetni.

Egy évvel ezelőtt kaptam egy e-mailt, amiből szeretnék pár mondatot felolvasni.

„Egy dolog biztos, ez az önkormányzati apparátus és testület annyira gyenge, hogy újabb négy évet fog a település elvesztegetni. Hacsak, idő előtt, azaz akár hónapokon, vagy akár egy éven belül fel nem adják, mivel működésképtelenné válik a település. Kérdés, lehet-e a K.N.L-t olyan helyzetbe hozni, hogy feladja, lemondjon? Ez csak olyan módon képzelhető el, hogy:

- vagy meg lehet alapozni sürgősen újabb büntetőjogi feljelentéseket,

- vagy továbbra is folyamatosan kritizálni, számon kérni, elszámoltatni kell, hátha belefárad,

- és semmiképpen nem nyújtani segítséget se neki, se a testületnek, hadd dőljön a városvezetés a saját kardjába.

Kérdés, hogy csak az ellenállás elégséges-e ahhoz, hogy a KNL életét ne csak megszorongassuk, hanem mielőbb le is tudjuk mondatni.  Ha nem sikerül lemondatni, akkor négy évig csak azzal tudunk foglakozni, hogy a következő választásokra végképp leamortizáljuk.”

Nem lehet csodálkozni, ha ilyen légkörben nehéz előrehaladni, ha az emberek elégedetlenek, s ami még rosszabb elfordulnak a közélettől, a közösségi élettől. Úgy tűnik, mára az emberek többsége belátta, hogy az ígért csoda elmaradt, előrevivő ötletek, javaslatok alig jönnek. Remélem, hamarosan eljön az idő, amikor Badacsonytomaj élete normalizálódhat. A szándékos konfliktusteremtés miatt egymástól elforduló szomszédok, barátok újra beszélni akarnak, s fognak egymással!

Gazdálkodás:

Nehezedő gazdasági körülmények között gazdálkodtunk. A gazdálkodás alapját a képviselő-testület által megalkotott 2012. évi költségvetés képezte, melynek bevételi és kiadási főösszege: 954.548 eFt. Jelentős teher volt a beruházásokkal kapcsolatos fordított ÁFA kifizetés (22.987 mFt), melynek összege csak hónapok múlva térült vissza. Összességében csökkentek az állami normatívák, a szociális normatívát még nem tudtuk visszaszerezni a környező önkormányzatoktól (23 mFt), a saját bevételeink (62,5%-ban teljesültek. Folyószámlahitel igénybevételével biztosítottuk a likviditást, melynek évi keretösszege (78 mFt), a mai napon igénybevett összeg (30,5 mFt). Az egész évet az erősen visszafogott gazdálkodás jellemezte. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy az önkormányzat háromnegyedévi beszámolójában a kiadási oldalon a teljesítés: 56.62%, a tervezett 75%-hoz képest.

Gyakran szó van a működésről. Régóta tudjuk, hogy az önkormányzatunk évi működésében körülbelül 50 millió forintos lyuk van. A korábbi képviselő-testületek ezt különféle technikákkal tömték be, de nem az emberek zsebéből vették ki a pénzt. Kiszámoltam, hogy az elmúlt 8 év alatt – mivel nem emeltünk adót - közel 420 millió forintot hagytunk az emberek zsebében, illetve három évig mi fizettük a szemétszállítást, melynek összeg közel 50 millió forint volt. A másik állandó téma a vagyonvesztés! Tavaly grafikonon mutattam be, hogy az önkormányzat vagyona nemhogy csökkent, hanem az elmúlt tíz év alatt a többszörösére nőtt!

A vagyonunk az iskola, a közösségi ház aktiválása révén 2011-ben 150 mFt-tal nőtt, várhatóan 2012-ben az idén befejezett beruházások aktiválásával szintén nőni tud. Ismert, hogy az állam átvállalja az 5 ezer fő alatti települések hiteleit, így a miénket is!

Turizmus:

A turizmus jól teljesített az idén. Mintegy 8% körüli vendégéjszaka szám növekedést mértek, mely az IFA adóbevétel növekedéséhez is hozzájárult (25 mFt). A jó teljesítménybe belejátszottak külső körülmények: pl. a gyenge forint, a magas üzemanyagárak, a Szép-kártya felfutása, de belső intézkedések is pl. a programok színvonal-növekedése, a strandok szolgáltatás-fejlesztése, a Badacsony kártya, a szálloda, az IFA mértékének emelése, a CÉH Egyesület tevékenysége, stb. Érzékelhető, hogy ebbe az ágazatba érdemes invesztálni, hisz a munkahelyteremtésen túl, bevételnövelő hatása is van. Nagy kérdés, hogy a magánszálláshelyek minősége mennyire tudja követni a vendégek igényeinek bővülését.

Beruházások:

Saját erős beruházásokat az önkormányzatunk a következőket végezte: a 2010. áprilisában megkötött szerződés alapján befejeztük a kilátó projektet (100 millió). Befejeztük a 2010. augusztusában elnyert környezetvédelmi projektet (szennyvíztelep rekultiváció (60 millió). A Tájház nádtető teljesen tönkrement, halaszthatatlanná vált a cseréje (2 millió), a Klastrom utca aszfaltozása (2 millió), Ibos F. utca kátyúzása (450 e). A településrendezési tervre: 3,5 mFt-ot fizettünk ki. A VNKFT strandfejlesztésre: (1,6 millió), eszközbeszerzésre: (5,1 millió) Ft-ot fordított.

Emellett önkormányzatunk segíti a Halászkert helyén étterem és szálloda kialakítását (jellemzően feljelentették), a Hableány megújítását, mellyel hozzájárul a minőségi turizmus fejlődéséhez, az adóbevételek növekedéséhez, a munkahelyteremtéshez. Önkormányzati terület értékesítésével kapott lehetőséget a Reneszánsz pálinkaház, mely adóval, s új szolgáltatással járul hozzá a település fejlődéséhez. A Felső-kolónia területének biztosításával lehetőséget adunk a helyi egyházközségnek a Szent István kápolna és közösségi tér kialakítására.

Mivel Orbán Péter és Forintos Ervin képviselő-társammal kisebbségben vagyunk a képviselő-testületben, kénytelen vagyok megemlíteni azokat a témákat, amelyekben alulmaradtunk. Önmagában ez nem baj, hisz ilyen a demokrácia, csak az fáj, hogy nem tudtuk meggyőzni a többséget arról, hogy rossz döntéseket hoznak. Pl. a Kilátóhoz vezető utak felújítását nem adtuk a VNKFT kezébe, ezzel 1 millió forintos pályázati pénzt elvesztettünk, a Bányász-strand kapcsán 10 mFt-os fejlesztést nem fogadtunk el. Nem működtünk együtt a Folly arborétumnál egy 50 milliós pályázat kapcsán, ezért kb. 10 millió forintot vesztett el a településünk (végül is a programot megvalósítják: tetézve szégyenünket a Tapolcai Önkormányzat vállalta az együttműködést). Nem támogattuk a CÉH Egyesület 20 milliós TDM pályázatának benyújtását, ezért 20 millió forint nem érkezik a településre, turizmusfejlesztési célokra. S végül, de nem utolsósorban nem támogattuk a Bahart részvények 2. csomagjának értékesítését, holott abból hitelt lehetett volna kiváltani, ezáltal kamatköltséget megtakarítani, fejlesztéseket indukálhattunk volna belőle (pályázati önrészekre gondolok), de ha csak lekötjük betétben az osztalékból kapott 2 millió Ft helyett 10-15 milliós kamatbevételt érhettünk volna el.

Sajnos a pályázati munkában sem tudtunk jeleskedni, mert az önerő nem állt rendelkezésre. Ezért is fájó a sokszor emlegetett Bahart részvények 2. csomagjának megtartása. Egy napelemes pályázat benyújtására és a Városnap megszervezésével és az óvoda felújításával összefüggő pályázat beadására adtunk megbízást, illetve az intézmények pályáztak több alkalommal (tehetséggondozás, programok). Remélem a jövőben több pályázaton tudunk majd részt venni! Ennek feltétele a pályázatokkal kapcsolatos munka megerősítése a polgármesteri hivatalban, ugyanis folyamatosan zajlik az elmúlt tíz évben megvalósított projektek utóellenőrzése, amely teljesen leköti a pályázatokkal foglalkozó kolléga idejét.

Intézmények:

Intézményeink működőképességét biztosítani tudtuk. Változás, hogy a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság személyi állománya az államhoz kerül, sajnos a 100 %-ban önkormányzati tulajdonú, épülettel együtt.  A Tourinform Irodát ebben a formában megszüntettük, az iskola pedig 2013. január 1-től szintén állami fenntartású lesz. Az iskola kiadási főösszege: 81,9 m, az óvodáé: 37,8 m, a BVKI-é: 31 mFt. Nehézségeket okozott a BVKI-nek a programszervezésben a Közösségi Házba való átköltözés.

Bár nem intézményként, de a településünkön működő Egészségház 30 éve üzemel, melyre bensőséges kis ünnepséggel emlékeztünk 2012. szeptember 28-án. E helyütt is szeretném megköszönni mindazok munkáját, akik hosszabb-rövidebb ideje az épület falai között tevékenykednek a badacsonytomaji emberek egészségéért! Külön köszönetünket és jókívánságainkat fejezzük ki Dr. Sellyei Ferencnek, aki az Egészségház átadása óta, azaz 30 éve él köztünk, s fáradozik a gyermekeinkért.

Városüzemeltetés:

A település üzemeltetése a nehezedő körülmények között is zökkenőmentes volt annak ellenére, hogy a képviselő-testület a tavalyi 30 millió helyett csak 10 millió forinttal finanszírozta VN. KFT-t. A cég menedzsmentjét a testület átköltöztette a közösségi házba, amely lépéstől a várt megtakarítás sajnos nem következett be. Nagy indulatokat váltott ki a vezetőváltás. A cég vezetésének kérdése a képviselő-testület többségének véleménye szerint máig nem oldódott meg, így pályázat került kiírásra, amelyben döntést szerdán hozunk. Remélem helyi, rátermett és szakmailag képzett személyt választunk, s nem egyéb szempontok játszanak majd közre! Még mindig téma a cég jövője, létjogosultsága. Vannak, akik továbbra is úgy látják nincs szükség a VN. KFT-re! Véleményem szerint a nehéz körülmények között is összességében jól végzi a feladatát: gondozza a települést, üzemelteti a strandokat (10 ezerrel nőtt), a parkolókat, helyi embereket foglalkoztat. A cég tevékenységi körének bővítésén, nagyobb önállóság biztosításán, pályázati munkák odajuttatásán kellene gondolkodni, nem a kivéreztetésén! A szemétszállítás számlázása visszakerült a Remondis-hoz, amely másfél munkahely megszűnését eredményezte a településünkön. A cég ebben az évben is folyamatosan és rotációban (ugyan kisebb volumenben) látta el megrendelésekkel a helyi vállalkozóinkat. Törekedni kell arra, hogy ez a folyamat folytatódjon!

Kultúra és sport:

A kultúra, a művészetek és a sport tekintetében is vegyes évet zártunk. Nagyon sok kulturális program volt a településünkön ebben az évben is. Előrelépés a Kulturális Tanács, a Himfy Irodalmi Kör megalakulása, s a Borhét vállalkozói összefogással történő megszervezése, melyet az önkormányzat a badacsonyi közterületek díjmentes átengedésével támogatott. A civil szervezetek, az egyházak, a Collégium Fenno Ugricum saját programjaikkal színesítették a kínálatot. Annak ellenére számíthattunk rájuk, hogy az átköltözési kényszer komoly indulatokat váltott ki. Mindig számíthattunk e szervezetekre az önkormányzati programjaink szervezése kapcsán is, melyet településünk lakossága nevében ezúton szeretnék megköszönni. Komoly problémát jelent a kulturális életünknek teret adó épületek állapota. Amint, azt a ciklusprogram is tartalmazza, a ciklus egyik legfontosabb feladata ezen a helyzeten javítani. Nagy reményeket fűztünk az Egry múzeumban szervezett herendi kiállításhoz, de sajnos a múzeum bevételét ez a program nem tudta javítani.

A sport területén az iskola, az óvoda kiemelkedő munkát végez. A Badacsonytomaj SE, s vele a labdarúgó élet gyakorlatilag megszűnt, a pályák lassan tönkremennek. A jövőben szorgalmazni kell a 14-20 éves korosztály kulturált szabadidő eltöltési lehetőségeinek gyarapítását, szervezeti formáinak megteremtését.

A képviselő-testület a tervek szerint a jövőben intenzívebb pályázati tevékenységgel szeretne lehetőséget teremteni az alsó bazársor és kikötői tér megújítására, a Fő tér és a Művelődési ház felújítására. Befektetés-ösztönző lépések is szükségesek lesznek, melyhez a Településfejlesztési Koncepció elkészítésével, projektötletek kidolgozásával, a HÉSZ módosításával, önkormányzati területek bevonásával szeretnénk hozzájárulni. A képviselő-testület támogatja II. Balatoni komp projekt megvalósulását. Nagy kérdés, hogy valóban tud-e, akar-e a képviselő-testület ezekben a feladatokban együttműködni! A készülő településfejlesztési koncepcióban kiemelten szerepel az „összefogó közösség”, mint a siker záloga. Vegyük ezt komolyan mindannyian!

A képviselő-testület nevében szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik jó szándékkal segítették a munkánkat. Azokat pedig, akik nem vesznek részt a programokon, csak folyamatosan bírálnak kérjük, folyjanak bele településünk életébe, ötleteikkel, javaslataikkal, személyes példamutatásukkal segítsék a közösségi élet fejlődését.

 

Felkéri a Jegyző urat, hogy az 1995. évi LIII. tv. alapján a környezet állapotáról adjon egy rövid tájékoztatást, mivel ez kötelező feladat.

 

Dr. Weller-Jakus Tamás jegyző elmondja, hogy a törvény a környezeti elemekkel kapcsolatos változásokról szól. A vízzel kapcsolatosan 2013. január 1-től a talajterhelési díj mértéke tízszeresére emelkedik. Véleménye szerint érdemes elgondolkodni a szennyvíztisztító berendezés megvásárlásán ott,  ahol  a szennyvíz kezelése nem megoldott. 2014. január 1-től az önkormányzat felé a környezetvédelemről szóló rendelet szerint az ingatlan tulajdonosoknak el kell számolniuk a vízfogyasztás alapján keletkezett szennyvízmennyiséggel. Tehát vagy zárt szennyvíztárolót illetve egyéb szennyvízkezelési rendszert kell alkalmazni, illetve ha lehetőség van rá, a kiépített csatornára rá kell kötni az ingatlanokat.

A föld elemmel kapcsolatosan a hulladékgazdálkodásra hívja fel a figyelmet. Az új hulladékgazdálkodási törvényt az országgyűlés ismételten tárgyalni fogja, azonban valószínűleg a hulladékszállítás hatósági árassá válik.  A Magyar Energetikai Hivatal szabja meg központilag az árakat, a hátralékot  2013. január 1-től a NAV hajtja be. A szemétszállítást állami vagy többségi önkormányzati tulajdonú szervek végezhetik.  A jelenlegi szolgáltatónál is szervezeti változások következnek be. A testület a hulladékszállítást szabályozó önkormányzati rendelet módosítását november 28-án tárgyalja. Fontos változás, hogy 2015-re el kell érni, hogy az új hulladékgazdálkodási törvény szerint az ingatlanoktól kell a szolgáltatónak a szelektív szemétgyűjtést megoldania.

A harmadik, levegő környezeti elemmel kapcsolatosan elmondja, hogy a nyári időszakban tilos az ingatlanokon keletkezett zöldhulladék begyújtása, a helyi rendelet október 1. és április 30. között engedélyezi a tűzgyújtást.  Az állattartási rendelet október 1-től megváltozott, az országos szabályok szerint mindenütt lehet állatot tartani, minden mennyiségben, a szomszéd jogok és a birtokvédelmi szabályok szem előtt tartása mellett. Ismerteti, hogy 2013. január
1-től a magyar közigazgatási rendszer jelentősen átalakul, ismételten kialakulnak a járások. A jegyzőtől az államigazgatási ügyek elkerülnek, az építéshatóság a Tapolcai Önkormányzat Jegyzőjéhez, bizonyos szociális ügyek, gyámügyek a járási hivatalhoz kerülnek.  A Kormányhivatallal kötött megállapodás szerint továbbra is elérhetők lesznek a hivatalban az ügyintézők meghatározott időpontban, melyről a lakosság tájékoztatást kap. Január 1. után iránymutatást kaphatnak az érintettek a hivatalban arról, hogy egy adott ügyet hol lehet elintézni.

 

Krisztin N. László polgármester elmondja, hogy beszámolójában nem érintett egy fontos kérdést, miszerint az önkormányzat nem kívánja megemelni az adókat. Egy igazságtalan helyzetben a döntés elhalasztása történt a garázsok és műhelyek tekintetében. Eddig akinek a főépületben voltak ezen helyiségei, 100 Ft-tal többet fizetett, mint akinek különállóan.  Az emelés 61 objektumot érintene, szemben a többszáz fordított esettel. Ha 500 Ft-ra csökken az adó minden esetben, ez komoly bevétel kiesést jelent. Vizsgáljuk, hogyan lehetne kedvezményben részesíteni azokat a vállalkozásokat, ahol tényleges munkavégzés folyik.

 

Forintos Ervin képviselő elmondja, hogy nem látja a reális lehetőségét annak, hogy az adót 600 Ft-ra emeljék, ő ez ellen fog állást foglalni.

 

Rajzó Ildikó képviselő kéri a Jegyző úr tájékoztatását arra vonatkozóan, hogy a testület miért nem támogatta a Folly Arborétumban a beszámolóban elhangzott formában történő építkezést.

 

Dr. Weller-Jakus Tamás jegyző elmondja, hogy a vállalkozó maga is pályázhatott volna, azonban egy gazdasági társaság kedvezőbb helyzetben van a pályázati kiírás alapján. Ezért  megkereste az önkormányzatot a támogatási intenzitás növelés érdekében. Ez azonban törvényességi aggályokat vet fel a finanszírozást, a pénzek mozgását tekintve, mivel a beruházás idegen tulajdonon került volna végrehajtásra. Ezért jegyzőként azt javasolta, hogy amennyiben a képviselő-testület törvényesen kíván eljárni, ne ezt a formát válassza.

 

Krisztin N. László polgármester kéri a megjelenteket, tegyék meg észrevételeiket, hozzászólásaikat az elhangzottakkal kapcsolatosan.

 

Kovács Attila a badacsonyörsi óvodások óvodába történő beszállításához kéri az önkormányzat segítségét.

 

Krisztin N. László polgármester elmondja, hogy alaphelyzetben a szülők feladata a gyerekek eljuttatása az adott intézménybe. Azonban a kérdéssel foglalkozni kell, mivel a helyi gyerekekről van szó és a létszámgazdálkodás is fontos.

 

Dr. Weller-Jakus Tamás jegyző ismerteti, hogy személyesen tárgyalt az óvodában az érintett szülőkkel és a vezető óvónővel. A törvény szerint a gyerekek csak felügyelet mellett utaztathatók. Sajnos a szülők ezt nem tudták biztosítani, egy hónapig az önkormányzat oldotta meg a kísérőt, utána nem működött tovább ez a lehetőség. Megjegyzi, hogy az intézménybe bejutás problémája általában csak a téli időszakban merül fel.

 

Takács Tibor felveti, hogy a badacsonytomaji nyilvános WC legtöbbször zárva van. Szükség van a településközpontban egy illemhelyre, ezért kéri ennek a lehetőségét biztosítani. Badacsonyörsön a Mandulás úton a kerítésről több helyen belelógnak az útba az ágak a kerítésekről, kéri az ügyben az illetékesek intézkedését. A közvilágítással kapcsolatosan elmondja, hogy a Kemping utca és a 71-es út sarkán egymás mellett lévő 3 égőből egyet a Csillagék kapujához át kellene helyezni.

 

Krisztin N. László polgármester kéri a VN. KFT. mb. ügyvezetőjét, hogy az illemhely használatával kapcsolatosan intézkedjen. Tudomása szerint a belógó ágak miatt az érintett lakossal jogi intézkedésekre is sor került.

 

Wercz Attila kérdezi, hogy a település miért nem tud pályázni a csatornázás V. üteméhez. Sok embert súlyosan érint a csatorna hiánya, a szippantásokért sokat kell fizetni, szigorú talajterhelési bírságok várhatók.

 

Krisztin N. László polgármester ismerteti, hogy a szennyvízcsatorna V. ütemének tervezése a korábbiakban megtörtént, azonban az engedély már lejárt. Pályázati lehetőség azért nincs, mert a magyar pályázati lehetőségek az uniós csatlakozást követően megszűntek. Az uniós forrásokra üdülőövezetben, külterületen nem lehet pályázni, illetve a minimális projektméret meghatározott. Felterjesztést írt az önkormányzat a Minisztériumba ezügyben, melyre válaszként leírták, hogy a hazai jogszabályok az uniós jogszabályokhoz igazodnak. Korábbi ütemekben lehetőség volt üdülőövezetben az utca végére állandó lakosként bejelentkezni, így megvalósítható volt a beruházás. Az önkormányzat a terveket aktualizálja és újraengedélyezteti annak érdekében, ha valaki saját beruházásban meg akarja valósítani a csatorna kiépítését, annak ne legyen akadálya.

 

Kárpáti Lajos elmondja, hogy a legutóbbi soros ülésen a könyvvizsgáló úr felvetette, hogy mivel december 31-ig az Államkincstár átveszi az önkormányzatunk adósságát is, a Vulkán kötvény 180 milliós óvadéki betétét, de legalább az 50 milliós kamatot próbáljuk meg kivenni. Ezen pénzek felhasználását beruházásokhoz kötné. Megvalósításra javasolja többek között az un. Angol házban idősek otthona kialakítását, a VN. KFT. új telephelyének kialakítását, illetve a Polgármester úr részére megküldött levelében megfogalmazottat kéri átgondolni.

 

Németh László elmondja, hogy Badacsonytomajon sajnos nagyon megváltozott a légkör, melyért elsősorban egy ember a felelős. Elnézést kér azért, hogy korábban a TETT fórum tagja volt, már szégyelli magát miatta.

 

Mórocz István Ferenc szerint a Képviselő-testület visszaélt  hatalmával a demokrácia, a szólás szabadság megvonása miatt. A kompátkelő kérdésében a helyiek véleményét is ki kellene kérni. A szemétszállítást a környező önkormányzatok összefogásával saját gyűjtőautóval javasolja megoldani.

 

Krisztin N. László polgármester megjegyzi, hogy a honlapunkon lehetőség van jelenleg is a vélemény nyilvánításra, de ami a fórumon zajlott, nem méltó a településhez.

 

Forintos Ervin képviselő elmondja, hogy nem javasolta, hogy a fórum szűnjön meg. Megtették a szükséges lépéseket, de nem vétettek semmilyen törvény ellen.

 

Szántai Ferenc elmondja, hogy a testületnek a korábban felvázolt településfejlesztési koncepciót el kell fogadnia. Kérdezi a hölgy tagoktól, hogyan merik ezt a komoly döntést meghozni, hiszen tavasszal a bányász strand felújítását sem merték felvállalni. Elmondja, hogy a településen az önkormányzati támogatás megvonása miatt megszűnt a sportélet, a pályák, az ott lévő épületek és eszközök tönkremennek. A Kormány szándéka szerint a gyerekeknek minden nap testnevelés órát kell tartani, ennek ellenére itt a sportpálya le van lakatolva. Mi lesz a sorsa a jövőben?

 

Rajzó Ildikó képviselő ismerteti, hogy ebben az évben a testület támogatta az óvodások úszásoktatását, az iskolában a szivacs kézilabdás gyerekeket, a futball csoportot két ízben és a darts klub vezetőjét is megkeresték, aki közölte, hogy sajnos klubjuk megszűnőben van.

 

Simonné Visi Erzsébet képviselő elmondja, hogy nem kívánt kitérni a Bányász strandra, de a bérletére érkezett pályázatot elhozta.  Azért kerül elutasításra, mert a pályázatot a testület három évre írta ki. El kell dönteni, hogy mi legyen a strandnak a jövője hosszú távon.  Tapolcai Gábor a Badacsony újságban írt egy cikket arról, hogy a Badacsonytomaji Sportegyesület miért került a jelenlegi állapotába. A kialakult helyzetnek nem a testület 4 tagja az okozója. Mindenki tisztában van azzal, hogy egy vállalkozó befektetést ígért, de itt mindenki pénzért, nem pedig sportszeretetből futballozott. Káptalantótiban szeretetből működik a sportélet, Badacsonyörsön egy rendezvényt szinte nulla forintból meg tud valósítani. Sokan az önkormányzattól várják a segítséget, de önkormányzatnak nincs lehetősége a további támogatásra. A jövő évben a költségvetés tiszta lappal indul, mivel az állam konszolidálta az önkormányzatokat. Azonban el kell gondolkodni azon, hogy a nem kötelező feladatok felvállalhatók-e.

 

Sall Csaba elmondja, hogy a Badacsony Újságban a Kiss József Alapítvánnyal kapcsolatosan megjelentett cikk nem a valóságot tartalmazza. Ismerteti, hogy 2011. március 10-én alapította az Angliában élő, Badacsonyörsön ingatlannal rendelkező Kiss József 50 ezer angol fonttal. Az alapítvány célja a badacsonytomaji hátrányos helyzetű gyerekek általános, közép és felsőfokú oktatásának támogatása és az idősek szociális ellátásának segítése. A kuratórium tagjai Dr. Gelencsér Ottó, Tölli Ferenc és Sall Csaba, majd Török Zoltán lettek.  Az alapítói jogokra halála esetén Krisztin N. Lászlót hatalmazta fel az alapító. A gyerekek részére 2011. őszén 1.078 ezer forint került felosztásra. Kiss József végrendeletben nyilatkozott arról, hogy a Londonban lévő két bérlakását és a Tapolca OTP-nél vezetett számláján lévő pénzt is az alapítványra kívánja hagyni, valamint kérte, hogy hamvait a badacsonyörsi temetőben lévő felesége mellé helyezzük.  Ez így is történt, melynek komoly költségei voltak.

A helyi iskola 2. osztályának csoportbontásáról az együttes ülés határozatképtelenség miatt – a badacsonytomaji testület  4 tagjának távolléte miatt - nem hozott döntést az ősz folyamán.  A Polgármester felkérése alapján az alapítvány pénzéből 200.308 Ft-ot került átutalásra az önkormányzat számlájára. Jelenleg a számlán mintegy 10 millió forint van, ezért ebben az évben az alapítvány nem szándékozik pályázatot kiírni.  Az alapítvány pénzét saját döntés alapján fogják felhasználni a gyerekek és az idősek megsegítése érdekében.  Megjegyzi, hogy a kuratórium tagjai a munkájukat térítésmentesen végzik. Dr. Magó Ágnes képviselőnek címezve kérdezi, hogy mi igaz abból, hogy nem tesz meg mindent az önkormányzat annak érdekében, hogy Badacsonytomajon megmaradjon a felső tagozat. A szülők olyan felvilágosítást kaptak, hogy Szigligetre és Nemesgulácsra lehet vinni a gyerekeket.  Rajzó Ildikó képviselőtől kérdezi, hogy a választási szórólapján megfogalmazott ígéretekből mit valósított meg. Jegyző úrtól kérdezi, hogy a Folly Arborétumban folyó beruházásnál Tapolca törvénytelenül járt-e el.  Véleménye szerint ez a pénz a Badacsonytomaji VN. KFT.-nél maradhatott volna.  Csanádi Csanád  volt alpolgármester a Badacsony újságban leírta, hogy miért mondott le. Közben 9 feljelentést írt hűtlen vagyonkezelés miatt. A sportpálya beruházás elszámolásával kapcsolatosan megjegyzi, hogy 5 éven keresztül nem lehet funkcióváltás. Bízik benne, hogy nem kell az elnyert támogatást az önkormányzatnak visszafizetnie.

 

Krisztin N. László polgármester megjegyzi, hogy a sportpályával kapcsolatos elszámolásnál nem lehet gond, mert a 6 millió forint támogatást egyéb pályázat keretében biztosította a minisztérium, ezzel segítve több önkormányzatot. Csak a valós funkcióváltás jelenthetne esetlegesen problémát.

 

Dr. Magó Ágnes képviselő nem érti, hogy miért neki címezte Sall Csaba az iskolával kapcsolatos kérdését. Nem tudja, hogyan terjedt el, hogy a testület meg akarja szűntetni a helyi iskolát.  A Kormány hozott az iskolákkal kapcsolatosan egy döntést. Ez a fórum nem az a hely, ahol ilyen jellegű pletykákkal kellene foglalkozni.  A sporttal kapcsolatosan el kellene dönteni, hogy idegen településekről hozott, fizetett futballistákkal fenntartjuk-e a csapatot, vagy kezdjük el a helyi gyerekek sporttámogatását. Ő az utóbbival ért egyet.

 

Simonné Visi Erzsébet képviselő elmondja, hogy Csanádi Csanád személyesen egyetlen feljelentést sem tett.  Azokat a Képviselő-testület nevében írta alá, mivel a Polgármester úr ezt nem tette meg. Felháborítónak tartja az igazság ilyen mérvű elferdítését.

 

Krisztin N. László polgármester kérdezi, hogy a feljelentők között szerepelt az alpolgármester úr, vagy sem.

 

Simonné Visi Erzsébet képviselő hangsúlyozza, hogy nem ő tette a feljelentéseket.

 

Dr. Weller-Jakus Tamás jegyző elmondja, hogy egy közszolgálati tisztviselő munkája az eskütétellel kezdődik, amit mond, az számon kérhető rajta. Ő Badacsonytomaj Város érdekeit szem előtt tartva, annak javára végzi munkáját. Nem tesz olyan javaslatot, amivel a települést, a testületet kár érheti.  Nem tartozik rá, hogy Tapolcán ki és mit vállal fel, nem ismeri a tapolcai körülményeket. Megjegyzi, hogy Badacsonytomajon többen nem hisznek a Jegyző által ismertetett törvényeknek.

 

Rajzó Ildikó képviselő szerint a felhalmozott adósságért nagymértékben a korábbi ciklus alpolgármestere a felelős, mint a pályázatokért felelős, illetve a döntéshozatalban is résztvevő személy. A jelenlegi testület azért harcol, hogy olyan költségvetést tudjon elfogadni, amely egyensúlyban van.  Az előző ciklusban mindig negatívum mutatkozott.  A választási szórólapon megfogalmazottakkal kapcsolatosan megjegyzi, hogy még nincs vége a ciklusnak, egyedül nem lehet az elképzeléseket megvalósítani, a többség egyetértése szükséges. Az önkormányzatnak nincs pénze, ezért csak a kötelező feladatokra költhetünk. Elmondja, hogy a 2. osztály csoportbontásával foglalkozó együttes ülésen azért nem tudott részt venni, mert későn kapott értesítést annak időpontjáról. Nem főállású képviselő, a hét minden napján dolgozik,  akkor  tud az ülésen részt venni, ha az előző hét vasárnapig annak időpontját jelzik felé.

 

Bolla József elmondja, hogy a választások óta eltelt két év, ilyenkor választói szemmel is illik megnézni, hogy mit tettek a képviselők az elmúlt időszakban.  4 képviselő, illetve az őket háttérben irányítók szerint változás kell. Ezzel egyetért, de nem olyan változásra van szükség, melyet ők hoztak, és nem olyan szemlélet, melyet képviselnek. A két év alatt eredménytelen rágalomhadjáratot tettek a polgármester és a volt képviselők ellen, mely 8 rendőrségi feljelentésben testesült meg.  Eredménytelen a szemétszállítási ügy, amellyel a választások előtt félrevezették a lakosságot. Jegyző úr elmondta, hogy talán két év után sikerül ezt a problémakört is normális mederbe terelni. Az újságban megjelent sorok többször a helyi lakosság mélységes lenézésére utalnak, ez elfogadhatatlan és felháborító számára. Véleménye szerint óriási hiba volt a Bahart részvények megtartása, melyet politikai döntésnek tart. Ezzel a település elveszített 160 millió forintot, mely abban az időben Siófok felajánlásával annyit ért. Csopak, Keszthely, Folyód és a többi település eladta a részvényeit, Badacsonytomaj részvényei elértéktelenedtek.  Önrész híján kizártuk magunkat a pályázati lehetőségekből, pedig várhatóan a közeljövőben sok 90 %-os támogatottságú pályázat jelenik meg. Elestünk a betéti kamat lehetőségétől is. Polgármester úr többször visszahozta napirendként ezt a kérdést, de hiába. További probléma a település megosztottsága, félelemkeltés minden téren. Gratulál a testület „sikerprojektjéhez”, az őstermelői piachoz, melynek 3 db összetört faház lett a vége, terméket eladni senki nem kíván ott. A település mélységesen kettészakadt. Simonné Visi Erzsébet képviselő kijelentette, hogy azt csinálnak amit akarnak. Kérdezi, hogy mikor veszi észre, hogy a nyaralókon kívül mások is laknak a településen. Felháborítónak tartja a kezdeményezését, hogy a nyaralótulajdonosok csupán két hónapra fizessenek szemétszállítási díjat. Megjegyzi, hogy Balatonfüreden 8 hónapot fizetnek az üdülőtulajdonosok. A településen 850 állandó és mintegy 1200 nyaralóingatlan van. Ez az állandó lakosokra hatalmas terhet róna, hiszen a szemétdíjat a kalkulált súlyból osztják vissza. Az őrsi strandon megoldódott a fürdési lehetőség, mégpedig ingyenesen. A környéken lakók, kerékpáros turisták tömegei így az örsi strandot használják, ezzel pénzt vonnak el a többi strandtól. A felmerülő költségek pedig az önkormányzatot terhelik.  Javasolja, hogy a takarékosság jegyében erről is gondolkodjon el a testület. Kérdezi, hogy ki fizeti meg a Badacsonyörsi Vizitársulat egyes tagjai által ellopott közel egymillió forint értékű vizet. A társulat kb. 50 taggal alakult, most mintegy 150 tagot számlál.  Kiderült, hogy a DRV. főmérője jóval többet mutat, mint a lakosok által összeszámolt vízórák mutatói. A közgyűlésen az önkormányzat mentori, koordinátori szerepet vállalt.  Rendezni kell a szolgalmi jogokat, az adósságot és az engedélyes terveket elkészíttetni. Reméli, hogy a testület nem úgy gondolja, hogy a visszamaradt tartozást az önkormányzatnak kell megfizetni.  Dr. Magó Ágnes képviselőtől kérdezi, hogy két éves működése során milyen eredményeket tud felmutatni. A Tájház felújításához képviselői díjának egy részét felajánlotta, de ezt a korábbi testületből is többen megtették különböző célokra.  A település jövőjét, helyi foglalkoztatás, a válságból vezető kiút, stb. illetően mik az elképzelései. Erre az elmúlt időszakban nem jött rá. Mivel négyen nem szavazták meg a polgármester által kezdeményezett testületi feloszlatást, javasolja, hogy a következő két évben fogják vissza magukat, mert elég volt a sok rossz döntésből.  Folly Péter megválasztásához gratulál, reméli, hogy elismert vállalkozóként jobb szemléletet képvisel, mint elődje, és működése előbbre viszi a dolgokat.

 

Kárpáti Lajos a szemétüggyel kapcsolatosan elmondja, hogy két év alatt négyszeresére emelkedett a szemétszállítási díj. Akarták a változtatást, de a Remondis KFT. ellen nem tudták véghezvinni a terveiket. Az új Hulladékgazdálkodási Törvényt a parlament aláírta, 2014-től a hatósági díjak kerülnek bevezetésre. A testület munkáját elismeri, olyan válságköltségvetést menedzseltek le, melyben az év elején nem hitt. Bolla József sarat dobált. Bolla úr egy emailben leírta, hogy részem van az ő kirúgásában, illetve az előző életemről 2,5 órás terhelő hanganyag van a birtokában. Sall Csaba felé elmondja, hogy ez a testület válságköltségvetést készített, de nem vettek fel eladott önkormányzati telkekért ingatlanközvetítési jutalékot. A közbeszerzési bizottság elnökeként és a városháza projekt menedzsereként nem követtek el több 10 milliós tévedéseket.  Német László hozzászólásai pedig arról győzték meg, hogy kikkel is van körülvéve.

 

Orbán Péter képviselő elmondja, hogy valaki azt írta róla, hogy funkcionális analfabéta. Sokan funkció nélküli analfabéták, akik például nem értették meg a szemétszállítással kapcsolatos folyamatot sem, fogalmuk nincs semmiről. A bányász strandi pályázattal kapcsolatosan elmondja, hogy a „Csizmás Kandúr” álnéven megjelentetett cikk állításai hazugok, ő a szavazáskor mentességet kért. A megosztottsággal kapcsolatosan megerősíti, hogy Visi Erzsébet képviselő valóban azt mondta, hogy „azt csinálunk, amit akarunk.” Az ilyen kijelentések nem a település érdekét szolgálják.  Elmondja, hogy két jobbikos országgyűlési képviselővel a helyszínen tárgyalt arról, hogyan lehetne legálissá tenni a badacsonyörsi fürdőhelyet. Az előkerült jegyzőkönyv alapján a strand területe fürdőhellyé válhatott, de ez az önkormányzatnak 500  ezer forintba kerül egy szezonban. A két országgyűlési képviselőt ismételten megpróbálja lehívni, mert tudomása szerint Badacsonyban elterjedt a „zsebszerződés”.

 

Simonné Visi Erzsébet képviselő Bolla Józsefnek válaszul elmondja, hogy a település működéséhez elengedhetetlen a nyaralók építményadó bevétele. A nyaralók 600 Ft/m2, a helyi lakosok 100 Ft/m2 adót fizetnek. Az egész településért vállalta a képviselői munkát. 2009-ben megállapodás született az egyesület és az akkori tulajdonos között, melynek eredménye a badacsonyörsi strandon létrejött birtokvédelem.  Orbán Péter írta alá a birtokvédelmi ügyben a jegyzőkönyvet, amikor második alkalommal vertük le a lakatot. A közösség érdeme, hogy Badacsonyörsön lehet fürödni, soha nem dicsérte magát. Bolla úr kérdésére elmondja, hogy gesztori szerepet vállalt az önkormányzat a badacsonyörsi vizitársulat ügyében.  A rendszerbe nincsenek beszerelve a visszacsapó szelepek, ha valaki az Öreghegyi úton megengedi a csapot, akkor a visszatérő víz szintén mérésre kerül. A Jegyző úr segítségével birtokvédelmet kérnek azokkal szemben, akik a tartozásukat nem rendezik. A vízelvezető rendszer átadása is folyamatban van, a DRV-t törvény kötelezi az átvételre.

 

Krisztin N. László polgármester sajnálattal tapasztalja, hogy az összefogás terén még sok tennivalónk  van.  A megosztottság miatt a település a lehetőségekről lecsúszik.

Végezetül néhány programra hívja fel a figyelmet.

December 8-án iskolabál lesz, december 15-én 16.00 órakor advent estéje a templom előtt, másnap 16-án 14.00 órakor idősek karácsonya kerül megrendezésre a Művelődési Házban. Több koncertre is sor kerül a templomban az adventi időszakban. Január 1-én 17.00 órakor a templom előtt újév köszöntő rendezvényt tartunk.  A rendezvényekre szeretettel várunk mindenkit.

 

Több napirendi pont nem lévén, megköszöni a Képviselő-testület munkáját és az ülést 21.50 órakor bezárja.

 

K.m.f.

 

 

Krisztin N. László                                                                                 dr. Weller-Jakus Tamás

polgármester                                                                                                   jegyző

 

Forintos Ervin

 

 

Folly Péter

jegyzőkönyv hitelesítők

 


Badacsonyi programok

Erre a képre kattintva érheti el a Városi Művelődési Központ honlapját!




Ma 2017. május 25., csütörtök, Orbán napja van. Holnap Fülöp és Evelin napja lesz.
Sablonválasztó
badacsonytomaj3
Szőlő és Bor éve 2017.

Régiós Kártya

Badacsonyi Régiós Kártya

2015. évi Borbarangolás
2015. évi Régiós Buszjárat

Napló


Önkorm. szolgálat

Önkormányzati szolgálat