Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Címlap Helyi Építési Szabályzat
Hungarian (formal)English (United Kingdom)Deutsch (DE-CH-AT)

Friss hírek

Módosult tartalom

HÉSZ 2016

There are no translations available.

LETÖLTÉS EGYBEN TÉRKÉPEKKEL

 

BADACSONYTOMAJ VÁROS - TRE MÓDOSÍTÁS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

JÓVÁHAGYOTT TERVDOKUMENTÁCIÓ                                               2010.  SZEPTEMBER  29.

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT - HÉSZ 8/2010. (IX. 30.) SZ. RENDELET

 

PORTATERV KFT - 1126 BP KLÉH ISTVÁN UTCA 8/B. TEL:214-02-31 WWW. PORTATERV.HU

TERVEZŐK NÉVSORA

 

BADACSONYTOMAJ - TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

SZAKÁG

NÉV

SZERVEZET

Generáltervezés

Marthi Zsuzsa, ügyvezető, építészmérnök, vezető településtervező TT1 13-1041/01 városépítési és városgazdasági szakmérnök

Portaterv Kft.

Településtervezés,

projektmenedzser

Horváth Adrienne

vezető településtervező

TT1-13-1095/06

városépítési és városgazdasági

szakmérnök

Portaterv Kft.

Zöldfelületek, tájrendezés, környezetalakítás

Auer Jolán

vezető településrendezési tájrendezési és zöldfelületi tervező TT1, TR1, TK1 01-5003

Tájoló-Terv Kft.

’Sigmond Katalin

tájrendezési és zöldfelületi tervező

Tájoló-Terv Kft.

Közlekedéstervezés

Heckenast Judit

közlekedésmérnök

MMK 01-5295, TRk-T, KÖ-T

Heckenast & Heckenast Bt.

Közműtervezés

Hanczár Zsoltné okl. gépészmérnök és városrendező mérnök Mk: 01-2418

Készközmű Kft.

Bíró Attila okl. építőmérnök Mk: 01-2456

Készközmű Kft.

Műszaki szakgrafika

Szántai Linda településmérnök

Portaterv Kft.

 

Konzultáció

Papp Zoltán városi főépítész

Badacsonytomaj Város

 

 

Önkormányzat

 

PORTATERV KFT Városrendezési és Építészeti Tervező Iroda Kft.

Székhely: 2089 Telki Orgona u. 28.

Iroda: 1126 Budapest Kléh István u. 8/B.

T/F: 214-02-31, E-mail: Diese E-Mail-Adresse ist gegen Spambots geschützt! JavaScript muss aktiviert werden, damit sie angezeigt werden kann. www.portaterv.hu

Tervszám:102/10-Jóváhagyott

2010. szeptember 29.


Badacsonytomaj Város

Helyi Építési Szabályzata

8/2010. (IX. 30.) sz. rendelet

 


 


Badacsonytomaj Város Önkormányzat Képviselő-testületének

8/2010. (IX. 29.) sz. önkormányzati rendelete

Badacsonytomaj Város Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról

(Egységes szerkezetben a 12/2010.(XII15.),7/2011.(III.31.),24/2015.(X.01.),6/2016.(III.09.), 30/2016.(XII.01.)

önkormányzati rendeletekkel)

Badacsonytomaj Város Önkormányzata az 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

  1. § (3) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján és a 9.§ (2) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörében eljáró lakosság, szervezetek, érdek-képviseleti szervek, települési önkormányzati szervek, államigazgatási szervek véleményének kikérésével, a

6.  § (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

 

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

  1. I. Fejezet Általános előírások

1. Az előírások alkalmazása

 

1.§

Jelen rendelet hatálya Badacsonytomaj Város közigazgatási területére terjed ki.

 

A rendelet tárgyi hatálya

2.§

(1)    [1] A rendelet hatálya alá tartozó területen területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK), valamint a jelen rendelet rendelkezései szerint szabad.

 

(2) [2] Jelen rendelet kötelezően alkalmazandó mellékletei:

a) 1. melléklet:

aa) az SZT/A/M jelű, 1:4000 léptékű szabályozási terv,

ab) az SZT/B/M jelű, 1:4000 léptékű szabályozási terv;

b) 2. melléklet: az önkormányzat részére elővásárlási joggal érintett területek.

  1. A szabályozás elemei

3.§

(1)         Az alkalmazott kötelező szabályozási elemek:

a)   tervezett szabályozási vonal

b)  belterület határa

c)   építési övezet / övezet határa

d)       telekre vonatkozó: építési övezet határa, építési övezet jele, építési hely, építési vonal, övezeti előírások, kialakítható legkisebb teleknagyság, minimális telekszélesség, legnagyobb építménymagasság, maximális beépítettség, beépítési mód, zöldfelületek legkisebb mértéke és a zöldfelületek kialakítására vonatkozó előírások, és a beépítettség környezeti feltételei.

e)        beültetési kötelezettségű terület határa.

(2)         Irányadó szabályozási elemek: irányadó szabályzási vonal, ajánlott irányadó telekhatár, megszüntető jel, út, gyalogút.

(3)         Az irányadó szabályozási elemek előírásaitól az építéshatósági engedélyezés során az egyéb előírások betartása mellett el lehet térni.

(4)         A kötelező szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók meg.

  1. II. Fejezet

Az építés általános előírásai

  1. Az építési engedélyezés általános szabályai

4.§

(1)         A beépíthetőségre vonatkozó szabályoktól eltérően beépített telken lévő épület az épület méretétől függetlenül felújítható. Az épület elbontása esetén új épület az övezetre vonatkozó sajátos előírások betartása mellett építhető.

(2)         A telekalakítási eljárásban, út- és közműlétesítmények kialakítása, nyomvonaluk módosítása során el lehet térni az adott övezetre előírt minimális telekméret értékektől a tervlapon szabályozott feltételekkel.

(3)         Új épület építésére építési engedély csak a szabályozási tervnek megfelelően kialakított telekre adható.

(4)         Epítési engedélyhez nem kötött építmények elhelyezésénél is be kell tartani az övezetre vonatkozó előírásokat, az elhelyezésüknél csak az építési helyen belül lehet telepíteni, kivéve közműépítmények. Ideiglenes szerkezet csak a településléptékéhez igazodó mérettel, igényes kivitellel, illeszkedő színnel és legfeljebb 60 napig állítható fel. Fóliasátor, üvegház csak háztartást kiszolgáló mérettel helyezhető el hátsókertben, ill. ingatlan takart részén, amennyiben az ténylegesen nem jelenik meg a tájképben (figyelembe véve a rálátásokat, hegy felőli nézetet is).

  1. Külterület és belterület

5.§

(1)         A belterületi határ tervezett változását a szabályozási terv tartalmazza, mely több ütemben is végrehajtásra kerülhet.

(2)         A tervezett belterületi határ, mivel a belterületbe vonást ütemezetten is meg lehet valósítani, ütemenként legalább egy azonos területegységet, szabályozási vonallal és/vagy területegység határvonallal határolt területeket, a meglévő belterülethez kapcsolódóan lehet belterületbe vonni.

 

  1. Közterület alakításra vonatkozó általános szabályok

6. §

(1)          A közterületeket rendeltetésüknek megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(2)          A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

a)       tájékoztató, információs berendezés elhelyezése,

b)       közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek) elhelyezése,

c)       köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak) elhelyezése,

d)       szobor, díszkút, pihenőpad, utcabútorzat elhelyezése,

e)       távbeszélőfülke elhelyezése,

f)        építési munkával kapcsolatos ideiglenes létesítmények (pl.: állványok elhelyezése), építőanyag tárolás, egyéb építési tevékenység,

g)       természetvédelmi területekre vezető utakon sorompó elhelyezése,

h)       turista-kerékpár tárolók elhelyezése,

i)        információs tábla, hulladékgyűjtő edények elhelyezése a turistaútvonalak mentén,

j) ideiglenes jellegű árusítóhely,

k) kilátótorony,

l) önálló reklámhordozó - a közvilágítási oszlopokat kivéve - nem helyezhető el.

(3)         [3]

 

(4)          Lakóterületen, településközpont vegyes és üdülőterület építési övezetben, az épületeken, közterületeken és közterületről látható magánterületeken elhelyezhető reklámok, hirdetések, cégérek elhelyezésével szembeni elvárások:

a)       Közterületről látható magánterületen az 1,0 m2-es nagyságot meghaladó reklámhordozó szerkezet nem helyezhető el.

b)      Magánterületről közterület fölé beálló reklámhordozó csak az ingatlanon lévő létesítmény cégére, lógója lehet, maximum 1,0 m2-es.

c)       Hirdetési- és reklámcélú szerkezetet, reklámberendezést - a saját célú cégér, cégtábla, cégfelirat kivételével - elhelyezni nem lehet.

d)       Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások:

da) a reklámok csak alacsony fényintenzitásúak lehetnek,

db) nem alakítható ki villogó effektussal, valamint

dc) a lakások rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.

e)       Az épületeken elhelyezhető cégérek, cégtáblák és cégfeliratok szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, valamint fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

f)        A0-ás (841x1189 mm) és az ezt meghaladó ívméretű óriásplakát nem helyezhető el.

g)      [4]

h)       Plakát, falragasz az épületek közterületi homlokzatain nem helyezhető el.

MÁSODIK RÉSZ

Terület felhasználás

7.§


 


(1)               A település területe építési szempontból

a)                   beépítésre szánt területekre

b)                  beépítésre nem szánt területekre tagozódik.

(2)               A település területe az alábbi terület felhasználási egységekre tagozódik:



a


a)       [5]


 

A település területe az alábbi terület felhasználási egységekre tagozódik:

a)    beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint lehetnek:



 

Általános használat szerint

Sajátos használat szerint

Jel

1

Lakóterület

Kialakult falusias lakóterület

Lfk

Falusias lakóterület

Lf

Kertvárosias lakóterület

Lke

2

Vegyes terület

Településközpont vegyes terület

Vt

Központi vegyes terület

Vk

3

Gazdasági terület

Kereskedelmi, szolgáltató terület

Gksz

4

Üdülőterület

Üdülőházas terület

Üü

5

Különleges terület

Temető terület

K-te

Strandok területe

K-str

Kikötő terület

Kki

Kemping terület

K-kmp

Turisztikai fejlesztési terület

K-tuk;

K-bt

Felső Kolónia terület

K-fko

Sport terület

Ksp

Szennyvíztisztító

Kszt

 

b)      [6]beépítésre nem szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint:

 



 

Általános használat szerint

Sajátos használat szerint

Jel

1

Közlekedési és közmű területek

Országos közutak

KÖu

Helyi közutak

Külön nem jelölt

Vasút terület

KÖk

2

Zöldterület

Zöldterület

Z

Kegyeleti park

Z-ke

3

Erdőterület

Védelmi erdőterület

Ev

4

Mezőgazdasági terület

Kertes mezőgazdasági terület

Mk

Mk-fbtk

Mk-Ar

Mk-Ar*

Mk-bv

Általános mezőgazdasági terület

Má-b

5

Vízgazdálkodási terület

Vízgazdálkodási terület

V

6

Különleges beépítésre nem szán terület

Különleges beépítésre nem szánt borturisztikai övezet

Kbt*

 

 

 

  1. III. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

  1. A lakóterületek általános előírásai

8. §

(1)     A lakóövezetekben az üzemanyagtöltő állomás kivételével az OTÉK 13. § és 14.§ -ban felsorolt rendeltetésű épületek helyezhetők el.

(2)     A fő és mellék rendeltetésű funkciók csak egy épülettömegben helyezhetők el. Az egy épülettömegen kívül kizárólag támfalba süllyesztett támfalgarázs építhető.

(3)     Nyeles telek csak úttól elzárt belső fekvésű meglévő telek esetében alakítható ki abban az esetben, ha a feltárandó és a visszamaradó terület megfelel az övezeti, és egyéb jogszabályi előírásoknak.

(4)     Az egyes telkek területének legalább 50 %-át zöldfelületként kell kialakítani, kivéve az Lfk-ü és Lfk-ö építési övezeteket, amely építési övezetekben a minimális zöldfelületi arány 60%.

(5)     A szükséges parkolási igényt telken belül kell biztosítani. Amennyiben a kialakult állapot miatt ez nem lehetséges, akkor az önkormányzat parkolási rendeletében foglaltak szerint kell a parkolás lehetőségét biztosítani.

(6)     Az épületek csak szimmetrikus nyeregtetővel létesíthetők. A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 38°-nál alacsonyabb és 47°-nál meredekebb nem lehet. Égetett agyagcserép héjalás alkalmazható. Nem alkalmazható a fémlemez és táblás lemezfedés, kivéve a hagyományos álló korcos lemezfedést. A hagyományos szürke palafedés csak a meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható. Hagyományos régi betoncserép és nád alkalmazható. Bitumenes zsindelyfedés csak a palafedés kijavítására használható.

(7)     A lakóterületen a lakással egybeépített borászati, kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató rendeltetésű építmények egy építészeti egységben helyezhetők el úgy, hogy külső megjelenésében lakóépület összhatását keltsék, az övezetre előírt beépítési előírások betartásával.

(8)     A fő rendeltetésű épület tömegét az egyéb rendeltetésű épületek tömege nem haladhatja meg.

(9)     Állattartás céljára szolgáló épületek, építmények csak az állattartásra vonatkozó mindenkori hatályos jogszabályok betartása mellett építhetők.

(10)       [7] A lakóövezetekben építhető kerítésekre vonatkozó előírások:

a)    A lakóövezet telkeit a helyben kialakult (3-3 szomszédos telket vizsgálva) anyag és formavilágú és színben a tájba           illeszkedő kerítéssel lehet bekeríteni.

b)    A badacsonytomaji „Ófaluban”, azaz az Lfk-v övezetekben tömör kerítés magassága nem haladhatja meg a 180 cm magasságot.

Épített kerítés legfeljebb 180 cm magas lehet, legfeljebb 60 cm-es tömör lábazattal, kivéve a kialakult terephez igazodó         támfalat. A kerítés anyaga természetes anyagokból legyen: kő, tégla, fa, sövény.

 

(11)             A kerítések kialakításánál:

a)       egyéb kerítés magassága nem haladhatja meg a 160 cm-t, amelyből a tömör lábazat legfeljebb 60 cm lehet, a lábazat fölött legalább 50% áttörtséggel a környezetéhez illeszkedő színnel létesíthető.

b) élősövény esetében sövénybe húzott sima dróthuzal is alkalmazható. Belső kerítésnek drótfonat vagy léckerítés alkalmazható, legfeljebb 20 cm-es tömör lábazattal. Látszó beton, zsalukő nem alkalmazható.

(12)       [8]

(13)       Látszó (szerelt) fém kémény nem engedélyezhető.

(14)      [9] Föld feletti kialakítású gáztartály nem létesíthető.

(15)       A telek zöldfelületének kialakítása honos növényzettel történjen.

(16)       Lakó területeken és településközpont vegyes területeken az alábbi gazdasági tevékenység céljára építmény nem építhető, ill. a meglévő épület átalakítása, vagy használati mód változtatása nem engedélyezhető (TEAOR nyilvántarás szerint):

a)        Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, kivéve: növénytermelés, kertészet

b)        Élelmiszer-, italgyártás

c)        Fafeldolgozás, fonott áru gyártása, kivéve: Parafa-, fonott áru gyártása

d)        Fémfeldolgozási termék gyártása

e)        Közúti jármű gyártása

f)         Egyéb jármű gyártása

g)        Bútorgyártás

h)        Jármű-, üzemanyag-kereskedelem

i)         Nagykereskedelem

(17)       A lakóterületen építhető melléképítmények:

a)        közmű-becsatlakozási műtárgy,

b)        közműpótló műtárgy (záportározó),

c)        hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m belmagassággal),

d)        kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m mélységgel),

e)        kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1,0 m-nél magasabbra nem emelkedő, lefedés nélküli terasz),

f)         kerti víz-és fürdőmedence, napkollektor,

g)        kerti épített tűzrakóhely,

h)        kerti lugas,

i)  háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, j) komposztáló,

k) kerti szabadlépcső és lejtő,

l) antenna, zászlótartó oszlop (max. 6,0 m magasságig), m) lábakon álló kerti tető (max. 20 m2 vízszintes vetületű).

(18)       A felsorolt melléképítmények - a kerti építmények, és kerti szabadlépcső kivételével - oldalhatárra nem telepíthetők, több melléképítmény létesítése esetén, azok tömbösített elhelyezésére kell törekedni.

(19)       Napkollektor elhelyezése elsődlegesen a kert települési szempontból takart részén lehetséges, (terepen). Épületre kivételesen, látványnak kevésbé kitett tetőfelületen, megtervezett esztétikus formában helyezhető, a tájképi megjelenés vizsgálata alapján.

(20)       A parabolaantennák takart ill. esztétikus elhelyezés mellet telepíthetők.

(21)       Lábakon álló kerti tető, az épülethez csatlakozóan, azzal építészeti egységben és esztétikus lefedéssel készíthető.

(22)       Az előkertben kerti építmények közül a lábakon álló kerti tető, a melléképítmények közül a kerti építmény, közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy (esővízgyűjtő ciszterna) és kerítéssel egybeépített hulladéktartály-tároló helyezhető el.


(23)       A lábakon álló kerti tető az előkertben, csak a közterülethatártól mért 5 m távolságon túl helyezhető el, valamint oldal- és hátsókertben telekhatárra nem telepíthető.

(24)       Az övezet telkein legfeljebb 1 db 1,0 m2-t meg nem haladó cég-, cím- és reklámtábla helyezhető el.

(25)       Terepszint alatti beépítés a terepszint felett meghatározott építési helyen belül történhet. A terepszint alatti beépítettség mértéke, az építési övezetben meghatározott terepszint feletti beépítettség maximális értékét legfeljebb további 10%-kal haladhatja meg.

(26)       Hegyoldali területeken épületek lejtőirányú főtömeggel helyezhetők el, terepszintre ültetéssel, a HÉSz 33.§ (8) figyelembe vétele mellett.

 

 

Kialakult falusias lakóterületek (Lfk)

9.§

(1)[10],[11] A Lfk. jelű övezetekben az alábbi táblázatban meghatározott előírások alapján helyezhetők el az építmények.

Övezeti jele

Beépítés módja

Legnagyobb beépítettség

%

Legnagyobb építmény-magasság

m

Kialakítható

minimális

teleknagyság

m2

Minimális új telek-szélesség

Minimális zöld-felület

%

1

Lf-k-v

O/K

30

4,5

550

K

50

2

Lfk-ü

O

15

4,5

1500

15

65

3

Lfk-ü*

O

15

4,5

800

14

65

4

Lfk-ö

O

20

4,5

1500

16

60

 

Jelmagyarázat:

O:        oldalhatáron álló beépítés: Meglévő beépítettség esetén az oldalkert legkisebb mérete a kialakult állapotnak megfelelő, de minimum 3 m lehet.

K:        kialakult beépítettség esetén az illeszkedés szabályai alapján (3-3 szomszédos telket vizsgálva). Kialakult állapotban, a maximumot meghaladó, meglévő beépítés esetén az előírt zöldfelület a túlépítettség mértékével csökkenthető.

 

 


 

(2)[12]Az Lf-k-v (kialakult falusias lakó „öregfalu” vegyes beépítésű) építési övezetben:

a)       a kialakítható legnagyobb teleknagyság 1200 m2.

b)      beépítetlen telken az épület utcafronti homlokzatától számított 5 méteren belül az épület utcafronti épületszélessége a 7,0 métert nem haladhatja meg, saroktelken ez az érték a gerincre merőleges épülettraktusra vonatkozik.

c)       az előkert az illeszkedés alapján (3-3 szomszédos telket vizsgálva) határozandó meg, az oldalkert a telepítési távolság által előírt mértékben.

d)      a 6,00 m-es hátsókert kialakítása 25 m-nél kisebb mélységű telkeknél nem kötelező, de értéke minimum a tényleges építménymagasság fele.

új épület építése esetén a környezetben kialakult állapothoz (3-3 szomszédos telket vizsgálva) kell igazodni. Az épületeket tagoltan kel megformázni. A Nagykörút mentén környezetbe illesztett látványterv készítendő. Az épületek építészeti kialakításánál a helyben kialakult, falusias, kisléptékű épületstruktúrához kell illeszkedni.

 

(3)[13] Az Lfk-ü és az Lfk-ü* (kialakult falusias lakó üdülőövezet jellegű beépítésű) építési övezetben:

a)       az épület utcafronti homlokzatától számított 5 méteren belül az épület utcafronti épületszélessége a 9 métert nem haladhatja meg, saroktelken ez az érték a gerincre merőleges épülettraktusra vonatkozik,

b)      az építési vonalat az utca felőli szabályozott telekhatártól 5 méteres távolságban kell kialakítani, kivéve a kialakult környezetű ingatlanokat, ahol az illeszkedés szabályai alapján (3-3 szomszédos telket vizsgálva) egyedileg kell megállapítani,

c)       valamennyi tervezett épület csak egy épülettömegben helyezhető el, kivéve a terepbe süllyesztett garázst, amely külön is elhelyezhető,

d)      az épületek földszinti padlószintje az épület mellett kialakított legalacsonyabb terep szintje felett legfeljebb120 cm-rel lehet.

e)       Az övezetben hétvégi házas üdülőépület építése is engedélyezhető.

 

 

(4)       Az Lfk-ö (kialakult falusias lakó - Badacsonyörs) építési övezetben:

a)        az épület utcafronti homlokzatától számított 5 méteren belül az épület utcafronti épületszélessége a 8 métert nem haladhatja meg,

b)       az építési vonalat az utca felőli szabályozott telekhatártól 10 méteres távolságban kell kialakítani, kivéve a kialakult környezetű ingatlanokat, ahol az illeszkedés szabályai alapján egyedileg kell megállapítani,

c)        kerítés csak áttört, legfeljebb 160 cm magas lehet, legfeljebb 60 cm-es tömör lábazattal, kivéve a kialakult terephez igazodó támfalat.

Falusias lakóterületek (Lf)

10.§

 

(1)               [14] Az Lf övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó előírásokat a következő táblázat szerint kell alkalmazni:

Övezeti jele

Beépítés módja

Legnagyobb beépítettség

%

Legnagyobb építmény-magasság

m

Kialakítható

minimális

teleknagyság

m2

Minimális új telek-szélesség

Minimális zöld-felület

%

1

Lf-1

O/K

30

4,5

900

K

50

2

Lf-2

SZ

30

4,5

900

20

50

3

Lf-3

O

30

4,5

900

18

50

Jelmagyarázat:

O:        oldalhatáros beépítés. Saroktelek esetén 2 előkert és 2 (1) oldalkert tartandó;

Sz:       szabadon álló beépítés;

K:        kialakult állapothoz illeszkedve”

 

 

 

 


 

(2)     Az Lf-1 falusias lakó építési övezetben (meglévő szabályos badacsonytomaji telkek):

a)                     Új telek összevonással alakítható ki,

b)                     előkert illeszkedve ill. szabályozási terv szerint,

c)                     oldal- és hátsókert építési jogszabályok szerint.

(3)     Az Lf-2 falusias lakó építési övezetben (új badacsonytomaji és badacsonyörsi telkek):

a)                     előkert szabályozási terv szerint,

b)                     oldal- és hátsókert építési jogszabályok szerint.

(4)           Az épület utcafronti homlokzatától számított 5 méteren belül az épület utcafronti épületszélessége a 8 métert nem haladhatja meg.

Kertvárosias lakóterület (Lke)

11.§

 

(1)

[15] Az Lke övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó előírásokat a következő táblázatban foglaltak szerint kell alkalmazni:

 

Övezeti jele

Beépítés módja

Legnagyobb beépítettség

%

Legnagyobb építmény-magasság

m

Kialakítható

minimális

teleknagyság

m2

Minimális új telek-szélesség

Minimális zöld-felület

%

1

Lke-ksz

SZ

30

4,5

600

18

50

2

Lke-ko

O

30

4,5

550

14

50

3

Lke-1

O

25

4,5

700

18

55

4

Lke-i

I

30

4,5

360

10

50

5

Lke-cs

CS**

60

4,0

190

14

30

Jelmagyarázat:

SZ:       szabadonálló beépítés;

O:        oldalhatáron álló beépítés. Saroktelek esetén 2 előkert és 2 (1) oldalkert tartandó), I: ikresen csatlakozó beépítés; CS:           Csoportos beépítés;

Z:         Zártsorú beépítés;

**        az OTÉK 111.§ (2) bekezdése alapján

Az övezetben az előkertek a szabályozási tervlapon jelöltek szerint valósíthatóak meg. Ahol a tervlapon erre vonatkozó jelölés nem található, ott az előkertet a kialakult állapotokhoz igazodóan az illeszkedés szabályai alapján kell kijelölni.


(3)[16],[17]

 

(4)[18],[19]

(5) Az épület utcafronti homlokzatától számított 5 méteren belül az épület utcafronti épületszélessége a 8 métert nem haladhatja meg.

  1. Vegyes területek

Településközpont vegyes terület (Vt)

12.§

(1)    A településközpont vegyes övezetben (Vt) az OTÉK 16.§ (2) bekezdése szerinti építmények elhelyezésére szolgál. Kivéve parkolóház, üzemanyagtöltő. Kivéve a Vt-2* övezet, amelyben az OTÉK 16.§ (3) bekezdése szerinti építmények is elhelyezhetők.

 

 

(2)               [20],[21] A Vt építési övezetek építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó előírásokat a következő táblázatban foglaltak szerint kell alkalmazni:

 

Övezeti jele

Beépítés módja

Legnagyobb beépítettség

%

Legnagyobb építmény-magasság

m

Kialakítható/

beépíthető

telek min. nagyság (m2)

Minimális új telek-szélesség

Minimális zöld-felület

%

1

Vt-k

K

50

K/6,0

400/200

K

20

2

Vt-p

K

K

3,0

50/-

K

10

3

Vt-1

K/SZ

40

6,0

1500/800

20

30

4

Vt-1*

K

40

6,0

600/-

K

30

5

Vt-2

K/SZ

30

6,0

1500/500

20

40

6

Vt-2*

K/SZ

50

K/6,0

1500/K

K

20

7

Vt-3

SZ

70

4,5

700/300

16

10

8

Vt-4

SZ

20

4,5

1500/700

14

50

9

Vt-4*

SZ

20

4,5

700/-

14

50

10

Vt-5

SZ

30

K/5,5

1500/500

16

40

11

Vt-7

SZ

30

4,5

1000/-

K

40

12

Vt-8

-

5 (de csak terepszint alatt)

-

4000/-

K (tovább nem osztható)

80

12

Vt-8

-

5 (de csak terepszint alatt)

-

4000/-

K (tovább nem osztható)

80

13

Vt-10

SZ

40

6,0

1000/

15

30

14

Vt-11

SZ

10

4,0

1000/-

K

60

 

Jelmagyarázat:

K:        kialakult, illeszkedés alapján;

Sz:        szabadon álló beépítés;

O:        oldalhatáron álló beépítés

(3)[22] A Vt övezetekben érvényes általános előírások:

a)       az övezetekben a látványvédelmet minden esetben kiemelten vizsgálni és érvényesíteni kell.

b)      az övezetekben új épületet a helyi tájkarakternek megfelelő épülettömeggel, építészeti részletmegoldásokkal, anyaghasználattal, és színezéssel kell kialakítani.

c)       a kialakult terepszintek, ahhoz tartozó támfalak megőrzendők,

d)      [23]Az épületek magastetővel létesíthetők, kivétel Vt-6, Vt-2* és Vt-9-es övezetben (csak támogató településképi vélemény birtokában). A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge (magastető esetén) 32° - 45°. (A Vt-k övezetben a kialakult hajlásszög az irányadó.)

e)       Tetőhéjazat nem lehet fémlemez fedés (kivéve a hagyományos korcolt lemezfedést), bitumenes zsindelyfedés, szabvány- és hullám palafedés.

f)       [24] .

g)       [25].

 

(4)A településközponti vegyes övezetben telkeit a helyben kialakult anyag és formavilágú kerítéssel lehet bekeríteni. Tömör kerítés csak max. 140 cm magas lehet, a helyben szokásos rakott kőből készülhet és csak az illeszkedés szabályai alapján adható engedély olyan lakóterületen, ahol ilyenek szokás szerint már épültek. Deszkakerítés csak természetes ill. hagyományos színű, fa megjelenésű lehet és max. 160 cm magas, valamint legalább 20 % áttörtségű, maximum 60 cm tömör lábazattal. Egyéb kerítés max. 160 cm magas lehet max. 60 cm magas tömör lábazattal és fölötte min. 50% áttörtséggel a környezetéhez illeszkedő színnel. Kivételt a meglevő kő támfalak képezhetnek. Élősövény esetében sövénybe húzott sima dróthuzal is alkalmazható. Belső kerítésnek élősövény, drótfonat vagy léckerítés alkalmazható, max. 20 cm-es tömör lábazattal. Látszó beton, zsalukő nem alkalmazható.

(5)     A településközpont vegyes övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a)        Az egyes telkek területének legalább 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani, kivéve a Vt-1 és Vt-6 övezetet, ahol legalább 20 %, valamint a Vt-3, ahol legalább 10% zöldfelületet kell kialakítani.

b)       A telkek zöldfelülettel borított részét a települési táj karakternek megfelelő növényzettel kell kialakítani, a Balatoni Nemzeti Parkkal egyeztetett kertépítészeti terv alapján. A kötelező fásítások előnevelt egyedekkel és gyep + cserjeszint kialakításával együtt készüljenek.

c)        A parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként 1 db, legalább kétszer iskolázott fa telepítendő.

d)       A Vt-2 övezetben a „kötelezően természetközeli zöldfelületként megtartandó terület”- ként jelölt területeken:

da) a területek hasznosítása az élőhelyi adottságok és meglevő természetes növényzet megőrzésével történhet,

db) fásítás honos fajokkal történhet,

dc) a természetes terep nem változtatható meg,

dd) burkolt felület nem alakítható ki.

de) Árok, vízfolyás természetközeli módon                     megőrzendő,         kísérő    fásszárú

növényzetével, nem burkolt medrével.

(6)     A Vt-2 övezetben az ún. településkapu területén épület tagolt homlokzattal alakítható ki, az egybefüggő tagolatlan homlokzatrész szélessége legfeljebb 22 m lehet.

(7)     A Vt-6 övezetben a látvány és települési karakter védelme érdekében az övezetbe tervezett épület(ek) főépítészi tervtanács előtt kötelezően meg kell tárgyalni.

(8)     A Vt-7 övezetben kizárólagosan kereskedelmi célú hasznosítás engedélyezhető, szállásférőhelyek száma nem növelhető. Az övezet telkén a gyalogos átközlekedés biztosítandó.

(9)     A Vt-8 övezetben az épület padlószintje földbontással a természetes terepszint fölé legfeljebb 1 m-re emelkedhet, oromfalnál csak bazaltkő használható.

(10)             A Vt-k övezetben:

a)        meglévő épület elbontása esetén az új épület csak az elbontott épület nagyságával megegyező lehet, az övezeti előírások betartása mellett.

b)       az előkertet az illeszkedés szabályai szerint kell megállapítani,

c)        oldalkert kialakult helyzetben 4,0 méterig csökkenthető a tűzvédelmi szakhatósággal egyetértésben, ill. a telepítési távolság által előírt mértékben.

d)        [26]

e)        új telek nem alakítható ki, összevonni legfeljebb két telket lehet, úgy hogy a kialakításra kerülő teleknagysága ne haladja meg az övezetben előírt kialakítható telek minimális teleknagyságának két és félszeresét.

(11)       A Vt-10 építési övezetben az alábbi előírások tartandók be:

(12)       Az építési övezetben az oktatás, szálláshely-szolgáltatás, konferencia, vendéglátás, kultúra funkciói számára szolgáló épületek, építmények helyezhetők el.

(13)       Terepszint alatti beépítés a terepszint felett meghatározott építési helyen belül történhet. A terepszint alatti beépítettség mértéke, az építési övezetben meghatározott terepszint feletti beépítettség maximális értékét legfeljebb további 10%-kal haladhatja meg.

(14)       Napkollektor elhelyezése elsődlegesen a kert települési szempontból takart részén lehetséges, (terepen). Épületre kivételesen, látványnak kevésbé kitett tetőfelületen, megtervezett esztétikus formában helyezhető, a tájképi megjelenés vizsgálata alapján.

(15)       A parabolaantennák takart ill. esztétikus elhelyezés mellet telepíthetők.

(16)       Lábakon álló kerti tető, az épülethez csatlakozóan, azzal építészeti egységben és esztétikus lefedéssel készíthető.

(17)[27] A Vt-9 építési övezetben az alábbi előírások tartandók be:

a) Az építési övezetben szálláshely-szolgáltatás, kereskedelem, vendéglátás, sport, rekreáció, funkciói számára szolgáló épületek, építmények, valamint a terület üzemeltetéséhez szükséges szolgálati lakás funkciója helyezhető el.

b) A Balaton partvonaltól számított 30 m-en belül, ill. a szabályozási tervlapon „építési telken belüli védőterület”-ként jelölt területen belül épületek nem helyezhetők el.

c) A terület és környezete átszellőzése, valamint a táji karakter megőrzése érdekében az övezetben elhelyezésre kerülő épület tömegét tagoltan kell kialakítani, a következők szerint:

ca) a 7 m-nél magasabb homlokzatmagasság feletti épületrészt tagoltan kell kialakítani úgy, hogy a 71. sz. országos főút felé, valamint a Balaton partvonal felé néző egybefüggő épülettömeg 30 m-nél szélesebb ne legyen,

cb) a legnagyobb homlokzatmagasság 12 m lehet,

cc) a legnagyobb gerincmagasság 14,5 m lehet.

d) A látványvédelem kiemelten kezelendő, vizsgálandó.

e) Kőanyag használata helyi típusú vörös kővel történhet.

f) Ideiglenes, ill. szerelt jelleget mutató épület, tájidegen építmény nem létesíthető.

g) Az építési engedély megkéréshez szükséges a Balatoni Főépítészi Tervtanács egyetértő véleményének beszerzése.

 

 

Központi vegyes terület (Vk)

13.§

(1)     A központi vegyes terület (Vk) építési övezetben az OTÉK 17.§ (2) bekezdése 1-5. és 7. pontjai szerinti épületek helyezhetők el. A tulajdonos, használó számára szolgáló lakás az épületen, építményen belül a szintterület legfeljebb 30%-ának mértékéig alakítható ki, valamint irodaépület (OTÉK 111.§ (2) bek. alapján) helyezhetők el.

(2)               [28]A Vk építési övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó előírásokat a következő táblázatban foglaltak szerint kell alkalmazni:

 

Övezeti jele

Beépítés módja

Legnagyobb beépítettség

%

Legnagyobb építmény-magasság

m

Kialakítható

minimális

teleknagyság

m2

Minimális új telek-szélesség

Minimális zöld-felület

%

1

Vk

SZ

30

6,5

1000

20

40

Jelmagyarázat:

SZ:szabadon álló beépítés


 

(3)Állatartás céljára szolgáló épületek,építmények nem helyezhetők el.

(4)Új épület  fő tömege csak magastetővel  , ahol a fő tömeget meghatározó  tető hajlásszöge 45 foknál meredekebb nem lehet. Égetett agyagcserép illetve ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazható, kivéve a mellékfunkciójú épület, vagy meglévő megtartható épület alacsony hajlású ill. laposteteje .Nem alkalmazható a  fémlemez, és táblás lemezfedés, kivéve az alacsony hajlású ill. lapostetőt

és kivéve a hagyományos  álló korcos lemezfedést. Az épületeken csak épített kémény helyezhető el, szerelt

kémény nem létesíthető.

(5)A  (4) bekezdésben felsorolt építményekben , épületekben  a tulajdonosnak vagy használónak életvitelszerű ott  tartóz kodására alkalmas lakás kialakítása az épületen, építményen belül a szintterület 30 %-ának mértékéig történhet.

(6)Az övezetben parkolóház  és üzemanyag tároló építésére engedély nem adható.

(7)Központi vegyes övezetben új létesítmény  engedélyezése során a  zöldfelületek kialakítására az

alábbi előírások vonatkoznak:

a)    az egyes telkek területének legalább 40%-át zöldfelületként kell kialakítani

b)    a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.

 

(8)A Vk övezet általános előírásai:

a)        az övezetben a látványvédelmet minden esetben kiemelten vizsgálni és érvényesíteni kell.

b)       az övezetben csak egyedi tervezésű épületek létesíthetők, a helyi tájkarakternek megfelelő épülettömeggel, építészeti részletmegoldásokkal, anyaghasználattal, és színezéssel.

c)        kőanyag használata helyi típusú kővel történhet: Badacsonytomaj és Badacsony területén bazaltkő, Badacsonyőrs területén vöröskő használatával.

d)       a kialakult terepszintek, ahhoz tartozó támfalak megőrzendők,

e)        Helyiséget tartalmazó új építmény engedélyezési (bejelentési) tervdokumentációjának részeként kertépítészeti terv készítendő. Kertépítészeti tervben megítélhetőnek kell lennie:

ea) a meglévő növényzet jellegének és állapotának, különösen a tervezett létesítmények által érintett 10 cm, vagy annál nagyobb törzsátmérőjű faállománynak;

eb) a telekre előírt legkisebb zöldfelületi arányra, a zöldfelületek kialakítására (például többszintű növényállomány telepítésének kötelezettsége), a zöldfelületek ökológiai szerepére vonatkozó előírások betartása, különösen a burkolt és zöldfelülettel fedett felületek telken belüli nagysága, a tervezett növényzet telken belüli elhelyezkedése és a növényállomány jellege (lombos fa, örökzöld, térhatároló cserje, cserje, talajtakaró, évelő, gyep stb.);

(9) Terepszint alatti beépítés a terepszint felett meghatározott építési helyen belül történhet. A terepszint alatti beépítettség mértéke, az építési övezetben meghatározott terepszint feletti beépítettség maximális értékét legfeljebb további 10%-kal haladhatja meg.

(10) Napkollektor elhelyezése elsődlegesen a kert települési szempontból takart részén lehetséges, (terepen). Épületre kivételesen, látványnak kevésbé kitett tetőfelületen, megtervezett esztétikus formában helyezhető, a tájképi megjelenés vizsgálata alapján.

(11) A parabolaantennák takart, ill. esztétikus elhelyezés mellet telepíthetők.

  1. Üdülőterület

14.§

(1)    [29] A közigazgatási területen meglévő és tervezett üdülőterület – az építési jogszabályok területfelhasználási kategóriáját figyelembe véve – üdülőházas üdülőterületi besorolásba tartozik, amely elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

(2)               [30] Az üdülőházas területen olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.

Az üdülőházas területen a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetők el. A 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára parkoló vagy garázs nem helyezhető el.

(3)     Állattartás céljára szolgáló épületek, építmények az övezetben nem helyezhetők el.

(4)     Az épületek ebben az övezetben csak magastetővel létesíthetők. A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 40°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet, kivéve az Üü övezetben, ahol a tetőhajlás minimuma 30°. Égetett agyagcserép, ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás, ill. nádfedés alkalmazható. Nem alkalmazható a bitumenes zsindely, fémlemez, és táblás lemezfedés, kivéve a hagyományos álló korcos lemezfedés. A hagyományos szürke palafedés csak a meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható.

(5)     Az üdülőterületek övezetei általános előírásai az alábbiak:

a)       az övezetben a látványvédelmet minden esetben kiemelten vizsgálni és érvényesíteni kell.


b)       az övezetben csak egyedi tervezésű épületek létesíthetők, a helyi tájkarakternek

c)        megfelelő épülettömeggel, építészeti részletmegoldásokkal, anyaghasználattal, és színezéssel.

d)       kőanyag használata helyi típusú kővel történhet: Badacsonytomaj és Badacsony területén bazaltkő, Badacsonyörs területén vöröskő használatával.

e)        ideiglenes, ill. szerelt jelleget mutató épület nem létesíthető,

f)        a kialakult terepszintek, ahhoz tartozó támfalak megőrzendők,

g)        [31].

h)       Helyiséget tartalmazó új építmény engedélyezési (bejelentési) tervdokumentációjának részeként kertépítészeti terv készítendő. Kertépítészeti tervben megítélhetőnek kell lennie:

ha) a meglévő növényzet jellegének és állapotának, különösen a tervezett létesítmények által érintett 10 cm, vagy annál nagyobb törzsátmérőj ű faállománynak;

hb) a telekre előírt legkisebb zöldfelületi arányra, a zöldfelületek kialakítására (például többszintű növényállomány telepítésének kötelezettsége), a zöldfelületek ökológiai szerepére vonatkozó előírások betartása, különösen a burkolt és zöldfelülettel fedett felületek telken belüli nagysága, a tervezett növényzet telken belüli elhelyezkedése és a növényállomány jellege (lombos fa, örökzöld, térhatároló cserje, cserje, talajtakaró, évelő, gyep stb.);

(6)     Terepszint alatti beépítés a terepszint felett meghatározott építési helyen belül történhet. A terepszint alatti beépítettség mértéke, az építési övezetben meghatározott terepszint feletti beépítettség maximális értékét legfeljebb további 10%-kal haladhatja meg.

(7)     Napkollektor elhelyezése elsődlegesen a kert települési szempontból takart részén lehetséges, (terepen). Épületre kivételesen, látványnak kevésbé kitett tetőfelületen, megtervezett esztétikus formában helyezhető, a tájképi megjelenés vizsgálata alapján.

(8)     A parabolaantennák takart ill. esztétikus elhelyezés mellet telepíthetők.

(9)     Hegyoldali területeken épületek lejtőirányú főtömeggel helyezhetők el, terepszintre ültetéssel, a HÉSz 31.§ (8) figyelembe vétele mellett.

(10)     Lábakon álló kerti tető, az épülethez csatlakozóan, azzal építészeti egységben és esztétikus lefedéssel készíthető.

Üdülőházas üdülőterület (Üü)

15.§

(1) [32]Az üdülőházas építési övezet (Üü) építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó előírásokat a következő táblázatban foglaltak szerint kell alkalmazni:

Övezeti jele

Beépítés módja

Legnagyobb beépítettség

%

Legnagyobb építmény-magasság

M

Kialakítható

minimális

teleknagyság

m2

Minimális új telek-szélesség

Minimális zöld-felület

%

1

Üü-1

SZ

10

6,0

5000

50

50

Jelmagyarázat:

Sz:       szabadon álló beépítés

(2) Az övezetben az építési hely határvonalai:

a)        építési határvonal az előkertben: a telek szélétől legalább 5 m,

b)       építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől legalább 5 m,

c)        építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől legalább 6 m.

(3)         Üdülőházas üdülőterületen a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a)        az egyes telkek területének legalább 50 %-át zöldfelületként kell megtartani, ill. kialakítani,

b)       az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep­cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani,

c)        az egyes telkeken a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatárok  mentén  egybefüggően  kell kialakítani. A telekhatárok mentén  legalább 3 méter széles, többszintű növényzetből (fasor alatta cserjesávval) álló zöldfelületi sáv létesítendő.

 

 

 

 


c)        ca) zöldfelületek kialakítása, növénytelepítés során legalább 80% arányban honos növényfajokat kell telepíteni,

d)        cb) a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként 1 db, legalább kétszer iskolázott fa telepítendő.

Hétvégi házas terület (Üh)

16. §[33]

 

  1. Gazdasági terület - kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

17.§

Kereskedelmi szolgáltató terület (Gksz)

(1)      [34]

Az övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó előírásokat a következő táblázatban foglaltak szerint kell alkalmazni:

Övezeti jele

Beépítés módja

Legnagyobb beépítettség

%

Legnagyobb építmény-magasság

M

Kialakítható

minimális

teleknagyság

m2

Minimális új telek-szélesség

Minimális zöld-felület

%

1

Gksz-1

SZ

20

4,50*

1000

25

40

2

Gksz-2

SZ

K/20

6,0*

K/3000

K/30

40

3

Gksz-3

O

50

6,0*

1000

18

20

4

Gksz-k

SZ

30

K/6,5

3000

K

40

5

Gksz*

Nem beépíthető

0

0

7000

K

-

Jelmagyarázat:

K:        kialakult, illeszkedés alapján (meglévő épületek felújíthatóak, átépíthetőek);

*          technológiai torony, tartály, terményszárító magassági korlátozás nélkül elhelyezhető.


(2)    [35]A kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági területen gazdasági tevékenység számára nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, borászattal, szőlő- és gyümölcsfeldolgozással kapcsolatos pincekomplexum, valamint a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló lakások, szálláshely-szolgáltató vendégház, iroda helyiségek helyezhetők el.

 


 

(3)     [36]A Gksz-1-2-3 építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasságnál magasabb is engedélyezhető ha azt az alkalmazott technológia indokolttá teszi

(4)    Az övezetben az építési helyet legalább 10 méteres elő-, és hátsókert, valamint 5 méteres oldalkert megtartásával kell meghatározni, kivéve a Gksz-k övezetet, ahol az építési hely a kialakult állapotokhoz igazodó lehet. Amennyiben a gazdasági övezet részletes előírása, technológiai okból, az építménymagasságra vonatkozóan eltérést enged, abban az esetben az építményt a telekhatártól legalább az építmény magasságával megegyező távolságra kell elhelyezni.

(5)     A „Gksz-2” jelű, meglévő ún. „Riza-pusztai” gazdasági területen az építés, valamint a bővítés feltétele a tartályok, építmények és az épületek növényzettel való takarása.

(6)     A övezetben az ingatlanok min. 40%-a zöldfelületként alakítandó ki. Ezen belül a Gksz övezetek tömbhatárainak szélein legalább 10 méter széles és legalább 3 szintű takarónövényzet alakítandó ki, amennyiben a szabályozási tervlapon más jelölés nem található. A szabályozási terven jelölt takarófásítások fasor és cserjesáv telepítésével készüljenek.

(7)     A Gksz-k övezetben telekmegosztás nem végezhető, kivéve közműlétesítmények és út létesítésére.

(8)     A Gksz övezet általános előírásai az alábbiak:

a)        az övezetben a látványvédelmet minden esetben kiemelten vizsgálni és érvényesíteni kell,

b)       az övezetben csak egyedi tervezésű, magastetős, cserép, nád vagy igényes megjelenésű és barna vagy antracit színű fémlemezfedésű épületek létesíthetők, a helyi tájkarakternek megfelelő épülettömeggel, építészeti részletmegoldásokkal, anyaghasználattal és színezéssel,

c)        a tető hajlásszöge a látványvédelem érdekében 15o-ig csökkenthető,

d)       kőanyag használata helyi típusú kővel történhet: Badacsonytomaj és Badacsony területén bazaltkővel, Badacsonyörs területén vöröskővel,

e)        ideiglenes, ill. szerelt jelleget mutató épület, tájidegen építmény nem létesíthető,

f)        Helyiséget tartalmazó új építmény engedélyezési (bejelentési) tervdokumentációjának részeként kertépítészeti terv készítendő. Kertépítészeti tervben megítélhetőnek kell lennie:

fa) a meglévő növényzet jellegének és állapotának, különösen a tervezett létesítmények által érintett 10 cm, vagy annál nagyobb törzsátmérőj ű faállománynak;

fb) a telekre előírt legkisebb zöldfelületi arányra, a zöldfelületek kialakítására (például többszintű növényállomány telepítésének kötelezettsége), a zöldfelületek ökológiai szerepére vonatkozó előírások betartása, különösen a burkolt és zöldfelülettel fedett felületek telken belüli nagysága, a tervezett növényzet telken belüli elhelyezkedése és a növényállomány jellege (lombos fa, örökzöld, térhatároló cserje, cserje, talajtakaró, évelő, gyep stb.);

(9)  Terepszint alatti beépítés a terepszint felett meghatározott építési helyen belül történhet. A terepszint alatti beépítettség mértéke, az építési övezetben meghatározott terepszint feletti beépítettség maximális értékét legfeljebb további 10%-kal haladhatja meg.

  1. Különleges területek Beépítésre szánt különleges terület

18.§

(1)     Különleges területnek minősül a turisztikai fejlesztési terület, a strandok és kempingek területe, a hajókikötő és a leendő kompkikötő, a köztemetők területei, valamint a volt szennyvízülepítő területe.

(2)     [37]A „K-te” jelű temető területen csak a temetkezéshez kapcsolódó és az azt kiszolgáló épületek és építmények, létesítmények (kápolna, halottasház, ravatalozó, sírépítmények, urnahelyek), valamint közművek, utcabútorok, képzőművészeti alkotások, utak és növényzet helyezhetők el.

(3)     [38]

(4)     Terepszint alatti beépítés a terepszint felett meghatározott építési helyen belül történhet. A terepszint alatti beépítettség mértéke, az építési övezetben meghatározott terepszint feletti beépítettség maximális értékét legfeljebb további 10%-kal haladhatja meg.

Különleges terület - Strandok területe (K-str)

19.§

(1)    A strandok területén az alábbi kiszolgáló létesítmények helyezhetők el:

a)      fogadó épület, öltöző, vizesblokk, raktárak, stb.

b)     vízi sport építményei,

c)      pihenést és testedzést szolgáló építmények pl.: pihenőhely, játszótér, tornapálya, stb.

d)     a területet használók ellátását szolgáló vendéglátás épületei,

e)      a terület fenntartásához szükséges épület.

(2)               [39]Az övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó előírásokat a következő táblázatban foglaltak szerint kell alkalmazni:

Övezeti jele

Beépítés módja

Legnagyobb beépítettség

%

Legnagyobb építmény-magasság

M

Kialakítható

minimális

teleknagyság

m2

Minimális új telek-szélesség

Minimális zöld-felület

%

1

K-str

SZ

8

4,5

K

K

70

Jelmagyarázat:

SZ:       szabadonálló;

K:        kialakult


 

 

 

 

 

 

 

dhgghfghewl

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(3) Az övezetben  az építési hely határvonalai :

a) a Balaton partvonalától 30 m-es távolságon  belül épület nem létesíthető,

b) a többi  telekhatártól 5 m-re, kivéve a meglévő kialakult épületeket  és a 71 sz. út felőli telekhatárt,        ahonnan 3 m-re.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(4)Az övezetben elhelyezhető épületek kialakításának előírásai az alábbiak:

a) az övezetben csak egyedi tervezésű, magastetős, cserép, nád vagy igényes megjelenésű és barna vagy antracit színű fémlemezfedésű épületek létesíthetők, a

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

((

 

 

 

 

((

 

tő cserép,


helyi tájkarakternek megfelelő épülettömeggel, építészeti részletmegoldásokkal, anyaghasználattal, és színezéssel.

b)      a tető hajlásszöge a látványvédelem érdekében 25o-ig csökkenthető.

c)       kőanyag használata helyi típusú           kővel történhet:     Badacsonytomaj      és Badacsony

területén bazaltkővel, Badacsony őrs területén vöröskővel.

d)       ideiglenes, ill. szerelt jelleget mutató épület, tájidegen építmény nem létesíthető,

e)       [40]

f)       Az övezetben mind a Balaton              felöli, mind a        település felöli látványvédelem

szempontjából hagyományos beépítéshez illeszkedő épülettömeg, szín, anyag építészeti megoldású épület helyezhető el.

(5)       Az övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a)        az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább H-ét legalább kétszintű (gyep-

és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani, kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja,

b)       a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként 1 db, legalább kétszer iskolázott fa telepítendő,

c)        az aktív zöldfelület számításnál a zöldfelület mértékébe a gyepes sportpálya 100 % mértékig, a gyephézagos burkolat közül a gyepráccsal fedett és gyepesített terület 50 % mértékig egyszintű növényzetként beszámítható. Egyéb gyephézagos burkolat (pl. gyephézagos betonburkolat) a kötelező legkisebb zöldfelület számításnál nem vehető figyelembe.

Különleges terület - Vízi-közlekedési, sport és turisztikai célú kikötő területe (Kki)

20.§

(1)     A hajó és leendő kompkikötő területén a kikötő kiszolgálásához, üzemeltetéséhez

szükséges épület, építmény, továbbá a terület fenntartásához és a turizmus kiszolgálásához

szükséges épületek, építmények helyezhetők el.

(2) [41]

 

Az övezet részletes előírásai az alábbiak:

Övezeti jele

Beépítés módja

Legnagyobb beépítettség

%

Legnagyobb építmény-magasság

M

Kialakítható

minimális

teleknagyság

m2

Minimális új telek-szélesség

Minimális zöld-felület

%

1

Kki

SZ

10

K/4,0

K

K

40

Jelmagyarázat:

K:        kialakult;

SZ:       szabadon álló

 

 


(3)  Az építési helyet a kialakult beépítési vonalhoz illeszkedve kell meghatározni, figyelembe véve a szabályozási terven jelölt be nem építhető parti sávot.

(4)    A kikötő kialakításánál, épület, építmények, reklámhordozók létesítésénél maximálisan kiemelten kezelendő a látványvédelem. Épület, építmény a település karakteréhez igazodó tömeggel, anyaghasználattal, forma megoldással létesíthető.

(5)    Ideiglenes létesítmények, szerelt jellegű építmények az övezetben nem létesíthetők.

Különleges terület - Kempingek (K-kmp)

  1. §

(1)    Az övezetbe kulturális, sport, szállásférőhely és szórakoztatási, valamint oktatási ill. egészségügyi intézmények épületei és építményei helyezhetők el.

(2)               [42]

 

Az övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése alkalmazandó előírásokat a következő táblázatban foglaltak szerint kell alkalmazni:

Övezeti jele

Beépítés módja

Legnagyobb beépítettség

%

Legnagyobb építmény-magasság

M

Kialakítható

minimális

teleknagyság

m2

Minimális új telek-szélesség

Minimális zöld-felület

%

1

K-kmp

SZ

15

6,0

5000

K

70

Jelmagyarázat:

K:        kialakult meglévő telek, tovább nem osztható;

SZ:       szabadon álló.

Az épület legmagasabb pontja 9,0 m lehet.

(3)Az övezetben az építési hely határvonalai:


a)        építési határvonal az előkertben: a 71. sz úttól min. 5m,

b)       építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől legalább 5 m,

c)        építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől legalább 10 m.

(3)   Az építési helyet a kialakult beépítési vonalhoz illeszkedve kell meghatározni, figyelembe

véve, hogy a Balaton partvonaltól számított 30 m-en belül, ill. a szabályozási tervlapon

jelölt területen épületek nem helyezhetők el.

(4)   A 4 gépjárműállásnál nagyobb parkolók telken belül is kizárólag fásítva alakíthatók ki: 4

parkolóhelyenként 1 db, legalább kétszer iskolázott fát kell telepíteni.

(5)   Az övezet területén a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a)        az egyes telkek területének legalább 70 %-át zöldfelületként kell megtartani, ill. kialakítani.

b)       az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep-, cserje- és lomb koronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb felét boríthatja.

c)        a telekhatárok közúttal határos oldala mentén legalább 3 m széles, többszintű honos növényzetből (fasor alatta cserjesávval) álló zöldfelületi sávot kell létesíteni.

d)       zöldfelületek kialakítása során legalább 75% arányban honos növényfajokat kell telepíteni,

(7) Az övezetben elhelyezhető épületek kialakításának általános előírásai az alábbiak:

a)        az övezetben csak egyedi tervezésű, magastetős, cserép vagy nádfedésű, igényes megjelenésű épületek létesíthetők, a helyi tájkarakternek megfelelő épülettömeggel, építészeti részletmegoldásokkal, anyaghasználattal és színezéssel.

b)       Kőanyag használata helyi típusú kővel történhet: Badacsonytomaj és Badacsony területén bazaltkővel, Badacsonyörs településrész területén vöröskővel.

c)        ideiglenes, ill. szerelt jelleget mutató épület, tájidegen építmény nem létesíthető,

d)       [43]

e)        A Balaton partvonaltól számított 30 m-en belül épületek nem helyezhetők el.

f)        A terület és környezete átszellőzése, valamint a táji karakter megőrzése érdekében az övezetben elhelyezésre kerülő épület tömegét tagoltan kell kialakítani, a következők szerint:

fa) a 7 m-nél magasabb homlokzatmagasság feletti épületrészt tagoltan kell kialakítani úgy, hogy a 71. sz. országos főút felé, valamint a Balaton partvonal felé néző egybefüggő épülettömeg 30 m-nél szélesebb ne legyen,

fb) a legnagyobb homlokzatmagasság 12 m lehet,

fc) a legnagyobb gerincmagasság 14,5 m lehet.

g)       A látványvédelem kiemelten kezelendő, vizsgálandó.

h)       Kőanyag használata helyi típusú vörös kővel történhet.

i)         Ideiglenes, ill. szerelt jelleget mutató épület, tájidegen építmény nem létesíthető.


  1. §

[44]Különleges terület - Turisztikai fejlesztési terület (K-tuk, K-bt)

(1)[45] ,[46]

Az övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó előírásokat a következő táblázatban foglaltak szerint kell alkalmazni:

Övezeti jele

Beépítés módja

Legnagyobb beépítettség

%

Legnagyobb építmény-magasság

M

Kialakítható

minimális

teleknagyság

m2

Minimális új telek-szélesség

Minimális zöld-felület

%

1

K-tuk

SZ

8

6,0

5000

50

80

2

K-tuk*

SZ

15

6,0

K (a telek nem osztható)

K

60

3

K-tuk1

SZ

8

6,0

50000

K

65

3

K-bt

SZ

15

4,5

2000

30

60

Jelmagyarázat:

SZ:       szabadon álló;

K:        kialakult.

 

 

(2)[47] A K-tuk turisztikai, fejlesztési övezetben elhelyezhető létesítmények: az idegenforgalmat szolgáló kereskedelmi szálláshely szolgáltatás, borturizmus, vendéglátás, borfeldolgozás építményei.

 

(3)[48],[49] A K-tuk és K-tuk* turisztikai fejlesztési övezetben a látvány és települési karakter védelme érdekében az övezetbe tervezett épület(ek) tömbösítetten nem lehet kialakítani: egy épület legnagyobb beépített területe max. 500 m2 lehet. A legnagyobb homlokzatmagasság max. 9,0 m lehet. A tető kialakítás jellemzően magastetős lehet, a tetőhajlás 45°-nál több nem lehet. A tetőhéjazat nem lehet: fémlemez fedés (kivéve a hagyományos korcolt lemezfedés), bitumenes zsindelyfedés, szabvány- és hullám palafedés.

 

 

 

(4) [50] Az előírt zöldfelület minimum 80% -ban szőlő kell legyen.

(5)  [51] Nyitott vízmedencét, vízfelületet úgy kell kialakítani, hogy a látványvédelemi szempontok megtartása érdekében növényzettel, telepítéssel takart legyen.

 

(6)         [52]A K-bt különleges borturisztikai övezetben kizárólag a borturizmushoz kötődő - szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint a bortárolás és borfeldolgozás - funkciók helyezhetők el. A 099/2 és /5 hrsz-ú ingatlanokon csak a telek 80%-án megtartott és művelt szőlő esetén megengedett az építés.

(7)         [53]A K-bt területen a látványvédelmet minden esetben kiemelten vizsgálni és érvényesíteni kell. Az új épületek 33- 45° közötti tetőhajlással, magastetővel tervezendők, cserép vagy nádfedéssel, a helyi borvidéki - tájkarakternek megfelelő épülettömeggel, lejtőre merőleges gerinccel történő hagyományos elhelyezéssel, a tájegységre jellemző építészeti részletmegoldásokkal, anyaghasználattal, és színezéssel. Gazdasági épület szélessége az övezetben max. 6,60 m lehet.

(8)         [54]Terepszint alatti beépítés a felette levő földborítással együtt a természetes terepszint fölé legfeljebb 1,0 m magasságig emelkedhet ki. A terepszint alatti építmény 10 %-al haladhatja meg a legnagyobb beépítettség mértékét.

(9)         [55]Közművesítettség mértéke: teljes.

 

Különleges  terület - Felső Kolónia terület (K-fko)

23.§

(1)     A K-fko Felső Kolónia terület övezetében új épület nem létesíthető.

(2)     A meglevő épületek az épülettömeg bővítése nélkül, a korábbi nagyságrendnek megfelelően helyreállíthatok - a fokozottan védett erdőterületnek megfelelő, turizmust kiszolgáló rendeltetéssel, szálláshely nélkül a természetvédelmi hatóság és a tulajdonos (kezelő) előírásai szerint.

Különleges terület - Sportterület (Ksp)

24.§

 

(1)     A különleges sportterület Ksp a pihenés, szabadidő eltöltés, testedzés céljára szolgáló terület.

 

 

(2)    [56]Az Ksp-1 övezetben az alábbi létesítmények helyezhetők el:

a)       sportépítmények: sportpályák, tornacsarnok, uszoda

b)      sportpályák kiszolgáló létesítményei pl.: öltözők, lelátók stb.

c)       pihenést és testedzést szolgáló építmények pl.: pihenőhely, játszótér, tornapálya stb.

d)      a terület fenntartásához szükséges épület,

e)      a területet használók ellátását szolgáló vendéglátás épületei

 

 

(3)               [57] Az övezet részletes előírásai az alábbiak:

Övezeti jele

Beépítés módja

Legnagyobb beépítettség

%

Legnagyobb építmény-magasság

M

Kialakítható

minimális

teleknagyság

m2

Minimális új telek-szélesség

Minimális zöld-felület

%

1

Ksp

SZ

15

4,5

5000

50

30

2

Ksp*

SZ

10

4,0

8000

K

30

Jelmagyarázat:

SZ:       szabadon álló

(4) [58]A Ksp övezetben

a)       az építési hely határvonalai: szabályozási terv szerint és

b)      építési határvonal az oldalkertben: a telekhatártól legalább 5 m és

c)       építési határvonal a hátsókertben: a telekhatártól legalább 6 m.

 

(5) [59]

Az övezetben az épületek, építmények kizárólag tájba illő, hagyományos tömegűek, anyaghasználatúak és színezésűek lehetnek.


 

 

(6)[60] Az övezetben a kerítés kizárólag fából, vagy drótfonatból készülő, lábazat nélküli, áttört kialakítású lehet, tömör kerítés az övezetben nem létesíthető.

 

(7)Az övezetben az épületek, építmények kizárólag tájba illő, hagyományos tömegűek anyaghasználatúak és színezésűek lehetnek.

(8) Az övezetben a kerítés kizárólag fából, vagy drótfonatból készülő, lábazat nélküli, áttört kialakítású lehet, tömör kerítés az övezetben nem létesíthető.

(9) Az övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a)        az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/6-át háromszintű (gyep-, cserje- és lomb koronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani, kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja.

b)       a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként 1 db, legalább kétszer iskolázott fát kell telepíteni.

c)        a zöldfelület kialakítása során honos növényfajok telepíthetők.

 

  1. IV. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

  1. Közlekedési területek és létesítmények

25.§

 

(1)     A közlekedési területek területfelhasználási egységébe tartoznak az OTÉK szerint meghatározott, közlekedést szolgáló területek.

(2)    [61] Közlekedési célra területet alakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és előírásoknak, az OTÉK-nak és a Szabályozási terven feltüntetett szabályozási szélességek megtartásával szabad.

(3)     A közlekedési területek építési (szabályozási) szélességén belül az OTÉK 26.§ (3) szerinti létesítmények, valamint utcabútorok, a közművek létesítményei és berendezései helyezhetők el, valamint utcafásítás telepíthető.

(4)     A közlekedési területen és a közlekedési védőtávolságon belül építési tevékenységet folytatni csak az illetékes közlekedési hatóság és a közútkezelő hozzájárulásával és előírásai szerint lehet. A közlekedési védőtávolságon belül reklámtáblák, útbaigazító táblák stb. Elhelyezéséhez is szükséges a közlekedési hatóság hozzájárulása.

(5)     A település közútjai közül az országos utak önálló övezeteket alkotnak. Övezeti jelük: KÖu

(6)     A település közútjainak tervezési osztályba sorolása:

a)         71 sz. Lepsény-Fenékpuszta II. rendű főút                külterületen:    K.IV.A.

belterületen:     B.IV.b B

b)                       7341 sz. Badacsonytomaj-Badacsonytördemic összekötőút (Római út) B.VI.d B

c)        7344 sz. összekötőút (Káptalantóti út), és 7316 sz. összekötőút, kiemelt jelentőségű mellékút (József A. út és Kisörsi út)                                    külterületen:     K.V.A.

belterületen:     B.V.c B

d)        73143 sz. Badacsonytomaj bekötőút (Fő u.)              külterületen:    K.VI.B.

belterületen:     B.VI.c D

e) helyi kiszolgáló utak

külterületen:

K.VI.

 

belterületen:

B.VI.d D

f) önálló kerékpárutak

külterületen:

K.VII.

 

belterületen:

B.VII.

g) önálló gyalogutak

külterületen:

K.VIII.

 

belterületen:

B.VIII.

 

(7)           Az országos utak külterületi szakasza melletti védőtávolság van. A védőtávolság az úttengelytől számított 50-50 méter; a 71 sz. II. rendű főút vonatkozásában 100-100 méter. Az országos vasútvonal mellett a szélső vágánytól számított 50-50 méteres védőtávolságot kell figyelembe venni.

(8)           Az egyéb (nem országos) külterületi utak, mező- és erdőgazdasági utak mellett kerítést, támfalat ill. bármilyen építményt a tengelytől számított legalább 6-6 méter távolságra kell elhelyezni. Támfal esetén a terepadottságok függvényében indokolt esetben az építési hatóság ettől eltérhet. Mező- és erdőgazdasági területen kerítés nem építhető, kivéve ha a részletes övezeti előírások a kerítés építést az egyes övezetben megengedik.

(9)           Badacsonytomaj központjától északkeletre, a Kisörsi út keleti szakaszára déli irányból kikötő, a HÉSz 5. mellékletét képező Szabályozási terven "A" jelű út területének kialakítása, szélesítése ütemezetten is megvalósítható. Az út melletti Lke-1 terület kiszolgálása első ütemben megoldható az út nyugati, 8 m széles területsávjának kialakításával, ezen sávon belül kell a gépjármű közlekedésre alkalmas útburkolatot és a nyugati oldali járdát kiépíteni, a vízelvezetést és az Lke-1 terület közműveinek elhelyezését megoldani.

(10)       Az „A” jelű út régészeti lelőhellyel érintett szakasza a régészeti lelőhely állapotát megőrző feltöltésen valósulhat meg.

(11)       A létesítmények parkolását, árufeltöltését az építési jogszabályok (OTÉK) előírásainak megfelelően telken belül kell megoldani. Amennyiben a telken belüli parkolás fizikailag megoldhatatlan, vagy aránytalanul nagy nehézségekkel járna, a saját telken kívüli parkolás helyi parkolási rendelet alapján engedélyezhető.

(12)       A saját telken kívüli parkolóhely kialakításának feltételeit az Önkormányzat külön helyi parkolási rendeletben, a jogszabályban rögzített módon határozza meg.

(13)       Közút megszűntetésére - a szabályozási tervlapon jelölteken túl - abban az esetben kerülhet sor, ha a közút megszüntetése telekegyesítési célt szolgál és megszűntetése után a közúttal érintkező ingatlanok megközelítése másik közútról vagy közúthoz csatlakozó magánútról megoldottá válik.

(14)       A közút és vasút szintbeni keresztezésénél a magasabb szintű jogszabályban meghatározott rálátási háromszög területén belül az út és vasút szintjétől számított 50 cm- nél magasabb építményt elhelyezni, 50 cm-nél magasabbra növényzetet ültetni tilos.

(15)      [62] A Szabályozási tervlapon, a 71 sz. főút és a vasút területén „szintben elválasztott gyalogos átkelés” számára mérnöki műtárgy építhető.

  1. Zöldterületek (Z)

26.§

(1) Zöldterület a szabályozási terven  „Z”jellel szabályozott növényzettel fedett közterület.

(2) Zöldterületen a pihenést, szabadidő eltöltést és testedzést, valamint a zöldfelületek fenntartásához szükséges legfeljebb 4,5 m építménymagasságú épülrt helyezhető el.

(3)

[63] Az övezet részletes előírásai az alábbiak:

Övezeti jele

Beépítés módja

Legnagyobb beépítettség

%

Legnagyobb építmény-magasság

M

Kialakítható

minimális

teleknagyság

m2

Minimális új telek-szélesség

Minimális zöld-felület

%

1

Z

 

SZ

2

4,5

A telek nem osztható

K

80

2

Z*

 

SZ

2

4,5

A telek nem osztható

K

80

3

Z-ke

 

-

0

-

A telek nem osztható

K

90

 

 

(4)     [64]A Z* övezetben rendezvényekhez szükséges esztétikus megjelenésű egységes képet mutató ideiglenes építmények max. 60 napig elhelyezhetők az övezetben előírt legnagyobb beépítési %-on felül, de legfeljebb 3%os beépítettséggel történhet.

(5)     [65]

(6)     A zöldterületen fák kivágása csak közérdekből és akkor engedélyezhető, ha azt a fák egészségi állapota, balesetveszély elhárítása, vagy közegészségügyi szempontok szükségessé teszik és pótlásukról gondoskodnak.

(7)     A vízparton létesítendő új zöldterületeken a parti sétányt a természet közeli jelleg megőrzésével (visszaállításával) kell kialakítani.

(8)     A Z-ke (kegyeleti park) övezetében épület nem helyezhető el.

(9)[66] Badacsonyörs területén, a Vt-9 övezet keleti és a déli oldalán fekvő „Z-1” zöldterület övezetében a strandolás funkciót magába foglaló épületek, építmények elhelyezhetők,        4 % legnagyobb beépíthetőség és 4,5 építménymagasság mellett, az alábbi előírások betartása mellett:

a) A látványvédelem kiemelten kezelendő, vizsgálandó.

b) Kőanyag használata helyi típusú vörös kővel történhet,

c) Ideiglenes, ill. szerelt jelleget mutató épület, tájidegen építmény nem létesíthető.

d) a Balaton partvonaltól számított 30 m parti sávban épület nem helyezhető el.

e) A strandterületen a vízhezjutás lehetőségének megteremtése a nádasok védelmének biztosítása mellett történhet.

(10)[67] A Z* övezetben az építési tevékenység csak koncentráltan és a jogi partvonaltól 30 m túl történhet.

 

 

  1. Erdőterület (E)

27.§

 

(1)     A rendelet hatálya alá tartozó területeken található erdők elsődleges rendeltetésük szerint védelmi (védett) rendeltetésű erdőterületeknek (Ev) minősülnek.

(2)     A védelmi rendeltetésű erdőterületeken épület nem helyezhető el és mesterséges felületek sem létesíthetők, kivéve a védett ill. fokozottan védett erdő kezelésének megfelelő építményeket (mint pl. forrásfoglalás, meglevő szakrális helyhez kapcsolódó műalkotás, szoborfülke, emlékhely).

(3)     A kiemelt jelentőségű, különleges, természetvédelmi erdőterületeken bánya nem nyitható és az erdő rendeltetését (természetvédelem, tájképvédelem, gyalogos turisztikai funkció stb.) figyelembevevő, kíméletes erdőgazdálkodást kell folytatni.

(4)    [68]Az Mk-4* jelű kertgazdasági területen lévő, a szabályozási terven jelölt „erdő művelés megtartandó” alrészleteken az erdő művelés megtartandó.

14. Mezőgazdasági területek

Mezőgazdasági területek általános előírásai (M)

28.§

(1)A mezőgazadasági területeken a tájkarakter , a termelési adottságok és hagyományok, a termőtalaj és a termőföld  megőrzése, valamint a mezőgazdasági és településrendezési szempontok figyelembevételével az alábbi  terület-felhasználás engedélyezhető:

a)       általános mezőgazdasági terület (Má)

b)      kertes mezőgazdasági terület (Mk)

(2) [69]A mezőgazdasági területen az I. osztályú szőlőkataszterek kivételével hatósági engedéllyel és a természetvédelmi kezelésnek megfelelő esetben (a természeti, ökológiai adottságok erősítése esetén) erdő, gyep létesíthető a természetvédelmi kezelő és a természetvédelmi hatóság hozzájárulása esetén és előírásai szerint.

(3) Az általános mezdőgazdasági terület besorolásba az-Má-1, Má-2, Má-3, Má-4, Má-5, Má-6-árutermelő gazdálkodásra alkalmas mezőgazdasági terület tartozik, ahol- ha az adott övezeti előírás és az állattartás, bortároláshora vonatkozó jogszabályok nem tiltják- az állattartáshoz és a szőlőfeldolgozáshoz , bortároláshoz kapcsolódó építmények építhetők.

(4) Mezőgazdasági területen kerítés csak a szőlő- és gyümölcsültetvények védelme érdekében  mélyzöld vagy

horganyzott színű fonatos kivitelezéssel, minden esetben növényzettel kísérve, ill. elsődlegesen szőlőkordonnal, sövénnyel, növényzettel megoldott lehatárolás.Az állattartás céljára szolgáló mezőgazdasági területen kerítés létesítése külön

engedéllyel, villanypásztorral történhet. Telken belül nem létesíthető kerítés az Má területen létesülő épületcsoport lehatárolása kivételével.

(5)     A történeti tájként jelölt területeken új épület építésének feltétele, hogy a környezettel való összhangot bemutató látványterv is készüljön.

(6)     A mezőgazdasági területen meglévő, a hivatalos alaptérképen feltüntetett épületek, romok a művelési ágnak megfelelő ingatlanhasználat esetén az épülettömeg növelése nélkül felújíthatók.

(7)     Mezőgazdasági területen elhelyezhető épületek, építmények előírásai az alábbiak:

a)        Mezőgazdasági területen a látványvédelmet minden esetben kiemelten vizsgálni és érvényesíteni kell.

b)       Mezőgazdasági területen csak egyedi tervezésű, 38- 48o közötti tetőhajlással magastetős, cserép vagy nádfedésű épületek létesíthetők, a helyi - borvidéki - tájkarakternek megfelelő épülettömeggel, lejtőre merőleges gerinccel történő hagyományos elhelyezéssel, a tájegységre jellemző építészeti részletmegoldásokkal, anyaghasználattal, és színezéssel. Gazdasági épület szélessége az Mk-2, 3, 4, 5 kertes övezetben max. 5,60 m lehet, lakóépület szélessége az Mk-3 övezetben max. 6,60 m lehet.

c)        terepszint alatti beépítés a felette levő földborítással együtt a természetes terepszint fölé legfeljebb 1,0 m magasságig emelkedhet ki.

d)       kőanyag használata helyi típusú kővel történhet: Badacsonytomaj és Badacsony területén bazaltkővel, Badacsonyörs területén vöröskővel.

e)        ideiglenes, ill. szerelt jelleget mutató épület, tájidegen építmény (kerti pavilon, fürdőmedence) nem létesíthető,

f)        a kialakult terepszintek, ahhoz tartozó támfalak megőrzendők,

g)       az épületek mellett honos növényzet, gyümölcsfák telepítendők,

h)       olyan épület építmény, melynek használata során használt, vagy szennyvíz keletkezik, és a települési szennyvízcsatorna a létesítménytől 100 méternél nagyobb távolságban található, a szennyvízcsatorna hálózatra való rákötés helyett zárt szennyvíztározóval is létesíthető. Ha a szennyvízcsatorna hálózat a létesítménytől mért 100 méteren belül található, akkor az arra való rákötés kötelező.

(8)     Hegyoldali területeken a történeti beépítéshez igazodó léptékű, valamint lejtőirányú főtömegű és gerincű épületek helyezhetők el, terepszintre ültetéssel, a HÉSz 31 .§ (8) figyelembe vétele mellett.

Kertes mezőgazdasági terület (Mk)

29.§

(1)     A kertes mezőgazdasági területen (Mk): részben a kisüzemi jellegű termelés vagy saját ellátást szolgáló kertészkedés és az aktív szabadidő eltöltését biztosító kertészeti tevékenység (szőlő-, gyümölcsművelés) végezhető.

(2)     A kertes mezőgazdasági területen (Mk) a kertészeti termelést, termékfeldolgozást és tárolást szolgáló építmények, valamint a borturizmust szolgáló épületek helyezhetők el.

(3)     Hegyoldali területeken épületek lejtőirányú főtömeggel helyezhetők el, terepszintre ültetéssel, a HÉSz 33.§ (8) figyelembe vétele mellett.

(4)     Az Mk-1 - kertes mezőgazdasági területen építés az alábbi feltételek mellett történhet:

a)       a területet legalább 80%-ban szőlőműveléssel kell hasznosítani. A szőlőművelés táj-, valamint telekhasználata szakhatóság, vagy hegyközség általi igazolandó.


b)       a beépíthető földrészlet legkisebb nagysága 5000 m2,

c)        a beépítés mértéke legfeljebb 2%,

d)       a beépíthető terület földfelszíni hasznos alapterülete legfeljebb 120 m2,

e)        az épület terepszint alatti része legfeljebb 3% mértékig építhető be, amely azonban nem haladhatja meg a 200 m2 -t,

f)       [70] a kertes övezetben a tájképi adottságokat és a Balaton-felvidék népi építészeti hagyományait figyelembevevő épületek létesíthetők. Az építmény magassága nem haladhatja meg a 3,5 métert, a homlokzatmagasság a 4,5 métert. Az épületek a telekhatártól legalább 6 méterre helyezhetők el.

g)       az építés feltétele tájhasználatának, telekhasználatának szakhatóság, a szőlőművelés vonatkozásában a hegyközség általi igazolás

h)       a kertes mezőgazdasági területen az utak tengelyétől mért 6-6 méteren belül építmény nem helyezhető el,

i)         kerítés sövénykerítés, vagy szőlőkordon lehet, továbbá a sövénnyel takart vadháló is engedélyezhető,

j) a történeti tájként jelölt tájképvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű területen új épületek építése és a régi épületek felújítása, átépítése kizárólag a környezettel való összhangot bizonyító látványterv alapján lehetséges.

(5)     Az Mk-2 - kertes mezőgazdasági területen legalább 3000 m2-re összevont vagy már kialakult és legalább 14 m széles telken helyezhető el épület, az alábbi feltétetekkel:

a)               a   területet legalább 80%-ban szőlőműveléssel kell hasznosítani,

b)              a   beépíthető földrészlet legkisebb nagysága 3000 m2,

c)               a   beépítés mértéke legfeljebb 2%,

d)              a   beépíthető terület földfelszíni hasznos alapterülete legfeljebb 90 m2,

e)               az épület terepszint alatti része legfeljebb 3% mértékig építhető            be, amely azonban

nem haladhatja meg a 120 m2 -t,

f)               a   beépíthető telek legkisebb szélessége 14 m,

g)               a kertes övezetben a tájképi adottságokat és a Balaton-felvidék népi építészeti hagyományait figyelembevevő épületek létesíthetők. Az építmény magassága nem haladhatja meg a 3,5 métert, a homlokzatmagasság a 4,5 métert. Az épületek a telekhatártól legalább 3 méterre helyezhetők el.

h)               [71]

i)                a kertes mezőgazdasági területen az utak tengelyétől mért 6-6 méteren belül építmény nem helyezhető el,

j)        kerítés sövénykerítés, vagy szőlőkordon lehet, továbbá a sövénnyel takart vadháló

is engedélyezhető,

(6)     Az Mk-2 - kertes mezőgazdasági területen telekalakítás abban az esetben történhet, ha a telekösszevonás az ún. nadrágszíj jelleg megszűntetésére irányul. Az összevonás során legalább 3000 m2-es és legalább 14 m széles telkek alakítandók ki

(7)     Az Mk-3 - kertes mezőgazdasági területen épület az alábbi feltételekkel helyezhető el:

a)        legalább 3000 m2 területű 80% arányban szőlővel és/vagy gyümölcsössel művelt ingatlanon lakófunkciójú épület is elhelyezhető, amennyiben a szennyvízkezelés az illetékes hatóság által elfogadott módon megoldott.

b)       a beépítés mértéke legfeljebb 3%,

c)        a beépíthető földszinti hasznos alapterület legfeljebb 150 m2,

d)       építménymagasság legfeljebb 4 m, legnagyobb homlokzatmagasság legfeljebb 5m

e)       az épületek a telekhatártól legalább 6 méterre helyezhetők el,

f)        a területet I. osztályú szőlőkataszteri területen legalább 80%-ban szőlőműveléssel kell hasznosítani,

g)       az épület terepszint alatti része legfeljebb 3% mértékig építhető be, amely azonban

nem haladhatja meg a 120 m2 -t,

h)       a beépíthető telek legkisebb szélessége 20 m,

i)        [72] a kertes övezetben a tájképi adottságokat és a Balaton-felvidék népi építészeti hagyományait figyelembevevő, magastetős épületek létesíthetők.

j)    az építés feltétele a tájhasználatának, telekhasználatának szakhatóság, a szőlőművelés vonatkozásában a hegyközség általi igazolás

k)   a kertes mezőgazdasági területen az utak tengelyétől mért 6-6 méteren belül építmény nem helyezhető el,

l)    kerítés sövénykerítés, vagy szőlőkordon lehet, továbbá a sövénnyel takart vadháló is engedélyezhető.

(8)     Az Mk-4 - (badacsonyörsi) kertes mezőgazdasági területen építés az alábbi feltételek mellett történhet:

a)        a területet legalább 80%-ban szőlőműveléssel kell hasznosítani,

b)       a beépíthető földrészlet legkisebb nagysága 2700 m2,

c)        a beépítés mértéke legfeljebb 3%,

d)       a beépíthető terület földfelszíni hasznos alapterülete legfeljebb 120 m2, a terepszint alatt legfeljebb 3%, legfeljebb azonban 200 m2,

e)        a beépíthető legkisebb telekszélesség 20 m,

f)        a kertes övezetben a tájképi adottságokat és Balaton-felvidék népi építészeti hagyományait figyelembevevő épületek létesíthetők. Az építmény magassága a 3,5 métert, a homlokzatmagasság a 4,5 métert nem haladhatja meg. Az épületek a telekhatártól legalább 6 méterre helyezhetők el.

g)       [73]

h)       a kertes mezőgazdasági területen az utak tengelyétől mért 6-6 méteren belül építmény nem helyezhető el.

i)         kerítés sövénykerítés vagy szőlőkordon lehet, továbbá sövénnyel takart vadháló is engedélyezhető,

j)        a történeti tájként jelölt tájképvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű területen új épületek építése és a régi épületek felújítása, átépítése kizárólag a környezettel való összhangot bizonyító látványterv alapján lehetséges.

(8A)[74]Az Mk-4* jelű kertes mezőgazdasági területen en építés az alábbi feltételek mellett történhet:

a)       az ingatlannak a szabályozási terven erdőműveléssel megtartandó jelzéssel ellátott része fölötti terület 80%-át szőlőműveléssel kell hasznosítani, melynek meglétét hegybírónak kell igazolni.

b)      a beépíthető földrészlet legkisebb nagysága 2700 m2,

c)       a beépítés mértéke legfeljebb 3%,

d)      d) a beépíthető terület földfelszíni hasznos alapterülete legfeljebb 120 m2, a            terepszint alatt legfeljebb 4%, a hasznos alapterület max. 200 m2,

e)       a beépíthető legkisebb telekszélesség 20 m,

f)       a kertes övezetben a tájképi adottságokat és Balaton-felvidék népi építészeti            hagyományait figyelembevevő épületek létesíthetők. Az építmény magassága a 3,5           métert, a homlokzatmagasság a 4,5 métert nem haladhatja meg. Az épületek a           telekhatártól legalább 6 méterre helyezhetők el.

g)      a kertes mezőgazdasági területen az utak tengelyétől mért 9-9 méteren belül            építmény nem helyezhető el.

h)      kerítés sövénykerítés vagy szőlőkordon lehet, továbbá sövénnyel takart vadháló is       engedélyezhető,

i)        a történeti tájként jelölt tájképvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű területen új épületek építése és a régi épületek felújítása, átépítése kizárólag a környezettel való összhangot bizonyító látványterv alapján lehetséges. Külön kell figyelni a            látványvédelemre.

(8B)[75]Az Mk-4** kertes mezőgazdasági területen építés az alábbi feltételek mellett történhet:

a)       a területet legalább 80%-ban szőlőműveléssel kell hasznosítani,

b)      a kialakult telkek tovább nem oszthatók,

c)       a beépítés mértéke legfeljebb 3%,

d)      a beépíthető terület földszinti hasznos alapterülete legfeljebb 120 m2, a       terepszint alatt legfeljebb 6%,

e)       a kertes övezetben a tájképi adottságokat és Balaton-felvidék népi építészeti hagyományait figyelembevevő épületek létesíthetők. Az építmény magassága a 4,5 métert, a homlokzatmagasság a 6,0 métert nem haladhatja meg. Az épületek a telekhatártól legalább 6 méterre helyezhetők el.

f)       az építés feltétele tájhasználatának, telekhasználatának szakhatóság, a         szőlőművelés vonatkozásában a hegyközség általi igazolás,

g)      a kertes mezőgazdasági területen az utak tengelyétől mért 9-9 méteren belül            építmény nem helyezhető el.

h)      kerítés sövénykerítés vagy szőlőkordon lehet, továbbá sövénnyel takart vadháló is       engedélyezhető,

i)        a történeti tájként jelölt tájképvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű területen új épületek építése és a régi épületek felújítása, átépítése kizárólag a környezettel való  összhangot bizonyító látványterv alapján lehetséges.

(9)    Az Mk-5- kertes mezőgazadasági területen építés az alábbi feltételek mellett történhet:

a)a területet legalább 80 %-ban szőlőműveléssel kell hasznosítani,

b) jelen HÉSZ hatálybalépésekor meglévő és a terven ábrázoltingatlanok tovább nem oszthatók,

c)a beépítés mértéke legfeljebb 2 %

d) a beépíthető terület földfelszíni hasznos alapterülete legfeljebb 120 m2, a terepszint alatt legfeljebb 3 %, legfeljebb azonban 200 m2,

e) a beépíthető legkisebb telekszélesség 20 m,

f) [76]A kertes övezetben a tájképi adottságokat és Balaton-felvidék népi építészeti         hagyományait figyelembevevő épületek létesíthetők. Az építmény magassága a 3,5           métert, a homlokzatmagasság a 4,5 métert nem haladhatja meg. Az épületek a telekhatártól legalább 6 méterre helyezhetők el, az ingatlan látványban nem kitett részén,

g)       [77]

h)       a kertes mezőgazdasági területen az utak tengelyétől mért 6-6 méteren belül építmény nem helyezhető el.

i)         kerítés sövénykerítés vagy szőlőkordon lehet, továbbá sövénnyel takart vadháló is engedélyezhető,

j) a tájképvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű területen új épületek építése és a régi épületek felújítása, átépítése kizárólag a környezettel való összhangot bizonyító látványterv alapján lehetséges.

(10) Az Mk-6 - kertes mezőgazdasági övezetben az ingatlanok tovább nem oszthatók. Telkenként a megadott építési sávba csak egy épület helyezhető el az Mk-1 övezetre előírt épületekre vonatkozó szabályok alapján és kizárólag művelt szőlő és/vagy gyümölcsös esetén.

(11)[78]

(12) [79]Az Mk-Ar - kertes mezőgazdasági arborétum („Folly Arborétum”) területén az arborétum fenntartásához, a tulajdonos és az alkalmazottak ott lakását és vendéglátást szolgáló – nem szállás jellegű – épületek építhetők, tájba illő, a szőlőhegyi építészet elemeit felhasználva.

a)       az övezet legnagyobb beépítése a 2%-ot nem haladhatja meg,

b)      építménymagasság legfeljebb 4 m, legnagyobb homlokzatmagasság legfeljebb 5m

 

(13) Az Mk-Ar* arborétum fejlesztési területen épület nem helyezhető el.

(14) [80] Az Mk-fbtk - kertes mezőgazdasági felső borturizmus központ övezetben kizárólag a kialakult állapotnak megfelelő beépítettség maradhat. A teleknagyság és ezzel összefüggésben a beépített terület nagysága a szabályozási terv szerinti közterületi (út) korrekció kialakítás kapcsán változhat. E mellett egy új épület kizárólag a kötött pályás közlekedési eszköz működéséhez helyezhető el, a látványvédelem kiemelt vizsgálatával.

 

Övezeti jele

Beépítés módja

Legnagyobb beépítettség

%

Legnagyobb építmény-magasság

M

Kialakítható

minimális

teleknagyság

m2

Minimális új telek-szélesség

Minimális zöld-felület

%

1

Mk-bv

SZ

3

4,5

10000

20

80

2

Mk-bv*

SZ

3

4,5

4000

20

80

(15) [81]Az Mk-bv övezet telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó előírásokat         a következő táblázatban foglaltak szerint kell alkalmazni:

 

 

 

 


 

a)         Az övezetben a kötelező szőlőművelés megtartandó, új épület csak a telek 80%-án            művelt szőlő esetén helyezhető el. Egy telken egy épület létesíthető.

 

b)      [82]Az övezetben épület építésének feltétele – az épületek tájba illesztése céljából – látványterv, településképi támogató vélemény birtokában lehetséges.

c)       [83] A 998/1 hrsz-ú telek vonatkozásában a külön jogszabályban előírt szőlőművelési kötelezettség alól a közlekedési eszköz megépítése érdekében felmentés adható. Ezen a telken a közlekedési eszköz működéséhez szükséges épület(ek), építmények helyezhetők el, a technológiához szükséges minimális építménymagassággal.

d)       Az övezetben a sikló engedélyezése valamennyi csatlakozó létesítményével együtt hatásvizsgálat köteles.

e)        Az övezetei általános előírásai az alábbiak:

f)       [84] Az övezetben terepszint alatt a megengedett beépített terület 3 %-al haladhatja meg a legnagyobb beépíthető terület nagyságát.

g)       az övezetben csak egyedi tervezésű, magastetős, cserép- vagy nádfedésű épületek létesíthetők, a helyi - borvidéki - tájkarakternek megfelelő épülettömeggel, építészeti részletmegoldásokkal, anyaghasználattal, és színezéssel.

h)       kőanyag használata helyi típusú kővel történhet: Badacsonytomaj és Badacsony területén bazaltkővel.

i)         ideiglenes, ill. szerelt jelleget mutató épület, tájidegen építmény (kerti pavilon, fürdőmedence) nem létesíthető,

j) a kialakult terepszintek, ahhoz tartozó támfalak megőrzendők,

k) [85]

Általános mezőgazdasági területek (Má)

30.§

(1)     Az általános mezőgazdasági területbe az árutermelő mezőgazdasági termelésre alkalmas szőlő- és szántóterületek, valamint a nagykiterjedésű, elsődlegesen természetvédelmi rendeltetésű gyep, nádas területek tartoznak.

(2)     Az Má-1 - általános mezőgazdasági szőlőkataszter I. osztályú mezőgazdasági területen - kizárólag szőlőművelés esetén - a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást és a borturizmust szolgáló épület az alábbi feltételek mellett helyezhető el:

a)        a területnek legalább 2 ha nagyságúnak és legalább 80%-ban szőlővel hasznosítottnak kell lenni,

b)       a beépítés mértéke legfeljebb 1%,

c)        a földfelszínen építhető alapterület legfeljebb 300 m2, a terepszint alatti beépítés legfeljebb 2% lehet,

d)       az építménymagasság legfeljebb 4,5 méter lehet,

e)       [86] a történeti tájként jelölt tájképvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű területen új épületek építése és a régi épületek felújítása, átépítése kizárólag a környezettel való összhangot bizonyító látványterv alapján készülhet. A hagyományoshoz igazodó, de korszerű építési anyagok és építészeti stílus csak a támogató településképi vélemény alapján lehetséges.

(3)    Az Má-2- általános mezőgazdasági szőlőkataszter I. osztályú mezőgazdasági területen –kizárólag szőlőművelés esetén -–a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást és a borturizmust is szolgáló  az alábbi feltételek mellett helyezhető el:

a)       a beépíthető terület nagysága legalább 2 ha. Ha az építtetőnek a badacsonyi borvidéken lévő,igazoltan szőlőműveléssel hasznosított ingatlanainak összterülete az 5 ha-t meghaladja,akkor a beépíthető legkisebb terület nagysága 4000 m2.

b)      a beépítés mértéke 2 ha-nál nagyobb terület esetén 1 %, legalább 4000 m2 esetén 10%,

c)       a földfelszínen létesíthető alapterület 2 ha-nál nagyobb terület esetén 1 %, de legfeljebb 500 m2, legalább 4000 m2 területnagyság esetén legfeljebb 300 m2.

 

A terepszint alatti beépítés 2 ha-nál nagyobb területen legfeljebb 2%, a legalább 4000 m2 területnagyság esetén legfeljebb 5%.

 

d)       a szennyvízcsatornára való rákötés lehetőségét igazolni kell,

e)       [87] az építménymagasság legfeljebb 5,5 m lehet. Az építés során kizárólag a       szőlőhegyi tájba illő, a hagyományos Balaton-felvidéki szőlőhegyi építészeti elemeket felhasználó épületek építhetők. A hagyományoshoz igazodó, de korszerű építési   anyagok és építészeti stílus csak támogató településképi vélemény alapján         lehetséges.

f)        Az övezetben további telekosztás csak közmű és út céljából engedélyezhető.

(4) [88]Az Má-2* általános mezőgazdasági övezetben csak a 2 ha-nál nagyobb, és legalább 80%-ban szőlővel hasznosított területű ingatlan építhető be max. 3%-os beépítettséggel, a föld alatt földdel borítottan plusz 2%-os beépítettséggel. A legnagyobb építménymagasság: 5,5m.

A telek nem osztható.

A fejlesztés (bővítés) csak a meglévő műemlék épület egyidejű felújításával történhet.

(5)  Az Má-3 - általános mezőgazdasági övezet területén a kialakult beépítés megtartható, új épület és építmény kizárólag földdel borítottan építhető. A földborítás az eredeti terepszinthez képest maximálisan 1 métert emelkedhet ki. Kizárólag szőlészeti célra, kizárólag szőlőművelésű területen a partfalba süllyesztetten a látványvédelem kiemelt kezelésével szőlőtakarású bazaltkő homlokzatú földdel fedett pince építhető. A beépíthető terület nagysága 2 ha a szőlőkataszter I. osztályba tartozó területeken. Azon kívüli területen gyep, nádas művelés engedélyezhető.

A meglévő épületek bővítése egyszeri alkalommal - legfeljebb nettó 25 m2-rel - engedélyezhető. A terepszint alatti beépítés a HÉSz 36.§ (2) bek. szerint alakítható ki.

(6)    Az Má-4 - általános mezőgazdasági övezet a szőlőkataszterbe nem sorolt szőlő, gyümölcsös és gyepművelési ágba tartozó és ténylegesen erre a célra is hasznosított területeken építés az alábbi feltételek mellett történhet:

a)        a beépíthető legkisebb területnagyság szőlőművelés esetén legalább 4 ha, gyümölcsös esetén legalább 5 ha, gyepművelés esetén legalább 5 ha,

b)       az épület vagy építmény adott művelési ág fenntartásához szükséges gazdasági épületek, valamint a borturizmust vagy a bérlovaglás vendégeit kiszolgáló létesítmény céljára alakítható ki,

c)        a beépítettség mértéke szőlőművelés esetén legfeljebb 1%, gyümölcs és gyepművelés esetén legfeljebb 0,5%,

d)       a beépített földfelszíni alapterület a 400 m2-t, a terepszint alatti beépítés a 3%-ot nem haladhatja meg.

e)        az építménymagasság legfeljebb 4,5 m lehet,

f)        az épület elhelyezését, kialakítását; lovas célú használat esetén, elvi engedéllyel kell meghatározni.

(7)Az Má-5 általános mezőgazdasági (badacsonyörsi)szőlőkataszter I. osztályú mezőgazdasági területen-kizárólag szőlőművelés esetén –a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást és a borturizmust szolgáló épület építhető, az alábbi feltételek mellett:

a) építeni legalább 2 ha nagyságú és legalább 80 %-ban szőlővel hasznosított területre lehet,

b) a beépítés mértéke legfeljebb 1 %

c) a földfelszínen építhető alapterület legfeljebb 300 m2, a terepszint alatti beépítés legfeljebb 2 % lehet

d)az építménymagassság legfeljebb 4,5 m lehet

(3)     Az Má-b általános belterületi mezőgazdasági övezetben épület, építmény nem építhető, erdő jellegű vagy zöldfelület jellegű kert létesíthető.

(4)     Az általános mezőgazdasági területen létesített vadvédelmi kerítést sövénnyel, növényzettel el kell takarni.

  1. Vízgazdálkodási Terület (V)

31.§

 

(1)     A vízgazdálkodási területen a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással, valamint a természetvédelemmel kapcsolatos építmények helyezhetők el.

(2)     Az ún. jogi partvonaltól számított 50 m széles védősávban építmény nem helyezhető el.

(3)     Vízgazdálkodási területbe a Balaton és a kisvízfolyások medre és partja, valamint a vízbeszerzési területek tartoznak.

(4)     A vízgazdálkodási területek az alábbi övezetekre tagozódnak:

a)                         állóvizek medre és partja (V-1),

b)                        vízfolyások medre és partja (V-2),

c)                         vízbeszerzési területek (V-3).

(5)     A Balaton partvonalától mért 30 m-es területsávban épületek nem létesíthetők. A tómederbe létesítmények, műtárgyak a hatályos jogszabályi előírások, valamint a part rehabilitációs terv előírásai alapján a hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság engedélyei alapján helyezhetők el.

(6)     A vízfolyások parti sávja a partélektől számítva 6-6 m terület, amin belül kizárólag gyep művelési ágú terület alakítható ki, valamint a meglevő természetes fás-bokros növényzet megőrzendő. A parti sávban épületek nem létesíthetők.

(7)     A vízgazdálkodási övezetekben kizárólag a vízügyi jogszabályoknak megfelelő és a vízügyi hatóság által engedélyezett létesítmények helyezhetők el.

(8)     A vízfolyások, állóvizek mentén partrendezési munkálatok a vízügyi hatóság engedélye alapján létesíthetők.

(9)     A telekrendezési eljárás során az önálló helyrajzi számon szereplő árok rendeltetésű ingatlanoknak az önálló alrészletként történő kialakítását és ingatlan-nyilvántartási feltüntetését biztosítani kell.

31/A.§[89]

Különleges beépítésre nem szánt terület

(1) A Kbt* különleges beépítésre nem szánt borturisztikai övezet. Az övezetben a borturizmushoz kötődő funkciók helyezhetők el: vendéglátás, borkóstolás, szálláshely szolgáltatás valamint bortárolás, szőlőfeldolgozás és értékesítés létesítményei.

(2)        Az övezet részletes előírásai az alábbiak:

Övezeti jele

Beépítés módja

Legnagyobb beépítettség

%

Legnagyobb építmény-magasság

M

Kialakítható

minimális

teleknagyság

m2

Minimális új telek-szélesség

Minimális zöld-felület

m2

1

Kbt*

SZ

5

5,0

3000

K

80

SZ:       szabadon álló;

K:        kialakult

 

(3)        Az övezetben az oldalkert minimum 3,0 m. Épületet elhelyezni a 013-as hrsz.-ú közút tengelyétől minimum 50 m-re, az övezet nyugati határától 0109/4-es hrsz.-ú tengelyétől számítva min 14,0 m-re lehet.

(4) Az építési tevékenység feltétele, hogy az övezetben lévő ingatlanokon legalább 80 %-án megtartott (telepített) és művelt szőlő legyen.

a)       a területet legalább 80%-ban szőlőműveléssel kell hasznosítani;

b)      a beépíthető földrészlet legkisebb nagysága 3000 m2;

c)       a beépítés mértéke legfeljebb 5%;

d)      a beépíthető terület terepszint alatt legfeljebb 6%;

e)       a beépíthető legkisebb telekszélesség 20 m;

f)       az a tájképi adottságokat és Balaton-felvidék népi építészeti hagyományait figyelembevevő épületek létesíthetők. Az építmény magassága a 5,0 métert, a homlokzatmagasság a 7,0 métert nem haladhatja meg;

g)       a történeti tájként jelölt tájképvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű területen új épületek építése és a régi épületek felújítása, átépítése kizárólag a környezettel való összhangot bizonyító látványterv alapján lehetséges.

  1. Közművesítés, közműlétesítmények

32.§

 

(1)    A közműhálózatokat és egyéb közműlétesítményeket közterületen, vagy közmű-üzemeltető területén belül kell elhelyezni. Ha ez bármely okból nem oldható meg, úgy a létesítés feltételeként a szolgalmi jogi megállapodást és annak ingatlan-nyilvántartási bejegyzését elő kell írni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Magánterületen vezetett közművezetékek közműkezelők általi megközelítését a tulajdonosnak biztosítani kell.

(2)     Az ivóvíz előállítására, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható. A települési csapadékvizet nyílt árokhálózatban vagy zárt csapadékvíz csatornahálózatban vagy külterületen lévő vápásan kialakított utak burkolataival kell levezetni.

(3)     A gazdasági, ipari területről - ideértve a lakóterületen engedélyezett ipari tevékenységet is - a szennyvíznek a közcsatornára való bevezetése előtt, amennyiben az előírt szennyezettségi határértéket meghaladja, szükség szerint az előtisztítását el kell végezni.

(4)     A magas talajvízállású településrészeken terepszint alatti építkezéseknél a víz áramlását, a talaj - és rétegvizek vezetését biztosítani kell.

(5)     A mértékadó tűzoltóvíz szükségletet a hatályos jogszabályokban történt előírások szerint a hálózaton biztosítani kell.

(6)     Új utak kialakítása esetén a tűzoltó gépjárművek felállási helyét biztosítani kell úgy, hogy a tűzoltógépjárművek mellett legalább egy forgalmi sáv szabadon maradjon.

(7)     20 db és annál több gépkocsi befogadására alkalmas parkolókat kiemelt szegéllyel és vízzáró burkolattal kell kivitelezni. Ilyen parkoló építése esetén a kiemelt szegélyen kívül hordalék és olajfogó műtárgyat is kell létesíteni.

(8)     Új villamos-energia hálózat létesítése, esetén a vezetéket földkábelbe, vagy alépítménybe helyezve, föld alatt vezetve kell megépíteni.

(9)     Gázvezeték megépítését úgy kell elvégezni, hogy a gázvezeték épület homlokzatán, közterületről látszó módon nem létesíthető.

(10)       Új távközlési, hírközlési, kábel Tv stb. hálózat építésekor vagy meglévő rekonstrukciója esetén földkábelbe vagy alépítménybe helyezett föld alatt kell a vezetéket megépíteni.

(11)       Közszolgálati táv- és hírközlési antennák csak építési engedéllyel helyezhetők el. Táv- és hírközlési antennák telepítésének feltétele, hogy előzetesen településképi és sziluettvizsgálat készüljön, az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatását követően.

(12)       Meglévő szennyvízátemelő védőtávolságában elhelyezésre kerülő beépítésnél a zaj- és szagvédelemről   gondoskodni kell.         Megfelelő        szagtalanítóval kivitelezett

szennyvízátemelő műtárgy 20 m-es, szagtalanító nélkül 150 m-es védőtávolság biztosítását igényli. A védőtávolságon belül lakó-, szálláshely-, üdülő funkció nem helyezhető el, élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem termelhető és nem állítható elő, élelmiszer és gyógyszer nem gyártható, nem csomagolható, nem raktározható és nem forgalmazható.

HARMADIK RÉSZ

Védelem

  1. V. Fejezet
  2. 17. Az épített és természeti környezet védelme

33.§

 

(1)    A település egésze –Badacsonyörs településrész belterülete egy részének  kivételével – a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett területe. A védett és fokozottan védett területek kezelése az ágazati jogszabályok és a természetvédelmi kezelési tervben foglaltak szerint végezhető.

(2) [90]A meglévő természeti és táji értékek megváltoztatását eredményező jelentősebb beavatkozásokat (pl.: fakivágás, a természetes terep megbontása, feltöltése, a vízháztartás megváltoztatása, vízfelület létesítése, a természetes növényzet kivágása, a területhasználat és művelési ág megváltoztatása, külterületi terepszint alatti beépítés) a természetvédelmi hatóság engedélye és a nemzeti park kezelési terve szerint végezhetők.

(3) A település külterületén az új közműhálózatok csak terepszint alatt helyezhetők el.

(4)A HÉSz 6. mellékletben foglalt egyedi tájértékek megőrzését; felújításuk esetén egyedi karakterük védelmét biztosítani kell.

(5)     A látványvédelem (kilátás és rálátás) kérdéseit kiemelten kell kezelni a település egészén.

(6)     A vízfolyások mellett és a Balaton vízparti sávjának létesítményei, valamint a parti sétány kiépítése és használata során a vízparti természetes vegetáció és nádas megőrzését biztosítani kell.

(7)     A település kül- és belterületén meglevő fasorok, tájképi értékű szoliter fák védelmét, megőrzését - szükség esetén pótlását - biztosítani kell. Az építési engedélyezési terveken, út és közműterveken a tájképi értékű növényzet - fák - feltüntetése és megőrzése szükséges.

(8)     A természetes terepszintet egy tagban:

a)       5 % feletti lejtős terep esetén, legfeljebb 1,5 m magasságig,

b)       5 % alatti lejtős terep esetén, legfeljebb 0,5 m magasságig lehet megváltoztatni, kivéve a K-tuk* építési övezetben.

(9)               [91]A település beépítésre nem szánt részén a terepszint alatti építmény alapterülete a telek területének 3%- át nem haladhatja meg kivéve, ha az övezet részletes előírása ettől eltérő mértéket állapít meg. A külterületi gyep, nádas, erdő területeken terepszint alatti létesítmény csak a természetvédelmi hatósági és kezelői hozzájárulással készülhet.

Terepszint alatti építés csak ott lehetséges, ahol egyébéként is lehet építeni.

(10)                       [92]A műsorszórás és a mobil rádiótelefon hírközlés bázisállomásainak telepítésekor a berendezéseket meglévő magasépítményeken többfunkciós állomásként kialakított közös hírközlési toronyra kell elhelyezni, társított funkcióként. Önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy nem helyezhető el

(11)                       [93]Az előkertben kerti tető nem létesíthető.

33/A. §. [94]

Az övezetek és építési övezetek területén minden építményt a környezettel, a településképpel összhangban kell létesíteni és fenntartani. Az övezet területének a meglévő állapothoz illeszkedő szabályozása esetén az övezetek rendeltetésének megfelelően, a helyszíni adottságokat figyelembe véve úgy kell eljárni, hogy a létesítmény ne zavarja a szomszédos telkek és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használhatóságát, illeszkedjen a környezet és a környező beépítés természeti és építészeti adottságaihoz. Az építészeti adottságokhoz és környezethez történő illeszkedés során figyelembe kell venni a környezetben kialakult épülettömeg nagyságát, arányait és az épület terepre illesztését. Az övezet területének jelentős megújulása, vagy beépítési intenzitásának változása esetén járuljon hozzá a táj- és településkép esztétikus, a kor építészeti szellemének megfelelő és minőségi alakításához. A hagyományoshoz igazodó, de korszerű építési anyagok és építészeti stílus csak a támogató településképi vélemény alapján lehetséges.

A település védett természeti értékeinek és a tájkarakter megőrzésének szempontjait minden építéssel, tájhasználat változtatással járó tevékenység során figyelembe kell venni.

Régészeti, történeti településszerkezet és műemlékvédelem, település arculatának védelme, alakítása

34.§

(1)     A műemléki környezet (az Országos Műemlékjegyzékben megfogalmazott lehatárolás pontosítása) a szabályozási terv szerint - MK - lehatárolással jelölt terület.

(2)     A szabályozási terven lehatárolt műemléki környezeti területen a kulturális örökség védelméről szóló törvényben és annak végrehajtási rendeletében foglaltak szerint kell gondoskodni.

(3)     [95]

(4)     A településképi szempontból jelentős védelemre javasolt épületek, településszerkezetek felsorolását a jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza, melyek védettségi feltételeit önálló helyi rendeletbe kell foglalni azok feltételeinek megteremtése után.

(5)     [96]

(6)     [97]

(7)    [98]

(8)     [99]

(9)    [100]

A település műemléki védelem alatt álló épületei

35. §

(1)     [101]

(2)     [102]

(3)     Műemléki védelem alatt álló épületeket a HéSZ 1. melléklete, valamint az 5. melléklet Szabályozási terv tartalmazza.

(4)     Az országos jelentőségű egyedileg védett műemléképületek listáját a HÉSZ 1. melléklete tartalmazza.

A település műemléki védelem alatt álló területei

36. §

(1)     A műemlékek környezete országosan védett terület, amelyről, a kulturális

örökségvédelemről szóló törvény rendelkezik.

(2)     A műemléki környezet lehatárolását a HÉSZ 1. melléklete Szabályozási terv tartalmazza.

 

Régészeti lelőhelyek védelme

37.§

(1)     [103]

(2)     A régészeti lelőhellyel érintett területen való építkezések esetében a földmunkák megkezdéséről, a munkálatok megkezdése előtt 8 nappal a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell.

(3)     Régészeti lelőhelynek nem minősülő területen, földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék előkerülése esetén, a kulturális örökségvédelmi törvényben foglaltak szerint kell eljárni.

(4)     A régészeti lelőhelyek lehatárolását a Szabályozási tervlap tartalmazza.

(5)     A régészeti lelőhelyek listáját a HÉSZ 1. melléklete tartalmazza.

Épületek, létesítmények elhelyezésekor betartandó környezeti feltételek

38.§

 

(1)A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése érdekében a jogi partvonaltól számított 50-50 méteres távolságban a nádasok,gyepek, ligetes, fás társulások védelmét biztosítani kell.

(2) A szennyvízcsatorna  hálózatba be nem kapcsolható mezőgazdasági területen szennyvizet kibocsátó létesítmény csak zárt szennyvíztárolóval együtt üzemeltethető.

 

A termőföld védelme

39.§

(1)     A mezőgazdasági rendeltetésű területeken, kertekben öntözésre tisztítatlan szennyvizet felhasználni nem szabad.

(2)     Épületek, építmények, közművezetékek megépítésekor a termőföld védelméről, összegyűjtéséről és megfelelő újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.

(3)     Az eróziónak kitett szőlőhegyi területeken a talajlemosódást a földhasznosítás és művelés talajt megtartó megválasztásával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával és egyes helyeken meliorációs talajvédelmi beavatkozásokkal kell megakadályozni.

(4)     A szabályozási terven véderdőnek jelölt vízmosások feltölthetők -a vízelvezetés egyidejű megoldásával- és szőlőtermesztés céljából művelésbe vonhatók.

39/A.§[104]

Sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások

(1) Az építési helyen belül a 10 méter átlagos szélességet el nem érő ingatlanokon (kivéve az Lfk-v és a Vt-k övezeteket)) - tekintet nélkül azok nagyságra - épület nem helyezhető el.

(2)        A település beépítésre nem szánt részén a terepszint alatti építmény alapterülete a telek területének 3%- át nem haladhatja meg kivéve, ha az övezet részletes előírása ettől eltérő mértéket állapít meg. A külterületi gyep, nádas, erdő területeken terepszint alatti létesítmény csak a természetvédelmi hatósági és kezelői hozzájárulással készülhet.

(3)        A szabályozási terven beültetési kötelezettséggel jelölt területeket fás növényzettel fedetten kell kialakítani, meglévő fásítás esetén azt fenn kell tartani. E területeken a beépítettség mértékébe beszámítandó építmény nem helyezhető el.

Beültetési kötelezettségű területeken a használatbavételi engedély kiadásáig a beültetést meg kell valósítani.

(4)        Badacsonytomaj Város Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg a településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlanok esetében.

Az elővásárlási jog helyrajzi számokra való lebontása a 2. mellékletben található.

  1. 18. Az utcakép védelme

Reklámhordozók elhelyezése az épületeken

40.§

(1)     A reklámhordozók összterülete nem haladhatja meg a nyílás nélküli homlokzatfelület 10 %-át.

(2)     Az épületeken csak az épületben folytatott tevékenységet hirdető cég- és címtábla, vagy reklámhordozó kihelyezését szabad engedélyezni.

(3)     A település közigazgatási területén óriásplakát (multireklám) nem helyezhető el.

NEGYEDIK RÉSZ

Településrendezési kötelezések

  1. VI. Fejezet

Sajátos jogintézmények    követelményrendszere

  1. Építési tilalmak, korlátozások

41.§

 

(1) A 10 méter  szélességet el nem érő ingatlanokon-tekintet nélkül azok nagyságára-épület nem helyezhető el.

(2) A település beépítésre  nem szánt részén a terepszint alatti építmény alapterülete a telek területének 3 %-át nem haladhatja meg kivéve, ha az övezet részletes előírása ettől eltérő mértéket állapít meg. A külterületi gyep, nádas, erdő területeken terepszint alatt létesítmény csak a természetvédelmi hatósági és kezelői hozzájárulással készülhet.

 

ÖTÖDIK RÉSZ

Záró rendelkezések

42.§

(1)     A rendelet 2010. október 1-jén lép hatályba. Kihirdetéséről a Jegyző gondoskodik az SZMSZ-ben szabályozott módon.

(2)     [105]

(3)     A rendelet rendelkezéseit a hatálybalépése után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni. Alkalmazni kell e rendelet előírásait a folyamatban levő ügyekben is, amennyiben a jelen rendelet szabályozása az ügyfél számára kedvezőbb feltételeket tartalmaz.

(4)     A jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik az alábbi rendeletek:

■      22/2007 (XII. 06.) rendelet,

■      20/2008. (XII.29.) rendelet,

■      7/2010. (VIII.19.) rendelet.

Badacsonytomaj, 2010. szeptember 30.

 


 


  1. melléklet

Nyilvántartott régészeti lelőhely által érintett helyrajzi számok:

R 1: 038/11, 038/22, 064/3,

R 2: 15/2, 17/1, 17/2, 18, 19, 20, 21 22/1, 22/2, 23, 24, 25, 26/1, 26/2, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34/1, 34/2, 34/3, 35, 36/1, 36/2, 37 út, 38 út, 44/1, 53, 54, 55, 56, 57, 58, 62, 63, 64, 65 út, 66, 67, 68, 69, 82 út, 83, 84, 85, 86, 87, 88, 89, 90, 91, 92, 93, 94, 96, 97 út, 98, 99, 100, 101 árok, 102/1, 102/2, 105, 106/1, 106/2, 107, 542 út, 642 út, 701/4, 704, 705, 706, 707, 708, 709, 710, 732/2, 733, 735, 736 út, 737, 739, 740, 741, 996 út,

R 3: 02/4, 02/6 árok, 02/16, 02/25, 02/27, 1376, 1377, 1378, 1379, 1399, 1400, 1401,

R 4: 1712/1, 1713, 1714/1, 1741/2, 1715, 1716, 2056/5, 2056/5, 2056/6, 2056/18, 2057 út, R 5: 2613, 2614, 2615, 1616 út, 2617, 2618, 2619, 2620, 2627 út, 2628, 2629, 0237/23, 0237/54, 0237/55,

R 6: 0121/55, 0121/57, 0121/58, 0121/61, 0121/62, 0121/64, 0121/65, 0121/66, 0121/67,

R 7: 021/2, 021/12, 021/13,

R 8: 038/22,

R 9: 038/22,

[106]R 10: (fokozottan védett régészeti lelőhely) 2488/3, 2488/4, 2488/5, 2488/6, 2488/7, 2488/8, 2488/9, 2488/10, 2488/11, 2488/12, 2488/13, 2488/14, 2932, 2934, 2935, 2936, 2937, 2938, 2939, 2940, 2941, 2942, 2943, 2944, 2945, 2946, 2947, 2948, 2949, 2950, 2951, 2952, 2953, 2954, 2955 és 0197/2.

R 11: 02/1 út, 012/32, 041/18, 041/39,

R 12: 012/22, 012/23, 012/24, 015 árok, 016 út, 017/1, 017/2, 017/3, 021/2, 021/5 út, 021/9.

Műemléki épületek (hrsz.):

  1. 028/9,             27.5094,
  2. 035/26,           28.041/1,
  3. 039/11,
  4. 039/18,
  5. 054/8,
  6. 1582,
  7. 017/1,2,
  8. 012/21,
  9. 1407/1,
  10. 041/15,
  11. 899/3,
  12. 878,
  13. 828,
  14. 570,
  15. 1843,
  16. 043/68,
  17. 023/12,
  18. 642,
  19. 705,
  20. 542/4,
  21. 1334,
  22. 028/2,
  23. 038/22,
  24. 701/4,
  25. 043/66,
  26. 039/1,


Műemléki környezettel érintett helyrajzi számok:

  1. műemléki épület műemléki környezetének hrsz-i: 028/18, 028/19, 028/20, 028/21, 026 út, 023/37 út, 023/41 út, 023/42, 023/35 út, 023/36, 023/31, 023/32, 023/33, 023/34, 023/38, 023/39, 023/40, 023/8, 023/7.

2.,                 3., 4., 5. műemléki épület műemléki környezetének hrsz-i: 035/2, 035/3, 035/4, 035/13, 035/14,

035/15, 035/16, 035/23, 035/24, 035/25, 035/27, 039/1 árok, 039/5, 039/6, 039/7, 039/8, 039/9,

039/10, 039/12, 039/14, 039/15, 039/16, 039/19 út, 039/21, 039/22, 039/23, 039/24, 039/25, 039/26,

039/27, 039/28, 039/29, 039/30, 039/31, 039/32, 039/34, 041/13, 041/20, 041/21, 041/22, 041/23,

041/24, 041/25, 041/26, 043/13, 050 út, 051/36, 051/37, 054/7, 054/9, 054/10, 054/11, 054/12, 054/13,

054/14, 037 út, 040 út, 041/7.

  1. műemléki épület műemléki környezetének hrsz-i: 1578, 1579, 1580, 1581, 1583, 1560/2, 1562/1.

7.,     8., 9., 10. műemléki épület műemléki környezetének hrsz-i: 021/13, 015, 021/7, 021/5, 021/9, 021/2, 016, 017/3, 017/5, 017/6, 012/26, 012/24, 012/23, 014, 012/22, 012/20,011, 012/32, 02/1, 012/29, 041/38, 041/39, 041/40, 041/41, 041/2, 02/2, 1401, 1400, 02/23, 02/22, 02/27, 02/26, 02/20,1414, 1413, 1407/2, 1412, 1408, 995 (041/15 hrsz melletti szakasza), 1399

  1. 12., 13. műemléki épület műemléki környezetének hrsz-i: 819/4, 821/2, 826, 827, 830, 831, 877, 879, 880 út, 884, 885, 886/5, 888, 899/2, 899/5, 899/10, 887, 899/11,
  2. műemléki épület műemléki környezetének hrsz-i: 524, 525, 526, 527, 530/1, 531, 532, 540 út, 569 út, 571, 577/3, 577/4, 568.
  3. műemléki épület műemléki környezetének hrsz-i: 1712/1, 1834, 1836, 1837 út, 1842, 1844/1, 1844/2, 2055, 2056/16, 2056/17, 2056/18,
  4. műemléki épület műemléki környezetének hrsz-i: 043/82, 043/81, 043/78, 043/75, 043/74, 043/76.
  5. műemléki épület műemléki környezetének hrsz-i: 023/11, 023/18, 023/10, 023/15, 021/10, 021/11, 025/2, 025/3, 023/13, 023/2, 024, 022/1,
  6. műemléki épület műemléki környezetének hrsz-i: 1298/1, 1298/2, 1298/3, 1333, 1335/2.
  7. melléklet[107]


Az önkormányzat részére elővásárlási joggal érintett területek:

 

  1. Badacsonytomaj-Badacsonyörs-Badacsony hrsz-ok::

a)       2157/1;

b)      2157/3;

c)       2157/4;

d)      2157/5;

e)       2157/6;

f)        2157/7;

g)       2157/8;

h)      2157/9;

i)        0274/1;

j)        0274/2;

k)       0277/1;

l)        0275/12;

m)    0275/21;

n)      0275/19;

  • o)      0275/17;

p)      116/1;

q)       116/2;

r)        116/3;

s)       116/4;

t)        2457/1

 

 

 

  1. melléklet[108]
    1. melléklet[109]
    2. melléklet[110]
    3. melléklet[111]



 

1. függelék a 24/2015.(X.01.) önkormányzati rendelethez[112]

 

Az építési övezetek, övezetek és Balatoni-törvény térségi övezetei

 

A

B

Építési övezetek, övezetek

Érintett térségi övezetek

Lfk-v

U-1, T-2, T-3

Lfk-ü

U-1, T-2, T-3, P-2

Lfk-ü*

U-1, T-2, T-3,

Lfk-ö

U-1, T-2, T-3,

Lf-1

U-1, T-2, T-3

Lf-2

U-1, T-2, T-3

Lf-3

U-1, T-2, T-3, P-2

Lke-ksz

U-1, T-2, T-3

Lke-ko

U-1, T-2, T-3

Lke-1

U-1, T-2, T-3, P-2

Lke-i

U-1, T-2, T-3

Lke-cs

U-1, T-2, T-3

Vt-k

U-1, T-2, T-3

Vt-p

U-1, T-2, T-3

Vt-1

U-1, T-2, T-3

Vt-1*

U-1, T-2, T-3

Vt-2

U-1, T-2, T-3

Vt-2*

U-1, T-2, T-3

Vt-3

U-1, T-2, T-3

Vt-4

U-1, T-2, T-3

Vt-5

U-1, T-2, T-3

Vt-7

U-1, T-2, T-3

Vt-8

U-1, T-2, T-3

Vt-10

U-1, T-2, T-3

Vk

U-1, T-2, T-3

Vt-11

U-1, T-2, T-3

Üü-1

U-1, T-2, T-3

Gksz-1

U-2, T-2, T-3

Gksz-2

U-2, T-2, T-3

Gksz-3

U-2, T-2, T-3

Gksz-k

U-1, T-2, T-3

Gksz*

U-1, T-2, T-3

K-te

U-1, T-2, T-3, Ö-1, Ö-3, T-1

K-str

U-1, Sz-1

Kki

U-1

K-kmp

U-1, T-2, T-3

K-tuk

U-1, T-2, T-3

K-tuk*

U-1, T-2, T-3

K-tuk1

T-2, T-3Sz-1, Ü-1

K-bt

T-2, T-3, C-1, Ö-3, P-2

K-sp

U-1, T-2, T-3

K-sp*

T-2, T-3

K-fko

T-2, T-3, M-2, T-1

Z

U-1, Ö-3, F-1, P-2

Z*

U-1, T-2, T-3

Z-ke

U-1, T-2, T-3, Ö-3, P-2

Ev

T-2, T-3, F-1, T-1, E-1, E-3, C-1, Ö-1, Ö-3, P-1, P-2

Ev*

T-2, T-3, T-1, E_1

Mk-1

T-2, T-3, T-1, Ö-3, M-2, C-1, P-1, P-2

Mk-2

T-2, T-3, Sz-1, M-2

Mk-3

T-2, T-3, F-1, T-1, SZ-1, M-2, C-1, Ö-3, T-1

Mk-4

T-2, T-3, T-1,Sz-1, M-2, C-1, P-2, P-1

Mk-4*

T-2, T-3,M-2, C-1, P-2

Mk-4**

T-2, T-3, M-2, C-1, Ö-3

Mk-5

T-2, T-3, Sz-1, M-2, C-1, Ö-3

Mk-6

T-2, T-3, T-1, M-2, Ö-3

Mk-fbtk

T-2, T-3, C-1, P-, Ö-3

Mk-Ar

T-2, T-3, C-1, P-2, Ö-3

Mk-Ar*

T-2, T-3, C-1, P-2, Ö-3

Mk-bv

T-2, T-3,

Mk-bv*

T-2, T-3, P-2, C-1, Ö-3

Má-1

T-2, T-3, Sz-1, M-1, C-1, P-2, Ö-3, T-1

Má-2

T-2, T-3, T-1, Sz-1, M-1, C-1, P-2, Ö-3

Má-2*

T-2, T-3, T-1, Sz-1, M-1, C-1, Ö-3

Má-3

T-2, T-3, F-1, T-1, Sz-1, M-1, C-3, P-2, Ö-1, Ö-3

Má-4

T-2, T-3, M-1, Ö-3

Má-b

T-2, T-3, M-1

V-1

Sz-1, P-2, Ö-1, Ö-3, F-1

V-2

U-1

V-3

P-2, Ö-1

Kbt*

M-2

 

Jelmagyarázat

Ö-1       Magterület övezete

Ö-3       Puffer terület övezete

T-1       Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete

T-2       Történeti települési terület övezete

T-3       Világörökség és világörökség-várományos terület övezete

Sz-1      Felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny terület övezete

P-1       Földtani veszélyforrás terület övezete

P-2       Vízeróziónak kitett terült övezete

F-1       Felszíni vízminőség-védelmi terület övezete

D-1      Tómeder övezete

U-1      Települési terület övezete

U-2      Gazdasági terület övezete

M-1      Általános mezőgazdasági terület övezete

M-2      Kertgazdasági terület övezete

E-1       Erdőterület övezete

E-3       Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete

Ü-1      Turisztikai fejlesztési terület övezete

C-1       Szőlő termőhelyi kataszteri terület övezete


2. függelék a 24/2015.(X.01.) önkormányzati rendelethez[113]

 

Nyilvántartott régészeti lelőhely által érintett helyrajzi számok:

A

B

C

Lelőhely megnevezése

Érintett hrsz-ok

1.

Klastrom-kút-forrás (Karastom-kút)

038/11, 038/22

2.

Templom

100, 101, 102/1, 102/2, 104, 105, 106/1, 106/2, 107, 108, 109, 110, 111, 112/1, 112/2, 113, 115/1, 18, 20, 21, 22/1, 22/2, 23, 24, 25, 26/1, 26/2, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34/2, 34/3, 35, 36/1, 705, 701/4, 36/2, 37, 542/4, 642, 691, 692, 693, 694, 699, 700, 702, 703, 704, 706, 707, 708, 709, 732/2, 737, 738, 739, 740, 85, 86, 89, 90, 91, 92, 996/1

3.

Pap-rét

1417, 02/18, 02/20, 02/27, 02/22, 02/23, 1398, 1399, 1400, 1401, 1378, 1379, 1380, 02/25, 02/4, 02/16, 02/10, 02/11, 02/13, 02/26, 02/6, 1376, 1377, 1430

4.

Badacsonyörs

1710, 1711, 1712/1, 1712/2, 1712/3, 1712/4, 1714/1, 1714/2, 1714/3, 1714/4, 1714/5, 1714/6, 1716, 1717, 1718/1, 1718/2, 1719, 1720, 1721, 1722, 1723, 1724, 1725, 1726, 1727, 1728, 1729/2, 1730, 1731, 1732, 1733, 1734, 1735, 1834, 1835, 1836, 1837

5.

Badacsonyörs 68. sz. (Gajer István háza)

1762/12, 1762/2, 1762/3, 1762/5, 1762/6, 1766, 1795/1, 1795/3, 1795/4, 1796, 1797, 1798, 1799, 1800, 1801, 1807, 1808/1, 1809, 1810/1, 1810/2, 1812, 1813, 1814, 1815, 1816, 1817, 1823, 1824, 1825, 1827/2, 1827/4, 1827/5, 1828/1, 1828/2, 1829, 1830, 1831/1, 1831/2, 1832/1, 1837

6.

Káptalantóti úttól Ny-ra

0121/100, 0121/101, 0121/107, 0121/108, 0121/109, 0121/111, 0121/117, 0121/118, 0121/119, 0121/122, 0121/123, 0121/124, 0121/125, 0121/35, 0121/39, 0121/40, 0121/41, 0121/42, 0121/43, 0121/44, 0121/45, 0121/46, 0121/47, 0121/48, 0121/49, 0121/51, 0121/52, 0121/53, 0121/54, 0121/55, 0121/56, 0121/57, 0121/99

7.

Kisfaludy-forrás

03/1, 03/2, 03/3, 03/4, 03/5, 06, 08/1, 08/2, 09, 010, 011, 012/2, 012/3, 012/32

8.

Badacsony - hegytető

038/3, 037, 038/22, 043/6

9.

Badacsony-tető - bazaltbánya

038/22

10.

Maróti-Rét-domb

2931, 0198/51, 0197/2, 0198/74, 2462, 2463, 2955, 2932, 2933, 2934, 2935, 2936, 2937, 2938, 2939, 2940, 2941, 2942, 2943, 2944, 2945, 2946, 2947, 2948, 2949, 2950, 2951, 2952, 2953, 2954, 2488/6, 2488/7, 2488/8, 2488/9, 2488/10, 2488/11, 2488/12, 2488/13

11.

Ibos-szőlő

041/36, 041/37, 041/38, 041/39, 041/40, 041/32

12.

Bormúzeumtól DNy-ra

023/21, 023/22, 023/24, 023/16, 021/3, 021/4, 021/5, 020, 015, 012/14, 012/15, 012/16, 012/17, 012/18, 012/19, 012/9, 012/22, 013, 012/8, 012/32, 021/13, 021/12


3. függelék a 24/2015.(X.01.) önkormányzati rendelethez[114]

 

Műemléki épületek és érintett hrsz-ok

A

B

C

 

Műemlék megnevezése

Érintett hrsz-ok

1.

Tátika Étterem műemléki környezete

2554, 2555, 2557/2, 2559

2.

Lakóház

1334

3.

Badacsonyi pincegazdaság

1407/1

4.

volt Sitkey-Nagy-kúria

017/1

5.

volt Szluha-ház

012/22

6.

Kisfaludy Sándor présháza

035/26

7.

volt Malatinszky-kúria

041/15

8.

Szegedy Róza háza

039/11

9.

ún. "Békássy-ház"

039/18

10.

Pince

899/11

11.

Kály vincellérház

878

12.

Kőkereszt

038/22

13.

Kőkereszt

705

14.

Szentháromság-szobor

701/4

15.

Padovai Szt. Antal-kápolna

1843

16.

Badacsonytomaj, v. Szegedy Róza-ház, Kisfaludy-Muzeum müemlék műemléki környezete

035/24, 035/25, 037, 039/5, 039/6, 039/7, 039/8, 039/9, 039/10, 039/12, 039/13, 039/14, 039/15, 039/20, 039/30, 039/34, 02/1, 039/4, 035/27, 035/26, 039/11

17.

Lakóház

054/8

18.

Lakóház

570

19.

Lakóház

1582

20.

lakóház, ún. Szegedy ház

043/68

21.

présház-pince

828

22.

Mezőgazasági múzeum, volt Ranolder-féle püspöki nyaraló

028/9, 028/18, 028/19, 028/20, 028/21, 028/22

23.

Tátika Étterem

2556

 


4. függelék a 24/2015.(X.01.) önkormányzati rendelethez[115]

Helyi védettségre javasolt épületek

 

  1. Badacsonytomaj:

1.1.         Hrsz: 17/1 (Római u. 16, Lakóház, 19. század közepe, timpanonos rizalitú udvari homlokzattal),

1.2.         Hrsz: 766, 767 (Római u. 33 és 35. között az öntöttvas kereszt),

1.3.         Hrsz.: 118/5 (Lakóház, 19. század első fele, falumúzeum.),

1.4.         Hrsz: 133 (Lakóház 19. századi kapu és melléképület),

1.5.         Hrsz: 247/1 (Kőfal, 19. század),

1.6.         Hrsz: 247/2 (Kőfal, 19. század),

1.7.         Hrsz: 248 (Kőfal, 19. század),

1.8.         Hrsz.: 533, 534, 535 (Lakóház, 19. század első fele),

1.9.         Hrsz: 551 (Petőfi u. 2. Lakóház, 19. század),

1.10.      Hrsz: 560 (Petőfi u. Lakóház, 19. század),

1.11.      Hrsz: 562 (Lakóház, 19. század eleje),

1.12.      Hrsz: 571 (Lakóház és gazdasági épület, 19. század eleje),

1.13.      Hrsz: 599 (Petőfi u. 1. Lakóház, 19. század, kapupillérek),

1.14.      Hrsz: 610 (Nagykörút 55. Lakóház, 20. század első fele, melléképület, 19. század),

1.15.      Hrsz: 622 (Nagykörút. Lakóház, 19. század),

1.16.      Hrsz: 647 (Kiskörút. Lakóház és gazdasági épület, 19. század első fele)!,

1.17.      Hrsz: 657, (Kiskörút. Lakóház, 19. század),

1.18.      Hrsz: 695 (Kiskörút 4. Lakóház, 19. század.)!,

1.19.      Hrsz: 728 (Erdős u. Lakóház, 19. század.),

1.20.      Hrsz: 729 (Erdős u. Lakóház, 19. század.),

1.21.      Hrsz: 760, 761 (Római u. 23, 25. Lakóház, 19. század.),

1.22.      Hrsz: 772 (Római u. Villaépület, 19. század vége.),

1.23.      Hrsz: 789 (Római u. Pince-présház, 19. század eleje),

1.24.      Hrsz: 789 sarkán (Római u. Nepomuki Szent János-szobor 1925-ből),

1.25.      Hrsz: 790 (Római u. Kora eklektikus utcai épületszárny, 19. század középső harmada),

1.26.      Hrsz: 853 (Lakóház, 19. század.),

1.27.      Hrsz: 873 (Szent Donát-kápolna, neogótikus),

1.28.      Hrsz: 881 sarkán (kereszt 1849-ből),

1.29.      Hrsz: 907, 908 (Panoráma u. 5. Villaépület fatornáccal. 19. század vége.),

1.30.      Hrsz: 911/1 (Kétszintes pince-présház. 19. század második fele)

1.31.      Hrsz: 925/4 (Kossuth u. 1. Villaépület fatornáccal. 19. század vége.),

1.32.      Hrsz: 934/8 (Római u. 117. Villaépület. 19. század vége.),

1.33.      Hrsz: 954/7 (Kossuth u. 14. Lakóépület fatornáccal. 19. század),

1.34.      Hrsz: 980 (Villaépület. 19. század vége.),

1.35.      Hrsz: 989 (Római u. 149. Villaépület. 19. század vége.),

1.36.      Hrsz: 990 (Villaépület. 19. század vége.),

1.37.      Hrsz: 1007(Lakóház, 19. század.),

1.38.      Hrsz: 1121/1 (Villaépület. 19. század vége.),

1.39.      Hrsz: 1133 (Füge u. Villaépület. 19. század vége, erősen felújítva.),

1.40.      Hrsz: 1199 (Római u. 132. Villaépület. 19. század vége.),

1.41.      Hrsz: 1309 (Villaépület. 19. század vége.),

1.42.      Hrsz: 1317/1, 1317/2, (Présház-pince, 19. század),

1.43.      Hrsz: 1393/1, 1393/2 (Harsona köz 7. Lakóépület fatornáccal. 19. század),

1.44.      Hrsz: 1431, 1445 (Rizling u. 5. Lakóépület háromoszlopos tornáccal. 19. század),

1.45.      Hrsz: 2381/1 (Erdős u. 21. Lakóépület, 19. század vége.),

1.46.      Hrsz: 03/16 (Villaépület. 19. század vége),

1.47.      Hrsz: 012/3 (Lakóház, 19. század eleje.),

1.48.      Hrsz: 012/27 (Lakóépület, 19. század),

1.49.      Hrsz: 012/32 (Badacsonyi u. 165. Emeletes kúria, 19. század közepe),

1.50.      Hrsz: 017/27 (Lakóépület fatornáccal. 19. század),

1.51.      Hrsz: 021/11 (Szent Anna-kápolna, 1789),

1.52.      Hrsz: 023/3 (Villaépület. 19. század vége, erősen felújítva.),

1.53.      Hrsz: 023/15 (Római u. Gazdasági épület),

1.54.      Hrsz: 025/5 (Lakóépület. 19. század vége, erősen felújítva.),

1.55.      Hrsz: 025/7 (Lakó- és gazdasági épület, csárda. 19. század),

1.56.      Hrsz: 038/14, 038/15, 038/17, 038/18, 038/19 (Bányásztelep, 20. század eleje)

1.57.      Hrsz: 041/13 (Melléképület. 19. század),

1.58.      Hrsz: 043/28, (Lakóépület. 19. század),

1.59.      Hrsz: 046/11 (Szőlőhegyi u. 9. Lakó- és gazdasági épület. 19. század.),

1.60.      Hrsz: 049/9 (Présház-pince, 19. század),

1.61.      Hrsz: 049/20 (Lakóépület. 19. század),

1.62.      Hrsz: 051/11 (Kétszintes présház-pince romja. 19. század, a 20. század elején felújítva),

1.63.      Hrsz: 051/20 (Villaépület, 20. század első fele),

1.64.      Hrsz: 051/21 (Présház-pince, 19. század, erősen felújítva),

1.65.      Hrsz: 054/1 (Villaépület. 19. század vége),

1.66.      Hrsz: 054/12 (Radnóti u. 5. Villaépület. 19. század vége.),

1.67.      Hrsz: 056/24, (Kétszintes présház-pince, 19. század eleje, a 20. század elején felújítva)

1.68.      Hrsz: 056/29 (Ibos Ferenc u. Gazdasági épület, 19. század),

1.69.      Hrsz: 061/2 (Présház-pince. 19. század)

1.70.      Hrsz: 063/11 (Gazdasági épületek. 19. század),

1.71.      Hrsz: 099 (Kúria, 1904, tervezés, kivitelezés: Molnár Endre és Morandini Tamás hercegi építészek).

 

  1. Kisörs:

2.1.              Hrsz: 1795 (Présház-pince, 19. század),

2.2.              Hrsz: 1854 (Villaépület. 19. század vége),

2.3.              Hrsz: 1890/9 (Kisörshegyi u. Lakó- és gazdasági épület. 1873),

2.4.              Hrsz: 1902 (Kisörshegyi u. Villaépület. 19. század vége),

2.5.              Hrsz: 1931/4 (Rizling u. Villaépület. 19. század vége, 20. század eleje.),

2.6.              Hrsz: 2055, 2056/16, 2056/17, 2056/18 (Szőlő u. 3. Lakóépület, 19. század közepe),

2.7.              Hrsz: 2551 (sarkán a kereszt 1927-ből),

2.8.              Hrsz: 2714 (Lakóépület. 19. század),

2.9.              Hrsz: 2723, (Lakóépület. 19. század),

2.10.          Hrsz: 2725 (Présház-pince. 20. század eleje),

2.11.          Hrsz: 0237/34 (Udvardy Mária keresztje 1922-ből),

2.12.          Hrsz: 0237/38 ((Lakóépület. 19. század vége),

2.13.          Hrsz: 0247/1 (Lakó- és gazdasági épület. 19. század)

2.14.          Hrsz: 0248/1 (Lakó- és gazdasági épület. 19. század)!,

2.15.          Hrsz: 0248/17 (Lakó- és gazdasági épület romja. 19. század),

2.16.          Hrsz: 0249/16 (Villaépület. 19. század vége),

2.17.          Hrsz: 0249/24 (Lakó- és gazdasági épület. 19. század),

2.18.          Hrsz: 0251/11 (Lakó- és gazdasági épület. 19. század),

2.19.          Hrsz: 0256/41 (Lakó- és gazdasági épület. 19. század),

2.20.          Hrsz: 0256/41 (Lakó- és gazdasági épület. 19. század),

2.21.          Hrsz: 0263/1 (Lakó- és gazdasági épület. 19. század).


 

5. függelék a 24/2015.(X.01.) önkormányzati rendelethez[116]

EGYEDI TÁJÉRTÉKEK JEGYZÉKE

A település meghatározó táji értékét az alábbi elemek adják:

- a két vulkanikus hegy és köztük, mellettük kialakult mélyfekvésű területek, rétek látványa

- a Balaton-part látványa,

- a természetes és természetközeli növényfelületek (rétek, vízparti vegetáció, hegytetők erdői)

- a történeti értékű szőlőművelés és hozzá tartozó bazalt támfalak, borházak, kúriák

- a hegyre felkúszó laza, borvidéki üdülőterületre jellemző beépítés

- a látvány         (kilátás a hegyek panoráma útjairól, hegyoldalakról)

(rálátás a történeti tájra, valamint a Tapolcai-medence további hegyeire – Szigliget, Tóti-hegy, Gulács).

A leírtak közül bármelyik elem sérülése visszafordíthatatlan értékvesztéssel járna. Ezért a látványvédelem minden létesítmény esetében alapvető követelmény.

 

Az egyedi tájértékek jegyzéke a település táji szempontból értékes természeti és művi részleteit emeli ki. A település használatából eredően egyes elemek kedvezőtlen átalakítása történt, vagy rossz állagú, nem minden részletében vállalható. A települési táj karakterének megőrzése szempontjából azonban meghatározóak ezek a tájelemek.

 

Az épületek, támfalak, művi elemek tájértéke nem választható el a környező terület tájhasználatától, tradicionális szőlőművelésétől.

 

A jegyzék nem teljes körű, karbantartását folyamatosan biztosítani kell.

 

Az egyedi tájértékek jegyzéke az 1996. évi LIII. tv. 6. §. és az MSZ 20381 szabvány alapján készült.

 

2 /1. BADACSONYTOMAJ

Az egyedi tájértékkel érintett földrészletek helyrajzi számos listája:

 

02/10; 02/22; 012/1; 012/3; 012/21; 017/1-2; 017/27;

021/11; 022/19; 023/12; 023/15;

025/1; 025/4; 025/5; 027; 028/9;

038/17-18; 039/9; 039/11; 039/18;

041/1; 041/17; 041/18;

043/12; 043/17; 043/68; 043/69-80; 043/71; 043/72;

046/9; 049/22-056/12;

051/2-051/3; 051/21; 051/24; 051/25; 051/30-31; 051/36;

054/1; 054/8; 054/8-11; 054/12; 054/37; 054/50; 054/51;

056/12; 056/13; 056/16; 056/22; 056/24; 056/29; 056/31-32; 056/37;

057; 058/24; 0270;

 

1-7; 18-22/1; 114/5; 266;

705; 707; 708; 786/2; 792; 872; 878; 865; 888; 889; 899; 907; 925/3; 925/4;

934/2; 969; 975; 988/1,/4, /5, /6; 988; 989; 990;

1036; 1219; 1309; 1317/1-2; 1334; 1355; 1373;

1407; 1431; 1456/1; 1578; 1582; 1584/1;

 

A fenti egyedi tájértékek részletesen:

 

02/22 (épület), 02/10 (Óbester borozó épülete és körülötte szőlők),

012/1 (Borászati Kutató Intézet épülete, támfal-kerítése, szőlői),

012/3 (épület), 012/21 (népi lakóház és szőlők),

017/1-2 (v. Sitkei-Nagy kúria és környezete), 017/27 (épület és szőlő),

021/11 (szőlőhegyi kápolna),

022/19 (kúria – átalakítás előtt),

023/12 (kúria, körülötte szőlők), 023/15 (régi pince és szőlők),

025/1 (történeti szőlők), 025/4 (történeti szőlők), 025/5 (v. pince),

027 (bormúzeum),

028/9 (Ranolder ház és történeti szőlők),

038/17-18 (Felső Kolónia),

039/9 (épület, mellette szőlő), 039/11 (Szegedy Róza ház és táji környezete: a szomszédos

ingatlanok történeti szőlőművelésével), 039/18 (épület, épített környezete),

041/1 (Malatinszky kúria és környezete),

041/18 (Szt Orbán borház és környezete, szőlői), 041/17 (Szeremley kúria és szőlők),

043/12 (épület, melléképület, bazalt támfalak, utak, fák, szőlő), 043/17 (kerítés –bazaltkő

támfalon), 043/68 (épület és melléképületek, szőlőművelés), 043/69-80 (összefüggő

szőlőművelés), 043/71 (épület), 043/72 (kút, szőlők),

046/9 (pince),

049/22-056/12 (közötti bazaltkő lépcsõ, mezsgyehatár),

051/2-051/3 (szőlőművelés), 051/21 (épület), 051/24 (mellett út alatti bazaltkő támfal),

051/25 (ingatlan előtti kút), 051/30-31 (bazaltkő út, támfalak, szőlőművelés), 051/36 (épület,

támfal, szőlő)

054/1 (épület és környezete: növényzet, bazaltkő támfalak, lépcső, térburkolat), 054/8

(szőlőhegyi népi épület), 054/8-11(bazalt támfal), 054/12 (épület, bazalt támfalak, szőlő),

054/37 (épület, mellette szõlõ), 054/50 (Mária szobor és környezete), 054/51 (épület),

056/12 (épület, szőlőművelés és bazaltkő támfalak), 056/13 (épület), 056/16 (épület és szőlő),

056/22 (régi boltozott bazaltkő pince), 056/24 (pince), 056/29(pince), 056/31-32(támfal),

056/37(támfal),

057 hrsz (út alatti bazalt támfal), 058/24 (épület), 0270 (buszváró),

 

1-7 (Kisfaludy utca beépítése), 18-22/1 (bazalt kő kerítésbástya),

114/5 (népi épület-tájház), 266 (népi lakóház),

705 (Bazalt templom, előtte kereszt, méretes platán, tér), 707 (épület), 708 (épület),

786/2 (útmenti kereszt), 792 (Keresztúry ház), 872 (pince), 878 (Kály vincellérház),

865 (villa és kertje, növényzete), 888 (pince), 889 (épület),

899 (műemlék pince – BfNP legszebb pincéje volt), 907 (épület), 925/3, /4, (Bacchus borozó

és körülötte szõlők),

934/2 (régi villa, cselédház, kert, méretes fák), 969 (épület), 975 (Szt Donát kápolna és kertje,

kerítése),

988/1,/4, /5, /6 és 988, 989 (Brázay villa és környezete – épületek, bazalt támfalak, út,

növényzet, látvány), 990 (épület és körülötte szőlők),

1036 (régi épületrész), 1219 (épület és szőlő), 1309 (kúria épület), 1317/1-2 (régi népi

lakóház)

1334 (Egry múzeum és telke), 1355 (épület), 1373 (méretes nyárfa),

1407 (borpalackozó épületei), 1431 (épület), 1456/1 (v. lakóház),

1578 (épület és kerítés), 1582 (műemlék présház, szőlő), 1584/1 (épület és szőlő),

 

További egyedi tájértékek:

-összefüggő, beépítetlen borvidéki táj szőlőművelése,

-szőlőterület és felette bazaltorgonák látványa,

 

-bazaltkő utak

– csésze szelvénnyel (pl. 039/178 hrsz)

-bazaltkő támfalak (031/9 stb)

-035/1-3 kiemelt jelentőségű történeti bazaltkő támfalak

-025/2-025/6 között (Római út mellett) bazaltkő támfalak, lépcsők

-Római út bazaltkő támfalaival

-1301 – Egry-sétány kettős vadgesztenye fasorral, kezelt gyep-és gyephézagos felületeivel

-település laza beépítése, belterületi szőlőkkel (pl. 1550 hrsz és környéke, Római út feletti

ingatlanok),

-Badacsonytomaj történeti településközpontja (Nagykörút térsége (608-682), Kiskörút, Ady utca

térsége (524-570)),

-Fő utca : 1914-es emlékmű (szobor)

-Kisfaludy utca: világháborús emlékhely,

-Vízparti természetes vegetáció, nádas,

-71. sz. út mellet és külterületen fasorok,

-kikötõ és benzinkút közötti nagyparkoló méretes fái,

71. sz. útmenti kettős fasorral,

-Badacsony – településközpont parkja és növényzete, fasorok, fák,

-Badacsony vasútállomás melletti fenyőfás terület, (részben parkoló)

-nádastó vízfelülete és környező rétek (és gyepek fákkal)

-Ranolder kereszt

-Rózsakő

-Klastrom-forrás

-Kőkapu

 

A fontosabb kilátópontokról, helyekről feltáruló látvány védelmét biztosítani kell:

-Badacsony-hegyen a szőlőterületen levő (056/37 hrsz ingatlan alatt induló – Ranolder házig vezető)

felső útról,

-Római útról D, DNy irányába nyíló kilátások

-Kikötő (Kki) területéről ÉNy felé a Badacsony-hegyre rálátás

-71. sz. úton a Badacsony-hegy látványa (Őrs felől feltáruló)

-lejtős területeken, különösen a Római út felett a lejtő irányára merőleges épülettömeg létesítésével

(látványt lezáró térfal kerülésével)

 

2 /2. BADACSONYÕRS

Az egyedi tájértékkel érintett földrészletek helyrajzi számos listája:

0214/60; 0214/65; 0231/3; 0244/1; 0246/3,

0248/1; 0248/7; 0248/11;

0249/2; 0249/8; 0249/10; 0249/11; 0249/14; 0249/26; 0249/16; 0249/27; 0249/28;

0249/21; 0249/22; 0249/24;

0251/11; 0253/5; 0253/8; 0253/13; 0253/17;

0256/41; 0256/48; 0256/50; 0256/51; 0256/54; 0256/79; 0257;

0263/2; 0263/9; 0264/33;

 

1819; 1822; 1839; 1843; 1855; 1872/9; 1889/5; 1889/9; 1890/9;

1931/3; 1962; 1995/2; 2039; 2056/17;

 

A fenti egyedi tájértékek részletesen:

0214/60 (épület), 0214/65 (méretes diófa),

0231/3 (panoráma), 0244/1 (népi épület – pince-présház),

0246/3 (panoráma),

0248/1 (lakóház és melléképület), 0248/7 (szőlő, kilátás), 0248/11 (épület),

0249/2 (fő-és melléképület és telke, kút), 0249/8 (lakó-és melléképület), 0249/10, /11, /14

(beépítés), 0249/26 (vöröskő támfal), 0249/16 (épület), 0249/27 (épület, szőlő), 0249/28

(épület, szőlő, gyümölcs, támfalak), 0249/21 (épület tömeg, beépítésmód), 0249/22

(épülettömeg, beépítés), 0249/24 (épület, szőlő),

0251/11 (épület),

0253/5 (lakóépület, melléképületek, gyümölcsfák), 0253/8 (régi épület), 0253/13 (lakó-és

melléképület), 0253/17 (v. lakóház),

0256/41 (épület), 0256/48 (épület), 0256/50 (régi épület), 0256/51 (épület és szőlő),

0256/54 (présház), 0256/79 (bazaltkő présház),

0257 (fás legelő, tölgyekkel),

0263/2 (épület, körülötte szőlő), 0263/9 (Folly Arborétumban épület)

0264/33 (épület, körülötte szőlőművelés),

 

1819 (temető, Folly Gyula síremléke, kettős keresztek, kőkereszt),

1822 (épület, mellette szőlők), 1839 (épület), 1843 (kápolna, mellette vadgesztenye fa, park,

millenniumi kő), 1855 (épület, mögötte szőlők), 1872/9 (épület),

1889/5 (épület), 1889/9 (épület), 1890/9 (épület, mellette szőlő),

1931/3 (épület), 1962 (épület, szőlő), 1995/2 (épület, mellette szőlők),

2039 (szőlőfeldolgozónál régi épület, fasor), 2056/17 (épület),

 

További egyedi tájértékek:

- buszváró (71. sz. út mellett),

-71. sz. út alatti nádasmező,

-71. sz. út melletti fasorok (nyárfasor 1995/3-5 hrsz-nál,

Csigáskúti elágazónál)

- összefüggő szőlőművelésű területek (pl. 0214/75, 0231-0232 hrsz táblák, 0264/27-35, 0237/27,

/54, /58, /61; 0263/13-15)

- belterületi szőlők (pl. 1995/2-4, 1945, Csigáskúti út mellett)

- kő mezsgyehatárok (pl. 0256-0257 hrsz-ok közötti út két oldalán)

- vöröskő támfalak (pl. 0249/26, 1968-1969 mellett)

-0257 hrsz fás legelő tölgyekkel, - a Folly Arborétum növényzete

 

A fontosabb kilátópontokról, helyekről feltáruló látvány védelmét biztosítani kell:

- sziklakibúvások látványa az erdő övezetben, (pl. 0258/12-13 fölött, 1822 mögött),

- a Panoráma útról felnyíló kilátás

- szőlőhegyi kilátópontok (pl. 0231/3, 0246/3, 0248/7)

 

Csopak, 2007. szeptember.

 

A jegyzéket összeállította: Selyem Anikó szakreferens, Balatoni NPI

 

 

 


 

  1. függelék a 24/2015.(X.01.) önkormányzati rendelethez [117]

Badacsonytomaj város területén telepítésre javasolt növények jegyzéke

(a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség ajánlása szerint)

I. Fák:

1. Alnus glutinosa (Enyves éger)

2. Amygdalus communis (Közönséges mandula)

3. Acer campestre (Mezei juhar)

4. Acer platanoides (Korai juhar, alapfaj!)

5. Acer pseudoplatanus (Hegyi juhar, alapfaj!)

6. Carpinus betulus (Gyertyán)

7. Corylus colurna (Törökmogyoró)

8. Fraxinus excelsior (Magas kőris)

9. Fraxinus excelsior ssp. ’Pannonica’ (Magyar kőris)

10. Fraxinus ornus (virágos kőris)

11. Juniperus communis (Közönséges boróka)

12. Morus alba (Fehér eperfa)

13. Padus avium (Madárcseresznye)

14. Populus alba (Fehér nyár, porzós, alapfaj!)

15. Populus nigra (Fekete nyár, porzós, alapfaj!)

16. Populus nigra ’Piramidalis’ (Jegenye nyár, porzós)

17. Populus tremula (Rezgő nyár, porzós)

18. Pyrus pyraster (Vadkörte)

19. Quercus cerris (Csertölgy)

20. Quercus petraea (Kocsánytalan tölgy)

21. Quercus pubescens (Molyhos tölgy)

22. Quercus robur (Kocsányos tölgy)

23. Quercus robur ’Fastigiata’ (Oszlopos kocsányos tölgy)

24. Salix alba (Fehér fűz)

25. Sorbus aria (Lisztes berkenye)

26. Sorbus domestica (Házi berkenye)

27. Sorbus torminalis (Barkóca berkenye)

28. Tilia cordata (Kislevelű hárs)

29. Tilia platyphyllos (Nagylevelű hárs)

30. Tilia tomentosa (ezüsthárs)

II. Cserjék:

1. Amydalus nana – Prumus tenella (Törpemandula)

2. Berberis vulgaris (Sóskaborbolya)

3. Colutea arborescens (Pukkanó dudafürt)

4. Cornus mas (Húsos som)

5. Cornus sanguinea (Veresgyűrű som)

6. Corylus avellana (Közönséges mogyoró)

7. Cotinus coggygria (Cserszömörce)

8. Crataegus laevigata (Csere galagonya)

9. Crataegus monogyna (Egybibés galagonya)

10. Euonymus europaeus (Csíkos kecskerágó)

11. Euonymus verrucosus (Bibircses kecskerágó)

12. Frangula alnus (Kutyabenge)

13. Ligustrum vulgare (Közönséges fagyal)

14. Lonicera xylosteum (Ükörke lonc, alapfaj!)

15. Prunus spinosa (Kökény)

16. Rhamnus catharticus (Varjútövis benge)

17. Rosa canina (Vadrózsa)

18. Salix cinerea (Rekettyefűz)

19. Salix caprea (Kecskefűz)

20. Staphylea pinnata (Mogyorós hólyagfa)

21. Syringa vulgaris (Kerti orgona)

22. Viburnum lantana (Ostorménfa)

23. Viburnum opulus (Kányabangita)

24. Philadelphus coronarius (Közönséges jezsámen)


 

7. függelék a 24/2015.(X.01.) önkormányzati rendelethez[118]

Fogalom meghatározások

  1. Homlokzatmagasság: az épület, építmény egyes homlokzata terepcsatlakozása feletti vetületifelületének (F) a homlokzat hosszával (L) való osztásából eredő érték (F/L).
  2. Többszintes növényállomány: a zöldfelületet egyszerre gyep-, cserje- és lombkoronaszinttel fedő növényzet.
  3. Háromszintű növényzet: A telekre előírt zöldfelület területének minden 150 m2-ére számítva legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa+ legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje + és a többi, nem burkolt felületen gyep vagy talajtakaró kerül telepítésre.
  4. Kétszintű növényzet: A telekre előírt zöldfelület területének minden 150 m2-ére számítva legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa vagy legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje + a többi, nem burkolt felületen gyep vagy talajtakaró, vagy legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa + legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje kerül telepítésre.
  5. Helyi tájkarakternek megfelelő épülettömeg, építészeti részmegoldás, anyaghasználat, színezés:

Ez a kifejezésrendszer arra utal, hogy az új épületek tervezésénél a helyi építészeti hagyományokat követő (épülettömeg, nyílászáró méretrend, tetőhajlás és tetőfedés, tetőforma, épületarány, színezés, stb.) épületek tervezendők. Ezen feltételek megvalósulását a főépítész a településképi vélemény kialakítása során vizsgálja.


 

  1. függelék a 24/2015.(X.01.) önkormányzati rendelethez[119]

 

AJÁNLOTT HONOS NÖVÉNYEK JEGYZÉKE

A tájjelleg megőrzése érdekében ajánlott növényfajok Badacsonytomaj területén a történeti borvidékhez tartozó szőlőművelés, ezenkívül főleg a már beépült hegyoldalon jellemző gyümölcsfajok és a hagyományos parasztkerti növények használata. Emellett a kertben dísznövények, a kiemelt zöldterületeken, jelentős épületek mellett őshonos díszfák, cserjék telepítése ajánlott.

A takarófásítások, útmenti fasorok, településképben meghatározó növényzet ültetése – tekintettel a fák növekedésének idejére – előnevelt, többször iskolázott egyedekkel történjen. A telepítés utáni utángondozás, szükség szerinti pótlás biztosításával.

A kertek szőlőművelése mellett a telken belül, valamint az épülethez tartozó terasz, gyep mellé gyümölcsfák ültetése javasolt:

  1. Javasolt gyümölcsfák és cserjék

a)       szőlő (Vitis vinifera)

b)      dió (Juglans regia)

c)       őszibarack (Prunus persica)

d)      meggy (Prunus cerasus)

e)       cseresznye (Cerasus sp.)

f)        körte (Pyrus communis)

g)       málna (Rubus ideaus)

h)      egres (Ribes uva-crispa)

i)        szilva (Prunus domestica)

j)        kajszibarack (Prunus armeniaca)

k)       mandula (Prunus dulcis)

l)        alma (Malus domestica)

m)    eperfa (Morus alba)

n)      mogyoró (Corylus avellana).

  • o)      piros ribizli (Ribes spicatum)

p)      füge (Ficus carica)

 

  1. kerti díszfák lehetnek:

a)       kislevelû hárs (Tilia cordata) vadkörte

b)      (Pyrus pyraster) vadgesztenye (Aesculus

c)       hippocastanum) bármely honos fa faj

d)      berkenye (Sorbus sp.)

e)       tölgy (Quercus sp.)

f)        juhar (Acer sp)

Új fák ültetése mellett a telken már meglevő fák kiemelt védelme, megőrzése biztosítandó – használati és látványbeli értékükre tekintettel.

 

  1. A gyepfelület élénkíthető többféle fűmag használatával és apró lágyszárúakkal:

a)       francia perje (Arrhenatherum elatius) karcsú fényperje (Koeleria cristata)

b)      prémes gyöngyperje (Melica ciliate) sziklai csenkesz (Festuca pseudodalmatica)

c)       kései perje (Cleistogenes serotina) vékony csenkesz (Festuca valesiaca)

d)      százszorszép (Bellis perennis) kakukkfű (Thymus sp)

e)       veronika fajok (Veronica sp) fehér here (Trifolium repens)

 

  1. A gyep széleinél, vagy kevésbé taposott foltokba javasolt virágok:

a)       illatos ibolya (Viola odorata)

b)      télizöld meténg (Vinca minor)

c)       kövirózsa (Sempervivum sp.)

d)      gyöngyvirág (Convallaria majalis)

e)       varjúháj (Sedum sp.)

  1. Alacsony növésű szegélyvirágok:

a)       pocsinrózsa (Portulaca grandiflora)

b)      árvácska (Viola wittrockiana)

c)       petúnia (Petunia hybrida)

d)      körömvirág (Calendula oficinalis)

e)       lila sáfrány (Crocus vernus)

f)        jácintok (Hyacinthus sp)

g)       fehér nárcisz (Narcissus poeticus)

h)      csupros nárcisz (N. pseudonarcissus)

i)        törökszegfű (Dianthus barbatus)

j)        kerti szegfű (Dianthus caryophyllus)

k)       aranysáfrány (Crocus aureus)

l)        kék nõszirom (Iris germanica)

m)    törpe bársonyvirág (Tagetes patula)

n)      búzavirág (Centaurea cyanus)

 

  1. Magasabb kerti virágok:

a)       nefelejcs (Myosotis silvestris)

b)      őszirózsa fajok (Aster sp)

c)       tornyos harangvirág (Campanula pyramidalis)

d)      ezüstös pipitér (Anthemis biebersteiniaia)

e)       kerti margarétaChrysanthhemum maximum estike (Hesperis matronalis)

f)        mezei margaréta (C. leucantheum) erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris)

g)       kerti szarkaláb (Consolida ajacis) fehér liliom (Lilium candidum)

h)      japán árnyliliom (Hosta lancifolia) tűzliliom (Lilium bulbiferum)

i)        pálmaliliom (Yucca filamentosa) tulipánfélék (Tulipa sp.)

j)        bugás lángvirág (Phlox paniculata) oroszlánszáj (Antirrhinum majus

k)       kerti fátyolvirág (Gypsophila elegans) bárányfarok (Amaranthus hypochondriacus)

l)        krizantém (Chrysanthenum sp.) rózsa fajok (Rosa sp.)

 

  1. kerti díszként is használható fűszer-és gyógynövények:

a)       üröm fajok (Artemisia sp.) izsóp (Hypossus officinalis)

b)      levendula (Lavandula angustifolia) rozmaring (Rosmarinus officinalis)

c)       kerti ruta (Ruta graveolens) orvosi zsálya (Salvia officinalis)

d)      kakukkfű fajok (Thymus serpyllum, T. sp.) bazsalikom (Ocymum basalicum)

A kerítések kialakítása, épített felületek takarása és élénkítése kísérõ cserjesorral kedvezõ.

 

  1. felkúszó és lecsüngő növényzet, (támfalra, kerítéshez, kőfal elé) és kerti dísznövények:

a)       trombita folyondár (Campsis radicans) sarkantyúka (Tropaeolum majus)

b)      tatár lonc (Lonicera tatarica) magyar lonc (Lonicera tellmaniana)

c)       borostyán (Hedera helix) kék hajnalka (Ipomoea tricolor)

d)      ligeti szőlő (Vitis silvestris) bíboros hajnalka (I. purpurea)

e)       mályva (Hibiscus siriacus) közönséges orgona (Syringa vulgaris)

f)        nyári orgona (Buddleia davidii) törpe mandula (Prunus tenella)

 

  1. takarófásítás kiegészítésére is ajánlott cserjék:

a)       madárbirs (Cotoneaster sp.) tűztövis (Pyracantha coccinea)

b)      egybibés galagonya (Craetegus monogyna) szederfajták (Rubus sp.)

c)       húsos som (Cornus mas) cserszömörce (Cotinus coggygria)

d)      veresgyűrű som (Cornus sanguinea) mogyoró (Corylus avellana)

e)       kökény (Prunus spinosa)

 

  1. Közterületek, parkok, középületek környezetének növényzete:

Honos növényfajok, fák és cserjék használatával kerüljön kialakításra. A lágyszárúak, virágok a kezelt parkok jellegét -a fák, bokrok nagyszámú alkalmazása esetén - kevésbé határozzák meg, a nemesítésekkel távoli területeken honos virágok mindennapi alkalmazása elterjedt.

  1. javasolt honos fafajok:

a)       kislevelû hárs (Tilia cordata) vadgesztenye vagy bokrétafa (Aesculus hippocastanum)

b)      molyhos tölgy (Quercus pubescens) kocsánytalan tölgy (Quercus oetrae)

c)       magas kõris (Fraxinus exceksior) mezei juhar (Acer campestre)

d)      mezei szil (Ulmus minor) korai juhar (Acer platanoides)

e)       virágos v. mannakõris (Fraxinus ornus) hegyi juhar (Acer pseudoplatanus)

f)        madárberkenye (Sorbus aucuparia) tatár juhar (Acer tataricum)

g)       mézgás éger (Alnus glutinosa) gyertyán (Carpinus betulus)

h)      magas kõris (Fraxinus excelsior) kocsányos tölgy (Quercus robur)

i)        platán (Platanus acerifolia) ezüsthárs (Tilia tomentosa)

j)        nyír (Betula pendula) közönséges dió (Juglans regia)

k)       mandula (Prunus amygdalus)

  1. Vízpart közelében, közutak mentén ezenkívül:

nyárfa (Populus sp.) fûz (Salix sp.)

  1. Kerülni kell a tájidegen fajok használatát,

Tájidegen fajok, tű-és pikkelylevelű örökzöldek, pl. a fenyők (Picea sp), vagy a tuják (Thuja occidentalis) telepítését.

 

  1. Az adventív fajok betelepedését minden áron meg kell akadályozni, különösen a külterületeken!

Az adventív fajok ellenőrizhetetlen mértékű szaporodásukkal a növényzet összetételében, települési és természetes zöldfelületekben óriási károkat okoznak, terjeszkedésük meg nem állítható. Ide sorolható pl. a bálványfa (Ailanthus altissima), gyalogakác (Amorpha fruticosa), akác (Robinia pseudo-acacia), aranyvesszõ (Solidago canadensis, S. gigantea), több divatos energianövény.

 

 

 

 



[1] Módosította a 24/2015. (X.01.) ör. 1. §-a. Hatályos 2015. XI.01.

[2] Módosította a 24/2015. (X.01.) ör. 2. §-a. Hatályos  2015. XI.01.

[3] Hatályon kívül helyezte a 24/2015. (X.01.) ör.  42. §. (3)bekezdése.  Hatályos  2015. XI.01.

[4] Hatályon kívül helyezte a 24/2015. (X.01.) ör.  42. §. (3)bekezdése.  Hatályos   2015. XI.01.

[5] Módosította a 24/2015. (X.01.) ör. 3. §  (1) bekezdése. Hatályos  2015. XI.01.

[6] Módosította a 24/2015. (X.01.) ör. 3. §  (2) bekezdése. Hatályos  2015. XI.01.

 

[7] Módosította a 24/2015. (X.01.) ör. 4. § -a. Hatályos  2015. XI.01.

[8] Hatályon kívül helyezte a 24/2015. (X.01.) ör.  42. §. (3)bekezdése.  Hatályos   2015. XI.01.

[9] Módosította a 24/2015. (X.01.) ör. 5. § -a. Hatályos  2015. XI.01.

[10] Módosította a 24/2015. (X.01.) ör. 6. §  (1)bekezdése. Hatályos  2015. XI.01.

[11] Módosította a 30/2016.(XII.01.) ör. 1.§-a. Hatályos 2016.12.02.

[12] Módosította a 24/2015. (X.01.) ör. 6. §  (2)bekezdése. Hatályos   2015. XI.01.

 

[13] Módosította a 24/2015. (X.01.) ör. 6. §  (3)bekezdése. Hatályos  2015. XI.01.

[14] Módosította a 24/2015. (X.01.) ör. 7. § -a. Hatályos  2015. XI.01.

 

[15] Módosította a 24/2015. (X.01.) ör. 7. § -a. Hatályos  2015. XI.01.

[16] Módosította a 7/2011.(III.31.) ör. 2.§-a. Hatályos 2011.03.31.

[17] Hatályon kívül helyezte a 24/2015. (X.01.) ör.  42. §. (3)bekezdése.  Hatályos 2015.XI.01.  .

[18] Módosította a 7/2011.(III.31.) ör. 2.§-a. Hatályos 2011.03.31.

[19] Hatályon kívül helyezte a 24/2015. (X.01.) ör.  42. §. (3)bekezdése.  Hatályos  2015. XI.01.

[20] Módosította a 24/2015. (X.01.) ör. 9. § .(1)bekezdése . Hatályos  2015. XI.01.

[21] Módosította a 30/2016.(XII.01.) ör. 2.§-a. Hatályos 2016.12.02.

[22] Módosította a 24/2015. (X.01.) ör. 9. § .(2)bekezdése . Hatályos  2015. XI.01.

[23] Módosította a 6/2016.(III.09.) ör. 1.§-a. Hatályos 2016.03.10.

[24] Hatályon kívül helyezte a 24/2015.(X.01.) ör. 42.§ (3) bekezdése. Hatályos 2015.(XI.01.)

[25] Hatályon kívül helyezte a 24/2015.(X.01.) ör. 42.§ (3) bekezdése. Hatályos 2015.(XI.01.)

[26] Hatályon kívül helyezte a 24/2015.(X.01.) ör. 42.§ (3) bekezdése. Hatályos 2015.(XI.01.)

[27] Kiegészítette a 12/2010.(XII.15.) ör. 4.§-a. Hatályos 2010.12.16.

[28] Módosította a 24/2015. (X.01.) ör. 10 §-a . Hatályos  2015. XI.01.

[29] Módosította a 24/2015. (X.01.) ör. 11 § (1)bekezdése . Hatályos  2015. XI.01.

[30] Módosította a 24/2015. (X.01.) ör. 11 § (2)bekezdése . Hatályos   2015. XI.01.

 

[31] Hatályon kívül helyezte a 24/2015.(X.01.) ör. 42.§ (3) bekezdése. Hatályos 2015.(XI.01.)

[32] Módosította a 24/2015. (X.01.) ör. 12 §-a . Hatályos  2015. XI.01.

 

[33] Hatályon kívül helyezte a 24/2015. (X.01.) ör.  42. §. (3)bekezdése.  Hatályos   2015. XI.01.

[34] Módosította a 24/2015. (X.01.) ör. 13 §. (1)bekezdése . Hatályos  2015. XI.01.

[35] Módosította a 24/2015. (X.01.) ör. 13 §. (2)bekezdése . Hatályos  2015. XI.01.

[36] Módosította a 24/2015. (X.01.) ör. 13 §. (3)bekezdése . Hatályos  2015. XI.01.

[37] Módosította a 24/2015. (X.01.) ör. 14 §.-a . Hatályos  2015. XI.01.

[38] Hatályon kívül helyezte a 24/2015. (X.01.) ör.  42. §. (3)bekezdése.  Hatályos  2015. 2015. XI.01..

[39] Módosította a 24/2015. (X.01.) ör. 15 §.-a . Hatályos  2015. XI.01.

[40] Hatályon kívül helyezte a 24/2015. (X.01.) ör.  42. §. (3)bekezdése.  Hatályos   2015. XI.01.

[41] Módosította a 24/2015. (X.01.) ör. 16 §.-a . Hatályos  2015. XI.01.

[42] Módosította a 24/2015. (X.01.) ör. 17 §.-a . Hatályos  2015. XI.01.

[43] Hatályon kívül helyezte a 24/2015. (X.01.) ör.  42. §. (3)bekezdése.  Hatályos  2015. XI.01.

[44] Módosította a 24/2015. (X.01.) ör. 18 §.-a . Hatályos  2015. XI.01.

[45] Módosította a 12/2010.(XII.15.) ör. 5.§-a. Hatályos 2010.12.16.

[46] Módosította a 24/2015. (X.01.) ör. 19§. (1) bekezdése . Hatályos  2015. XI.01.

[47] Módosította a 24/2015. (X.01.) ör. 19§. (2) bekezdése . Hatályos   2015. XI.01.

[48] Kiegészítette a 12/2010.(XII.15.) ör. 6.§-a. Hatályos 2010.12.16.

[49] Módosította a 24/2015. (X.01.) ör. 19§. (3) bekezdése . Hatályos  2015. XI.01.

[50] Módosította a 24/2015. (X.01.) ör. 19§. (4) bekezdése . Hatályos  2015. XI.01.

[51] Kiegészítette  a 24/2015. (X.01.) ör. 19§. (5) bekezdése . Hatályos  2015. XI.01.

[52] Kiegészítette  a 24/2015. (X.01.) ör. 19§. (6) bekezdése . Hatályos  2015. XI.01.

[53] Kiegészítette  a 24/2015. (X.01.) ör. 19§. (7) bekezdése . Hatályos  2015. XI.01.

[54] Kiegészítette  a 24/2015. (X.01.) ör. 19§. (8) bekezdése . Hatályos  2015. XI.01.

[55] Kiegészítette  a 24/2015. (X.01.) ör. 19§. (9) bekezdése . Hatályos  2015. XI.01.

[56] Módosította  a 24/2015. (X.01.) ör. 20 §. (1) bekezdése . Hatályos  2015. XI.01.

[57] Módosította  a 24/2015. (X.01.) ör. 20 §. (2) bekezdése . Hatályos  2015. XI.01.

[58] Módosította  a 24/2015. (X.01.) ör. 20 §. (3) bekezdése . Hatályos   2015. XI.01.

[59] Módosította  a 24/2015. (X.01.) ör. 20 §. (4) bekezdése . Hatályos   2015. XI.01.

[60] Módosította  a 24/2015. (X.01.) ör. 20 §. (5) bekezdése . Hatályos   2015. XI.01.

[61] Módosította  a 24/2015. (X.01.) ör. 21 §-a. Hatályos  2015. XI.01.

[62] Módosította  a 24/2015. (X.01.) ör. 22 §-a. Hatályos  2015. XI.01.

[63] Módosította  a 24/2015. (X.01.) ör. 23 §-a. Hatályos  2015. XI.01.

[64] Módosította a 6/2016.(III.09.) ör. 2.§-a. Hatályos 2016.03.10.

[65] Hatályon kívül helyezte a 24/2015. (X.01.) ör.  42. §. (3)bekezdése.  Hatályos   2015. XI.01.

[66] Kiegészítette a 12/2010.(XII.15.) ör. 7.§-a. Hatályos 2010.12.16.

[67] Kiegészítette a 6/2016.(III.09.) ör. 3.§-a. Hatályos 2016.03.10.

[68] Kiegészítette   a 24/2015. (X.01.) ör. 24 §-a. Hatályos  2015. XI.01.

[69] Módosította   a 24/2015. (X.01.) ör. 25 §-a. Hatályos   2015. XI.01.

[70] Módosította   a 24/2015. (X.01.) ör. 26 §-a. Hatályos  2015. XI.01.

[71] Hatályon kívül helyezte a 24/2015. (X.01.) ör.  42. §. (3)bekezdése.  Hatályos   2015. XI.01.

[72] Módosította   a 24/2015. (X.01.) ör. 27 §-a. Hatályos  2015. XI.01.

[73] Hatályon kívül helyezte a 24/2015. (X.01.) ör.  42. §. (3)bekezdése.  Hatályos   2015. XI.01.

[74] Kiegészítette   a 24/2015. (X.01.) ör. 28 §-a. Hatályos  2015. XI.01.

[75] Kiegészítette   a 24/2015. (X.01.) ör. 29 §-a. Hatályos   2015. XI.01.

[76] Módosította   a 24/2015. (X.01.) ör. 30 §-a. Hatályos   2015. XI.01.

[77] Hatályon kívül helyezte a 24/2015. (X.01.) ör.  42. §. (3)bekezdése.  Hatályos   2015. XI.01.

[78] Hatályon kívül helyezte a 24/2015. (X.01.) ör.  42. §. (3)bekezdése.  Hatályos   2015. XI.01.

[79] Módosította   a 24/2015. (X.01.) ör. 31 §-a. Hatályos   2015. XI.01

[80] Módosította   a 24/2015. (X.01.) ör. 32 §-a. Hatályos   2015. XI.01

[81] Módosította   a 24/2015. (X.01.) ör. 33 § (1)bekezdés. Hatályos  2015. XI.01.

[82] Módosította   a 24/2015. (X.01.) ör. 33 § (2)bekezdés. Hatályos   2015. XI.01.

[83] Módosította   a 24/2015. (X.01.) ör. 33 § (3)bekezdés. Hatályos    2015. XI.01.

[84] Módosította   a 24/2015. (X.01.) ör. 33 § (4)bekezdés. Hatályos    2015. XI.01.

[85] Hatályon kívül helyezte a 24/2015. (X.01.) ör.  42. §. (3)bekezdése.  Hatályos   2015. XI.01.

[86] Módosította   a 24/2015. (X.01.) ör. 34. §-a. Hatályos  2015. XI.01.

[87] Módosította   a 24/2015. (X.01.) ör. 35. §-a. Hatályos   2015. XI.01.

[88] Módosította   a 24/2015. (X.01.) ör. 36. §-a. Hatályos   2015. XI.01.

[89] Kiegészítette    a 24/2015. (X.01.) ör. 37. §-a. Hatályos  2015. XI.01.

[90] Módosította   a 24/2015. (X.01.) ör. 38. § (1) bekezdése. Hatályos   2015. XI.01.

[91] Kiegészítette    a 24/2015. (X.01.) ör. 38. § (2) bekezdése. Hatályos  2015. XI.01.

[92] Kiegészítette    a 24/2015. (X.01.) ör. 38. § (3) bekezdése. Hatályos   2015. XI.01.

[93] Kiegészítette    a 24/2015. (X.01.) ör. 38. § (4) bekezdése. Hatályos   2015. XI.01.

[94] Kiegészítette    a 24/2015. (X.01.) ör. 39. §-a. Hatályos  2015. XI.01.

 

[95] Hatályon kívül helyezte a 24/2015. (X.01.) ör.  42. §. (3)bekezdése.  Hatályos   2015. XI.01.

[96] Hatályon kívül helyezte a 24/2015. (X.01.) ör.  42. §. (3)bekezdése.  Hatályos   2015. XI.01.

[97] Hatályon kívül helyezte a 24/2015. (X.01.) ör.  42. §. (3)bekezdése.  Hatályos    2015. XI.01.

[98] Hatályon kívül helyezte a 24/2015. (X.01.) ör.  42. §. (3)bekezdése.  Hatályos    2015. XI.01.

[99] Hatályon kívül helyezte a 24/2015. (X.01.) ör.  42. §. (3)bekezdése.  Hatályos    2015. XI.01.

[100] Hatályon kívül helyezte a 24/2015. (X.01.) ör.  42. §. (3)bekezdése.  Hatályos    2015. XI.01.

[101] Hatályon kívül helyezte a 24/2015. (X.01.) ör.  42. §. (3)bekezdése.  Hatályos     2015. XI.01.

[102] Hatályon kívül helyezte a 24/2015. (X.01.) ör.  42. §. (3)bekezdése.  Hatályos    2015. XI.01.

[103] Hatályon kívül helyezte a 24/2015. (X.01.) ör.  42. §. (3)bekezdése.  Hatályos   2015. XI.01.

[104] Kiegészítette    a 24/2015. (X.01.) ör. 40. §-a. Hatályos  2015. XI.01.

[105] Hatályon kívül helyezte a 12/2010.(XII.15.) ör. 9.§-a. Hatályos 2010.12.16.

[106] Módosította a 7/2011.(III.31.) ör. 3.§-a. Hatályos 2011.03.31.

[107] Módosította a 24/2015.(X.01.) ör. 41. §.(1)bekezdése. Hatályos   2015. XI.01.

[108] Hatályon kívül helyezte a 24/2015. (X.01.) ör.  42. §. (3)bekezdése.  Hatályos   2015. XI.01.

 

[109] Hatályon kívül helyezte a 24/2015. (X.01.) ör.  42. §. (3)bekezdése.  Hatályos   2015. XI.01.

[110] Hatályon kívül helyezte a 24/2015. (X.01.) ör.  42. §. (3)bekezdése.  Hatályos   2015. XI.01.

[111] Hatályon kívül helyezte a 24/2015. (X.01.) ör.  42. §. (3)bekezdése.  Hatályos   2015. XI.01.

[112] Kiegészítette a 24/2015. (X.01.) ör. 41. §. (2) bekezdése. Hatályos: 2015. XI.01.

[113] Kiegészítette a 24/2015. (X.01.) ör. 41. §. (3) bekezdése. Hatályos: 2015. X.31.

[114] Kiegészítette a 24/2015. (X.01.) ör. 41. §. (4) bekezdése. Hatályos: 2015. XI.01.

[115] Kiegészítette a 24/2015. (X.01.) ör. 41. §. (5) bekezdése. Hatályos: 2015. XI.01.

[116] Kiegészítette a 24/2015. (X.01.) ör. 41. §. (6) bekezdése. Hatályos: 2015. XI.01.

[117] Kiegészítette a 24/2015. (X.01.) ör. 41. §. (7) bekezdése. Hatályos: 2015. XI.01.

[118] Kiegészítette a 24/2015. (X.01.) ör. 41. §. (8) bekezdése. Hatályos: 2015. X.31.

[119] Kiegészítette a 24/2015. (X.01.) ör. 41. §. (9) bekezdése. Hatályos: 2015. XI.01.

 


Badacsonyi programok

Erre a képre kattintva érheti el a Városi Művelődési Központ honlapját!




Ma 2017. Juni 24., Samstag, Iván napja van. Holnap Vilmos napja lesz.
Sablonválasztó
badacsonytomaj3
Szőlő és Bor éve 2017.

Régiós Kártya

Badacsonyi Régiós Kártya

2015. évi Borbarangolás
2015. évi Régiós Buszjárat

Napló


Önkorm. szolgálat

Önkormányzati szolgálat